!

Interjú a vámpírral (Vámpírkrónikák 1.) 510 csillagozás

Anne Rice: Interjú a vámpírral Anne Rice: Interjú a vámpírral Anne Rice: Interjú a vámpírral Anne Rice: Interjú a vámpírral Anne Rice: Interjú a vámpírral
Könyvtár

Mindenkit érdekelnek a vámpírok.
Évszázadok óta foglalkoztatják a képzeletet, hátborzongató történetek hősei, elkárhozott, démoni teremtmények, az éjszaka gyönyörű vadászai, akik embervérre éhezve lesnek gyanútlan áldozataikra. Ezek a mesék olyannyira lenyűgözőek, hogy egyesek szinte már megszállottan rajonganak értük.
Talán éppen ezek a gondolatok jutnak eszébe annak az ifjú újságírónak, aki egy nap különös felkérést kap: valaki, aki azt állítja magáról, hogy vámpír, szeretne interjút adni neki. Ám bármire is számít, egy különc pozőr helyett valódi démont talál. A döbbent riporter szeme előtt megelevenednek a mesék, életre kelnek a legendák, s míg a különös, korszakokon átívelő történet kibontakozik, megismerhetjük egy szörnyeteg emberi lelkét, vágyait, ösztöneit, évszázados kutatását igazságok és válaszok után, s megtudhatjuk, hogy az egyetlen dolog, ami enyhítheti az örök élet kínját, a szerelem.

Anne Rice regényéből Tom Cruise, Brad Pitt és Antonio… (tovább)

Eredeti mű: Anne Rice: Interview With the Vampire

Eredeti megjelenés éve: 1976

Kapcsolódó zóna

!

Vámpírkrónikák

16 tag · 6 karc · Utolsó karc: 2014. szeptember 26., 15:43 · Bővebben


Enciklopédia 5

Szereplők népszerűség szerint

Lestat · Louis de Pointe du Lac

Helyszínek népszerűség szerint

Párizs · New Orleans


Hirdetés

Kedvencelte 125

Most olvassa 38

Várólistára tette 287

Kívánságlistára tette 182

Kölcsönkérné 12

Elcserélné vagy eladná

>!
1.500 Ft ★★★★☆ Eladó Elcserélhető
Noémi_Gelencsér könyve Anne Rice: Interjú a vámpírral
>!
1.990 Ft ★★★★★ Eladó
Urlacher könyve Anne Rice: Interjú a vámpírral

Kiemelt értékelések

+
>!
Frank_Spielmann I
Anne Rice: Interjú a vámpírral

A vámpíroknak mostanában elég rossz a presztízsük.
Mindenféle romantikus tinisorozatba/könyvbe bepakolják őket, és közben elfelejtik, hogy a vámpír attól vámpír, hogy vért szív.
Elég sokan, ha meghallják azt, hogy „vámpíros könyv”, elborzadnak, mert valami színvonaltalan valamit várnak. És azt hiszem legtöbbször igazuk is van.

Ne feledjük el, hogy a vámpírok ugyanolyan kitalált lények, mint például az angyalok vagy a zombik. A fantasyk és a mesék tele vannak ilyen nemlétező lényekkel (beszélő szamár? fabábúból kisfiú?), mégis szeretjük őket. A vámpírok ősi, eredetileg félelmetes lények. Anne Rice fogta magát, és írt először egy novellát, majd pedig ezt a regényt egy vámpírról, aki elmondja élete történetét egy halandónak. Ez a vámpír elég a napon, és nem tököl, hanem öl. Persze hatalmas lelki válságokon megy keresztül, hiszen gyilkolni nem olyan egyszerű, mint azok gondolják, akik még nem tettek ilyesmit.

Rice felépít egy külön kis univerzumot, ami elképesztően sokrétű, mély, és szerintem még hihető is. Modern mese, akárcsak a Harry Potter sorozat. Csak talán jobb.

A nyelvezete gyönyörű (ez a fordító érdeme is), a [vámpír]lélek legapróbb rezdüléseit is úgy ábrázolja, hogy szinte mi is érezzük azt, amit egy vámpír érez vérszívás közben. Halhatatlan (több értelemben is) szereplőket teremt: Louis, Lestat, Claudia és Armand egyedülállóak. Néhányukat óhatatlanul is megszeretjük olvasás közben. Ha van egyáltalán olyan, hogy szépirodalom, akkor ez a könyv teljesen pozitív értelemben az. Ez után a könyv után ki ne szeretne akár csak néhány napra is vámpír lenni? Csak a napfény hiányozna…

96 hozzászólás
+
>!
Why_Doboz P
Anne Rice: Interjú a vámpírral

Na kérem. Végre egy történet, amiben igazi vámpírok szerepelnek, akik emberi vért szívnak, gyilkolnak, elégnek a napon (nem csillognak), és tükrözik a pszichológusok azon kijelentését, ami szerint a vámpírok az emberek perverz vágyainak kivetülései. Egy történet, amiben a vér még az életet és a szenvedélyt jelenti. Egy történet, amiben elképesztő karakterek vannak, akik mindenféle szemszögből megmutatják a vámpírlétet. Egy történet, aminek a végén nem arra jutunk, hogy mindennél jobban szeretnénk vámpírok vagy vámpírok feleségei lenni…

12 hozzászólás
+
>!
Merielle
Anne Rice: Interjú a vámpírral

Mostanában irtó sok a vámpíros könyv, érdekesebbnél érdekesebb történeteket olvashatunk róluk. Vámpírokról, akiket elfogadott a társadalom és palackozott vért isznak, vámpírok, akik rendesen köztünk járnak iskolába és vámpírok, akik tökre nem vámpírok, csak így szólítják őket. Eléggé felkapott téma lett ez mostanában, úgy hiszem, hogy most majd a zombik fognak előtérbe kerülni. Nem mondanám, hogy örülök annak, hogy ezeket a régi, fantasztikusan jól kitalált (?) lényeket átváltoztatják és új külsővel ruházzák fel. Nem kívánok semmilyen másik könyvre vagy sorozatra akármire célozni ezzel, én mindig a régi dolgokat szeretem. Így van ez a könyveknél, bútoroknál és a történeteknél is. Számomra egy vámpír gonosz és vért szív, elég a napon és nem ódzkodik attól, ha valakit meg kell ölnie vagy muszáj megölnie. Anne Rice tökéletesen és gyönyörűen írja le a könyvben a vámpírok életét és életmódjukat. Ezeket a régi szokásokat szeretem, de nem vetem meg, ha valaki új ötlettel áll elő, viszont az érző vámpír és a csak állatokat eszem vámpír nem igazán más, mint, amit már ezelőtt megírtak. Egy író/írónő csak fogta magát és kitalált egy hosszabb történetet ahhoz, amit már előtte papírra vetettek. Nincs ezzel baj, lehet valakinek más ötlete egy már létező dologhoz, lehet azt bővíteni, én csak azt szeretném, ha nem vesznének el a régi, eredeti, klasszikus vámpírok. Maradjanak az ÉJSZAKA sötét teremtményei és ÉGJENEK el a napon. Nem gondolom azt, hogy az ő érdekes történetüket ennyire meg kellene változtatni. Nem kell mindenből romantikus történetet alkotni, nem, ezek pont így jók, véresen és gonoszan.

Anne Rice pont ezért becsülöm és tisztelem, mégiscsak az elsők között volt, akik vámpíros történeteket írtak és még hogy! Az összes többi mélyen elbújhat mellette.

2 hozzászólás
+
>!
Fummie P
Anne Rice: Interjú a vámpírral

A film volt az első találkozásom a vámpírokkal. Egészen kicsi lehettem, mikor először láttam, csak arra emlékszem, hogy nővérem egyik kedvence volt, és amikor ő nézte, én is néztem. Nagyon sokszor láttam fiatalként, de valahogy idősebb koromban egyszer sem, csak megmaradt bennem a történet, és hogy imádtam nézni. Érdekes mód sosem féltem ettől a filmtől, holott kevésbé félelmetesebb filmektől is mindig nagyon megijedtem.
Könyvként most volt először szerencsém a történethez, és egyszerűen imádtam. A film cselekménye egészen hű a könyvhöz, úgyhogy ebből a szempontból sok újdonság nem volt számomra, mégis annyira lenyűgöző volt az egész. A leírás gyönyörű volt, és akik azt mondják, nem lehet E/1-be leírást tenni, azok olvassák el ezt a könyvet. A hangulat magával ragadott, csak le kellett ülnöm egy csendes sarokba, és máris beszippantott. És míg kicsinek csak azt fogtam fel, hogy mi történik, de azt nem, miért, most végre sikerült megértenem az okokat is, és ez nagyon jó. Imádtam minden egyes szavát (és nyugodtan hívhattok elfogultnak).

>!
Európa, Budapest, 1995
408 oldal · ISBN: 9630757907 · Fordította: Walkóné Békés Ágnes
2 hozzászólás
+
>!
Batus P
Anne Rice: Interjú a vámpírral

Anne Rice gyönyörűen írja le mind a külső, mind a belső tereket… kicsit olyan a stílusa, mintha egy modern Jókait olvasna az ember. A történet filozófiája, a benne rejlő gondolatok pedig mind figyelemreméltóak. Egyedül Louis stílusa és gondolkodása idegesítő néha, de megbocsájtható neki.

+
>!
szöszmösz
Anne Rice: Interjú a vámpírral

Nem mondanám, hogy kötelező darab, de mindenkinek megéri elolvasni. Lestatban a végén hihetetlenül nagyot csalódtam, Louis pedig egyre inkább nőtt a szememben. A riporterrel pedig teljesen egyet tudok érteni. Ilyen elbeszélés után és is kipróbálnám, legalább egy éjszakára, hogy milyen lehet a vámpírlét.

7 hozzászólás
+
>!
danlin 
Anne Rice: Interjú a vámpírral

Évekkel ezelőtt láttam a filmet, mégis olyan hatással volt rám, hogy a főbb eseményekre és karakterekre jól emlékszem. Már évek óta könyvben is el akartam olvasni, hisz mégis egy nagy klasszikus, amely sok íróra hatott.
A könyvben azt tetszett a legjobban, hogy a karakterek nem lettek angyalok, hanem ténylegesen gyilkosok (és bizonyos értelemben gonoszok) voltak. Tetszett, hogy Louis az elején sokat harcol azzal, mivé lett, bár nekem úgy tűnik elvesztette ezt a harcot, mégis kimondhatjuk, hogy a többi vámpírhoz képest, kifejezetten emberibb volt.
A karaktereken és a történeten kívül, még a nyelvezet is nagyon jó volt.
Az egyetlen, amit bánok, hogy csak most olvastam el, korábban kellett volna.

+
>!
mama_gold
Anne Rice: Interjú a vámpírral

Két napja azon agyalok mit is írjak a könyvről.
Számomra nagyon nehéz volt olvasni. A sok elbeszélő rész, nem tudta felpörgetni az eseményeket.
Sajnáltam Louis-t, hogy olyan lágyszívű volt, viszont Lestat, velejéig gonosz (ha lehet ilyet mondani róla)
Claudia karaktere nekem nagyon nem tetszett. Egy tipikus elkényeztetett fruskát láttam benne. Ott volt még Armand, akit igazából nem tudok hová tenni. Pontosan ki is volt ő és mit akart valójában Louis-tól.
Lehet, hogy ott követtem-e el a hibát, hogy a könyv elolvasása előtt megnéztem a filmváltozatot, bár a szereplőket így sokkal jobban el tudtam képzelni, és azt kell, hogy mondjam, Kirsten Dunst nagyon jól játszotta Claudiát. Ugyanez igaz Louis-ra (Brad Pitt) és Lestat-ra (Tom Cruise) is.
Összességében egy nagyon komoly történet, ami semmiben sem hasonlítható a True Blood, Alkonyat v. Vámpírnaplók modern vámpírtörténeteihez.

+
>!
Belle_Maundrell
Anne Rice: Interjú a vámpírral

Második olvasásra és több mint egy év elteltével is határozottan állíthatom, hogy minden idők legjobb vámpíros könyve a Drakula mellett. Melegen ajánlom mindenkinek, aki szereti az igazi vámpírokat. Anne Rice remek író, csodálatos világot épít fel. A nyelvezetétől pedig egyenesen el vagyok ájulva, annyi gyönyörű leírás van benne, nem is szólva a vámpírok lelkében dúló viharokról és a helyenként nagyon is emberi érzéseikről, mint a magány, vagy a filozofálgatások Sátánról és Istenről. A karakterek mind kidolgozattak, és nem lehet őket nem szeretni, nekem legalábbis kivétel nélkül a szívemhez nőttek. Na jó, Santiago nem, de ő nem is volt fontos. Lestat, Louis és Claudia kapcsolata néhol nagyon törékeny, de mégsem szakadhatnak el egymástól örökre.
Jaj, miért nem tudok jó értékelést írni a jó könyvekről? *sóhaj* Most, már a Lestat, a vámpír és a Kárhozottak királynője után egészen más élmény volt ezt a fantasztikus történetet olvasni, bizonyos dolgok ismeretében. ;) És ez is csak az írónő zsenialitását bizonyítja, hiszen olyan szépen és ügyesen szövi a szálakat, egyre több mélységet fedezhetünk fel a szereplőkben is.
Nagyon boldog vagyok, hogy végre valahára, annyi „vadászat” után a könyvespolcom lakói között üdvözölhetem az Interjút, és remélem, hogy hamarosan Lestat is követi. :)

+
>!
Razor SP
Anne Rice: Interjú a vámpírral

A mostani meglehetően khmmm… „érdekes” vámpírkép mellett jó visszatérni a klasszikusokhoz. Stoker Drakulája után úgy éreztem ideje megismerkedni a vámpírregények másik sokat emlegetett művével is.
Az érzéseim vegyesek. Egyrészt a Rice által felépített világ érdekes, többnyire tiszteletben tartja a Stoker által lefektetett hagyományokat, ugyanakkor rendelkezik egyedi elemekkel is. A sztori már más kérdés, az eleje nagyon tetszett, aztán Párizsba érve nagyon leült a történet, Louis szenvedése nekem már kicsit sok volt itt néha. A végére aztán ismét felkeltette a sztori az érdeklődésem, Rice itt ismét jól csavarta a szálakat.
Az értékelések közt olvastam olyat, ahol szépirodalmi regényekhez hasonlítják ezt a művet. Lehet itt volt a kutya elásva, talán az én ízlésemnek ez már túlságosan szépirodalom volt. Mindenesetre a folytatásra előbb-utóbb sort kerítek, maradtak még itt ugyanis érdekes nyitott kérdések.

>!
Szukits, Szeged, 2012
286 oldal · ISBN: 9639441821 · Fordította: Walkóné Békés Ágnes
8 hozzászólás

Népszerű idézetek

+
>!
Why_Doboz P

Emberek, akik nem hisznek többé Istenben, vagy a jóságban, még mindig hisznek az ördögben. Nem tudom, miért. Persze tudom. A rossz mindig lehetséges. A jóság örökérvényűen nehéz.

6 hozzászólás
+
>!
Why_Doboz P

Milyen fellengzős dolog szavakba foglalni a szavakba nem foglalhatót.

1 hozzászólás
+
>!
Why_Doboz P

Az emlékek élének le kell kopni, hogy enyhüljön a megoldatlan dolgok fájdalma.

+
>!
inka0507

Az ajka piros volt, a szeme nyílt,
haja színarany, arca fehér;
Lidérc ez a nő: csak éjszaka jár;
sápadt lepra, Eleven Halál,
és dermed tőle a vér.

2 hozzászólás
++
>!
Why_Doboz P

Pontosan, s ha hiszed, hogy Isten teremtette a sátánt, ebből az következik, hogy a sátáni erő is istentől való, ő is csak Isten gyermeke, s mi is azok vagyunk. A sátánnak igazából nincsenek gyermekei.

3 hozzászólás
+
>!
Belle_Maundrell

A pokol nem más, mint gyűlölködés, örökös gyűlöletben együtt élő emberek világa.

117. oldal

++
>!
Belle_Maundrell

Soha nem nevetek a halálon, bármilyen gyakran és rendszeresen idézem elő magam is.

20. oldal

+
>!
Belle_Maundrell

Lassan ismerni meg a gonoszt, vagy egyetlen ugrással a karmai közé vetni magunkat… végül is egyre megy.


A sorozat következő kötete

Összehasonlítás

Vámpírkrónikák sorozat


Hasonló könyvek címkék alapján


Ha tetszett a könyv, olvasd el ezeket is