!

Pami – Emlékek, élmények, kalandok 12 csillagozás

Antal Imre: Pami – Emlékek, élmények, kalandok Antal Imre: Pami – Emlékek, élmények, kalandok

Hittem a Jézuskában. 1945 karácsonyán a fenyőfa alatt egy levelet találtam, nekem címezve. Kinyitottam. Nagyon az apáméhoz hasonló kézírással arról értesített a Jézuska, hogy ő többé nem jön el hozzám, mivel én már tízéves nagyfiú lettem. De azért továbbra is higgyek benne. Csak ezután ne úgy hívjam, hogy Jézuska, hanem így: szeretet.
Sokszor kényszerül az ember olyan utakra, amit humor és szeretet nélkül képtelen lenne túlélni.
Antal Imre


Hirdetés

Most olvassa 2

Várólistára tette 4

Elcserélné vagy eladná


Kiemelt értékelések

+
>!
Anó P
Antal Imre: Pami – Emlékek, élmények, kalandok

Milyen régen kerülgettem ezt a Rukkolás könyvemet! S most tessék, ahogy rászántam magam az olvasására, le se tudtam tenni, míg vége nem lett. Kicsit megértettem, miért nem akart „Imruska” felnőni; családjának tagjait olyan óvó, becézgető szeretet kötötte össze, hogy nem óhajtott másik, felnőtt fejjel választott családot. A sok nevetés sem hiányzott az Antal – Faragó családból. S ahogy a nagy család tagjai sorban elmentek, Pami egyedül maradt, s édesanyja halála után megszűnt Paminak is lenni. De hogy megosztotta emlékeit velünk, ez neki nyilván könnyebbséget jelentett, mi pedig csak hálásak lehetünk érte. Sokat viháncoltam, főleg a könyv második felének olvasása közben. Élveztem azt az egyedülálló humort és kiapadhatatlan mesélőkedvet, melyet talán nagyapáitól örökölt, s amely azt az intelligens, különleges személyt jellemzi, aki sajnos már nincs közöttünk: Antal Imrét.

+
>!
terembura
Antal Imre: Pami – Emlékek, élmények, kalandok

Életrajznak van besorolva, de valóban megállná a helyét, mint igazán hiteles korrajz is.
Ennek a könyvnek óriási hangulata van. Olyan igazi Antal Imrés. :) Kár, hogy olyan kevés könyvet írt, én még nagyon sokat tudnék olvasni tőle.

+
>!
Chosen
Antal Imre: Pami – Emlékek, élmények, kalandok

Vidám és keserédes, ironikus és érdekes – pont olyan a könyv is amilyen Antal Imre volt. Lehet olvasni korrajzként, vagy családtörténetként, mindkettőnek kitűnő.

+
>!
mackótestvér P
Antal Imre: Pami – Emlékek, élmények, kalandok

Ezen a könyvön is érezhető a humora, az olvasottsága, a világlátottsága. Nem kérkedő, nem hivalkodó, végig érezhető rajta a vidéki származása okozta „egyszerűség”. Egy ember élettörténete, akit nem rontott meg a világ, és akinek ha nem is művészete, hanem szórakoztató műsorai részei voltak gyerekkorának.


Népszerű idézetek

+
>!
Anó P

Nagy röhögés volt egyszer, amikor éppen olasz barátaimmal azon vitatkoztunk, hol jobbak a borok, Olasz- vagy Magyarországon. Az olaszok le akartak söpörni az asztalról. Kétségbeesve érveltem, nekünk is van világhírű fehér borunk, a tokaji, meg vörös is, a bikavér.
De én majom, nem tudtam, mit jelent olaszul a bika. (Már a torreádor szóból is tudhattam volna: torro). Sebaj, kivágtam magam, mondván: „A mi borunkat úgy hívják, hogy a tehén férjének a vére!”

148. oldal

+
>!
Anó P

Besiettem a helybeli concert-hallba, hogy megismerkedjem aznapi kínzószerszámommal. A látvány vérfagyasztó volt. A zongoráknak nagy általánosságban három lába van, de ennek csak kettő volt! A magyar azonban találékony, a harmadik lábat egy téglából emelt oszlopocska pótolta. Ezek a téglák azonban összemalterozva nem lévén, az egész építmény vészesen ingott. Rögtön elhatároztam, hogy aznap némileg visszafogom lobogó, művészi temperamentumomat! A közelebbi szemrevételezés azonban még további meglepetéseket tartogatott. Minden egyes billentyűről hiányzott a fehér műanyag lapocska, így a zongorán csak fekete billentyűk voltak, ami nagyon megnehezíti a tájékozódást. Volt azonban a billentyűk kellős közepén egy pici lyuk, amelyekből – a billentyűk leütésekor – előbújt egy tűhegyes szög.

157. oldal

+
>!
pelika P

Egy vizes kiskutyát igen nehéz rábírni arra, hogy ne hemperegjen azonnal a porban, igy a két kutyát beletettem egy-egy vastag teniszzokniba, s ruhacsipesszel kiakasztottam őket. Ott könyököltek nyakig zokniban.

117. oldal

+
>!
Anó P

A mi disznaink mindegyikének saját neve volt, méghozzá nem is akármilyen. Angol uralkodók után neveztük el őket, mert akkoriban terjedtek el mifelénk a yorkshire-i, berkshire-i húsdisznók az addig monopolhelyzetben levő mangalicák helyett. Így nálunk Györgyök és Edvárdok ordítottak a moslék után. Midőn valamelyikük életét erőszakosan kioltotta a gyilkos tőr,jött a következő.

113. oldal

+
>!
Anó P

Az ól sötétjéből, békésen röfögve előtűnt V. György félelmetes sziluettje. Katona úr felmagasodott a holdfényben, olyannak látszott, mint egy bosszúálló arkangyal…
Talán a gyér holdfény tette, netán a kisüsti melengető élvezete, de Katona úr elvétette! Iszonyatos erővel orron vágta a disznót! A váratlan inzultusra V. György addig ismeretlen képességeiről tett tanúbizonyságot. Nem ordított, nem visított, hanem egyszerűen szopránáriákat kezdett énekelni virtuóz koloratúrákkal, s irdatlan súlyát meghazudtolva vad száguldásba kezdett. Katona úr rávetette magát, s kétségbeesetten csimpaszkodva gyilkolászni kezdte a disznót. A tébolyult zenebonára a környék kutyái vonítani és ugatni kezdtek. Katona úr V. György nyakában úgy lobogott,mint a győzelmi zászló. Ötször-hatszor rohanták körbe a jószágudvart, mikor a nemes állat – nem Katona úr – végre lerogyott, számtalan sebből vérezve. Maga Katona úr úgy nézett ki, mint Báthory Erzsébet üdítő vérfürdői után.

115. oldal

+
>!
Anó P

Molnár Antaltól tanultam, aki egykor a világhírű Waldbauer – Kerpely vonósnégyes tagja volt, emellett kiváló esztéta és zenetudós. …
…Többször beszélgetett Debussyvel. Barátja volt Ady Endre. Folytassam? Remek humora volt. Imádta a szójátékokat. Egy növendékhangverseny után megkérdeztem:
– Mi a tanár úr véleménye a kvartettről?
– Kártett volt!
– Na és a quintett?
– Kíntett!
– De a szeptett?
– A legszebb tett!

144. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján