Vigyázat! A fülszöveg cselekményleírást tartalmaz.
Antoine de Saint-Exupéry – barátainak Tonio vagy Saint-Ex – gyerekkorában biciklivel akart repülni. Később tengerész szeretett volna lenni. Aztán mégis pilóta lett és híres író. Végül repülővel a tengerbe veszett. Vagy elrepült a B-12-es kisbolygóra, az aranyhajú kisfiú után, akivel a sivatagban találkozott. az is lehet, hogy visszatért oda, a csillagok közé. A földön gróf volt, de ezzel sohasem törődött, hiszen kockafejű melák létére alighanem maga volt a kis herceg.
Ő látogatta meg a királyt, az iszákost, az üzletembert, a lámpagyújtogatót, ő szelídítette meg a rókát, neki volt egy virága és három vulkánja, amelyeket hetenként megtisztított. S ő nevet azóta ránk minden csillagról, ha könyvet olvasunk.
Címkék
Top értékelések
Ez az a könyv, amivel próbálkoztam nagyon kicsin és nem értettem. Próbáltam aztán később, és egy világ nyílt meg előttem. Olvastam nemrég, csak úgy, porosan szedve elő egy hátsó polcról – igaz könnyeket hullattam. És mert embertársam erre rácsodálkozott, rájöttem, idővel elfelejtjük a kulcsot, ami ezt a könyvet nyitja. Pedig nem is nehéz.
az a jó ebben a mesében hogy hiába tocsog vastagon az élete során ráömlesztett sziruptól simán átüt rajta bármikor és jól gyomorszorít
Nem értem, miért adják egyes iskolákban alsó tagozatos kötelező olvasmánynak. Egyértelműen nem kisgyerekeknek szól, és ezt nekem többen mondták is annakidején (nekünk nem volt kötelező), ezért csak 15 évesen vettem le a polcról, a legjobb barátom kedvéért. Azóta a TOP 3-ban szerepel nálam, és szerintem ez nem is nagyon fog elmúlni.
mert örökké felelős lettél azért amit megszelídítettél. azért szeretem, mert minden olvasásnál mást mond. néha te vagy a szelídített, néha te vagy a szelídítő, és sohasem tudom, hogy melyik a nehezebb szerep.
Nincs még egy ilyen történet. Vagy ha van, akkor azért mert ezt akarják utánozni. Minden itt kezdődik.
Kevesebb lennék nélküle.
Ismertem a történetet. Tudtam, hogy miről szól. Voltak részek, amiket fejből fel tudtam volna mondani. És mégis elkapott…
A legjobb barátomtól kaptam kölcsön, ami külön megemelte az értékét. Amikor visszaadtam neki a könyvet kapott mellé egy rózsát is…
Gyönyörű. Már attól sírhatnékom támad, hogy rá gondolok.
Szerintem ez a könyv valami borzalmasan rossz. Elképesztő, ahogy ömlik és hömpölyög benne a panteista és transzcendentális ostobaságok sora, mint például „jól csak a szívével lát az ember”
Az egész nem más mint felhigított egzisztenciális filozófia…szentimentális ostobaság. A világunka nem érvényesek azok a megállapítások,amelyekre az író próbál rávezetni bennünket. Egyébként ezért kell hazatakcsiznia a kis hercegnek, ő maga sem képes megvilágosítani az emberek elméjét-és ezt az író is tudja.
Top idézetek
– Hát te mit csinálsz itt?
– Iszom.
– Miért iszol?
– Hogy felejtsek.
– Mit?
– Azt, hogy szégyellem magam.
– Miért szégyelled magad?
– Mert iszom.
– Jobb lett volna, ha ugyanabban az időben jössz – mondta a róka. – Ha például délután négykor érkezel majd, én már háromkor elkezdek örülni. Minél előrébb halad az idő, annál boldogabb leszek. Négykor már tele leszek izgalommal és aggodalommal; fölfedezem, milyen drága kincs a boldogság. De ha csak úgy, akármikor jössz, sosem fogom tudni, hány órára öltöztessem díszbe a szívemet…
Jól csak a szívével lát az ember. Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.
-Itt a sivatagban olyan egyedül van az ember.
-Nincs kevésbé egyedül az emberek közt sem.
– Megszelídíteni, azt jelenti: kapcsolatot teremteni.
– Kapcsolatot teremteni? – kérdezte a kis herceg.
– Úgy bizony – mondta a róka.
– Te pillanatnyilag nem vagy számomra más, mint egy ugyanolyan kisfiú, mint a többi száz meg százezer. De ha megszelídítesz, szükségünk lesz egymásra. Egyetlen leszel a számomra a világon. És én is egyetlen leszek a számodra.
Szépek vagytok, de üresek. Nem lehet meghalni értetek. Persze egy akármilyen járókelő az én rózsámra is azt mondhatná, hogy ugyanolyan, mint ti. Holott az az igazság, hogy ő egymaga többet ér, mint ti valamennyien, mert ő az, akit öntözgettem. Mert ő az, akire burát tettem. Mert ő az, akit szélfogó mögött óvtam. Mert róla öldöstem le a hernyókat (kivéve azt a kettőt-hármat, a lepkék miatt). Mert őt hallottam panaszkodni meg dicsekedni, sőt néha hallgatni is. Mert ő az én rózsám.
– Nálatok – mondta a kis herceg – az emberek egyetlen kertben ötezer rózsát nevelnek. Mégse találják meg, amit keresnek.
– Nem találják meg – mondtam.
– Pedig egyetlen rózsában vagy egy korty vízben megtalálhatnák…
– Minden bizonnyal – feleltem.
– Csakhogy a szem vak – tette hozzá a kis herceg. – A szívünkkel kell keresni.
Az emberek nem érnek rá, hogy bármit is megismerjenek.
Csupa kész holmit vásárolnak a kereskedőknél. De mivel barátkereskedők nem léteznek, az embereknek nincsenek is barátaik.
Külső linkek
Hasonló könyvek címkék alapján
- Boris Vian: Szívtépő
- José Saramago: A barlang
- Heinrich Böll: Biliárd fél tízkor
- William Somerset Maugham: Akkor és most
- Siegfried Lenz: Városszerte beszélik… / Lehmann meséi…
- George Orwell: Légszomj
- Mihail Bulgakov: A Mester és Margarita
- Javier Marías: A szívem fehér
- John Knittel: Via Mala
- Anatole France: A vörös liliom
Akiknek ez a kedvence, még ezeket szeretik
- Mihail Bulgakov: A Mester és Margarita
- Daniel Keyes: Virágot Algernonnak
- Alan Alexander Milne: Micimackó
- Paulo Coelho: Veronika meg akar halni
- Stephenie Meyer: Twilight – Alkonyat
- George Orwell: 1984
- Gabriel García Márquez: Száz év magány
- J. R. R. Tolkien: A Gyűrűk Ura
- Szabó Magda: Abigél
- Charlotte Brontë: Jane Eyre
