Mintha forgatókönyvet lapoznánk, a szépírói vénával is megáldott történeti szakíró, Antony Beevor könyvének lapjairól életre kelnek a második világháború legendás ütközetének, Kréta németek általi elfoglalásának eseményei. Az angol szerző a túlélő brit résztvevők tanúvallomásait is felhasználva alapos kutatómunkát végzett. Az 1993-ban Runciman-díjjal elismert izgalmas, olvasmányos mű tulajdonképpen egy alig tíz napig tartó, hadtörténeti szempontból páratlan akciónak a részletező krónikája. Miután Görögország 1941 áprilisának végén elfogadta a németek fegyverszüneti feltételeit, az országban állomásozó szövetséges erők (britek, ausztrálok, új-zélandiak) Kréta szigetére menekültek. A sziget elfoglalását maga Hitler is különösen fontosnak tartotta, ezért a Luftwaffe megkezdte Kréta három hétig tartó pusztító bombázását, majd május 20-án kezdetét vette a világtörténelem addigi legnagyobb szabású légideszant hadművelete. Az elit ejtőernyős… (tovább)
Mintha forgatókönyvet lapoznánk, a szépírói vénával is megáldott történeti szakíró, Antony Beevor könyvének lapjairól életre kelnek a második világháború legendás ütközetének, Kréta németek általi elfoglalásának eseményei. Az angol szerző a túlélő brit résztvevők tanúvallomásait is felhasználva alapos kutatómunkát végzett. Az 1993-ban Runciman-díjjal elismert izgalmas, olvasmányos mű tulajdonképpen egy alig tíz napig tartó, hadtörténeti szempontból páratlan akciónak a részletező krónikája. Miután Görögország 1941 áprilisának végén elfogadta a németek fegyverszüneti feltételeit, az országban állomásozó szövetséges erők (britek, ausztrálok, új-zélandiak) Kréta szigetére menekültek. A sziget elfoglalását maga Hitler is különösen fontosnak tartotta, ezért a Luftwaffe megkezdte Kréta három hétig tartó pusztító bombázását, majd május 20-án kezdetét vette a világtörténelem addigi legnagyobb szabású légideszant hadművelete. Az elit ejtőernyős zászlóaljat, a zöld ördögöket elképesztő ötlettel nagy méretű vitorlázó gépek szállították a helyszínre. A hangtalanul leereszkedő csapatrészek – bár iszonyú veszteségek árán – meglepték a többször is rossz megoldást választó védőket. A mintegy 10 000 ejtőernyőst számláló rohamosztagosok június 1-jére elfoglalták a szigetet. Az invázió aránytalanul nagy veszteségei miatt a németek a háború további szakaszában nem véletlenül nem alkalmazták többé ezt a bevetési módot. Az egy blokkban elhelyezett fekete-fehér fotók és térképvázlatok szemléletes képet nyújtanak a hadműveletekről. A függelékben tájékoztatást kapunk a titkos szervezetekről, a brit és német hadrend részleteiről, a szigetre küldött rádiótáviratokról és a görög politikai szervezetekről. Ezenfelül jegyzetek, forrás- és irodalomjegyzék, név- és tárgymutató segíti a további tájékozódást.
