15. legjobb sci-fi könyv a molyok értékelése alapján
90. legjobb kortárs könyv a molyok értékelése alapján
!

A marsi 1620 csillagozás

Andy Weir: A marsi Andy Weir: A marsi
Olvasók Boltja 3.196 Ft
Bookline · 3.995 Ft –15% 3.396 Ft
Régikönyvek.hu · 3.995 Ft –15% 3.396 Ft
Scifimarket.hu · 3.995 Ft –15% 3.396 Ft
Book and Walk 2.495 Ft
Könyvtár

AZ UTÓBBI ÉVEK LEGNAGYOBB SCI-FI SZENZÁCIÓJA, AMELYBŐL RIDLEY SCOTT FORGAT FILMET HAMAROSAN. A GRAVITÁCIÓ CÍMŰ FILMHEZ HASONLÓAN EZ A KÖNYV IS MEGHÓDÍTOTTA A SZÉLESEBB KÖZÖNSÉGET.

Hat nappal ezelőtt Mark Watney az elsők között érkezett a Marsra. Most úgy fest, hogy ő lesz az első ember, aki ott is hal meg.

Miután csaknem végez vele egy porvihar, ami evakuációra kényszeríti az őt halottnak gondoló társait, Mark teljesen egyedül a Marson ragad. Még arra is képtelen, hogy üzenetet küldjön a Földre, és tudassa a világgal, hogy életben van – de még ha üzenhetne is, a készletei elfogynának, mielőtt egy mentőakció a segítségére siethetne.

Bár valószínűleg úgysem lesz ideje éhen halni. Sokkal valószínűbb, hogy még azelőtt vesztét okozzák a sérült berendezések, a könyörtelen környezet vagy egyszerűen csak a jó öreg „emberi tényező”.

De Mark nem hajlandó feladni. Találékonyságát, mérnöki képességeit, és az élethez való hajthatatlan, makacs ragaszkodását latba… (tovább)

Eredeti mű: Andy Weir: The Martian

Eredeti megjelenés éve: 2011

>!
Fumax, Budapest, 2015
358 oldal · keménytáblás · ISBN: 9786155514333 · Fordította: Rusznyák Csaba
>!
Fumax, Budapest, 2014
ISBN: 9786155514142 · Fordította: Rusznyák Csaba
>!
Fumax, Budapest, 2014
358 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789639861831 · Fordította: Rusznyák Csaba

Enciklopédia 79

Szereplők népszerűség szerint

Mark Watney · Venkat Kapoor · Beth Johanssen · Melissa Lewis · Annie Montrose · marslakó · Mitch Henderson · Rich Purnell · Mindy Park · Oz · Rick Martinez · Teddy Sanders

Helyszínek népszerűség szerint

Mars · NASA


Hirdetés

Kedvencelte 491

Most olvassa 152

Várólistára tette 534

Kívánságlistára tette 655

Kölcsönkérné 15

Elcserélné vagy eladná

>!
2.500 Ft ★★★★★ Eladó
zsofy99 könyve Andy Weir: A marsi
>!
2.600 Ft ★★★★★ Eladó Elcserélhető
pingvin1 könyve Andy Weir: A marsi
>!
2.000 Ft ★★★★★ Eladó
TiaRengia könyve Andy Weir: A marsi
>!
2.500 Ft ★★★★★ Eladó
szaszabordas könyve Andy Weir: A marsi
>!
1.500 Ft ★★★★☆ Eladó
kormoskandur könyve Andy Weir: A marsi

Kiemelt értékelések

+
>!
Röfipingvin MP
Andy Weir: A marsi

Valahogy mindig is sejtettem, hogy menőbb lett volna fizikából ötösnek lenni, mint magyarból.

>!
Fumax, Budapest, 2014
358 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789639861831 · Fordította: Rusznyák Csaba
13 hozzászólás
+
>!
vicomte MP
Andy Weir: A marsi

Ahhoz képest, hogy mekkora sci-fi rajongónak tartom magam, a hard SF-t általában kerülöm és (kis túlzással) egy kezemen meg tudnám számolni, hogy hány emlékezetes és élvezetes regényt olvastam a műfajban.

Ez a könyv a kivételek közé tartozik.
Mert nem egyszerűen egy kőkeményen realista sci-fi-t kaptunk, hanem végre egy olyan történetet, ami nem csak baromi izgalmas, de a főszereplője – bármekkora geek arc is egyébként – bebizonyította, amit már régóta tudok, hogy Q valójában sokkal menőbb, mint James Bond!

Mark Watney, aki Han Solo óta talán a legszimpatikusabb űrkalóz*, miután magára marad a Marson, kétségbeesik talán? LÓFA…
Egyébként, igen. Méghozzá nem is kicsit, mert tényleg halál reménytelen a helyzete. De teszi azt, amit a túlélés érdekében még megtehet.
Terveket kovácsol, feladatokat tűz ki maga elé és próbálja nem nagyon elbaszni őket. Ami az esetek túlnyomó többségében még össze is jön.
Mert a Mars igen zord hadúr, aki a legkisebb figyelmetlenséget is keményen megtorolja, és Mark a bolygón töltött több mint másfél év alatt néhányszor azért marhára el is szúrja a dolgokat – csoda is lenne, ha nem tenné.

Szerencséje van, hogy soha nem végletesen, de számos esetben csak hajszál híján ússza meg, és sokszor kell teljesen újraterveznie a túlélési stratégiáját.
Paradox módon, mégis ez a folyamatos szívás az, ami életben tartja.
Mert így nem engedhet meg magának a figyelmetlenség luxusát és abban a mérhetetlenül ingerszegény közegben – szórakozásnak ’70-es évekbeli sorozatok, disco zenével feldobva? Maga a pokol!** – a folyamatos agyalás menthette meg attól, hogy teljesen és végérvényesen becsavarodjon.

Így azonban van célja és vannak részfeladatai, amelyek bármennyire is rutinszerűek és monotonok, mégis csak folyamatos elfoglaltságot jelentenek, ami a néha infantilis, néha meg trágár humor és a szarkazmus mellett, amivel Mark a saját helyzetét nézi, az egyetlen hatásos ellenszer a csüggesztő magány és a depresszív unalom ellen.

Az egyetlen, ami kevésbé tetszett a regényben, az a NASA-nál játszódó részek. Azok egyrészt nekem túl (film)klisések*** voltak, másrészt bármennyire is tudományos szervezetről van szó, nem hiszem el, hogy csak ilyen kevés bürokrata seggfejjel kellene megküzdeni, és a többiek pedig hivatalos minőségükben is ennyire laza figurák lennének.

* http://moly.hu/idezetek/412103
** Ha Lewis parancsnok magyar lett volna, akkor legalább Solarist (is) vitt volna magával: https://www.youtube.com/watch?v=wwdpeovWP_4
*** Komolyan, szinte láttam magam előtt a fartholásokat, meg a plánokat.

>!
Fumax, Budapest, 2014
358 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789639861831 · Fordította: Rusznyák Csaba
2 hozzászólás
+
>!
Lanore P
Andy Weir: A marsi

Azt hiszem, még soha nem akartam ennyire nagyon, hogy egy könyvnek jó vége legyen, hogy sikerüljön a lehetetlen, hogy működjön a kommunikáció, és hogy lehessen krumplit termeszteni a Marson… mit nekem kémia, fizika és matek, amiket utálok, megbűvölve olvastam még az erről szóló oldalakat is nem mintha képes lettem volna a legtöbb kísérletet tudományos ésszel felfogni, és szétizgultam a fejem Mark Watney sorsáért. Imádtam a karakterét, a humorát, az egész hozzáállását a dolgokhoz, ahogy elkezdett agyalni, gondolkozni, cselekedni… most, hogy befejeztem, legszívesebben kezdeném újra, úgy érzem, hiányzik Watney és a Vörös bolygó, a csapat többi tagja, a Venkat Kapoor név, minden… kell még nekem ebből! Az idei év egyik legnagyobb kedvence lett, és kíváncsian várom a filmet!

12 hozzászólás
+
>!
FairyDust P
Andy Weir: A marsi

A matematika, fizika, kémia olyan távol áll tőlem, mint amennyire Mark távol volt a NASA-tól. Ennek ellenére, nagyon megszerettem a könyvet. Mindent baromi érdekesen tálalt, igaz néha csak néztem, hogy „mivan”, de esküszöm még azt is élveztem amit nem értek?! Normális dolog ez? :D Mark karaktere hatalmas! Minden második mondatán sírva röhögtem! Hogy lehet egy karaktert, ennyire humorosra megírni? :D Gratulálok Andy Weir-nek. Aki attól fél, hogy ez egy száraz, unalmas olvasmány, az hatalmasat téved. Megkockáztatom, hogy ez az egyik leghumorosabb könyv amit valaha olvastam…:D
Most megyek és megnézem a filmet, és remélem nem csalódok benne.

13 hozzászólás
+
>!
Nita_Könyvgalaxis P
Andy Weir: A marsi

Van egy olyan vágyam, hogy mielőtt meghalok, egyszer láthassam a Földet a világűrből egy űrhajóból a saját szemeimmel. Azért A marsi után ezt átgondolom még egyszer.

Andy Weir könyve nálam eddig az év sci-fi-je. Hogy miért? Mert zseniálisan van összerakva. Amennyire én meg tudom ítélni, elég erős tudományos lábakon áll, mindemellett veszettül izgalmas és laza. Olyan humora van, amely még hangos nevetésre is késztethet, szóval tömegközlekedésen csak óvatosan vele.

Itt van ez a Mark Watney, aki ahelyett, hogy összeszarná magát egyedül a Marson, inkább gondolkodni kezd. Elemez, számol, dolgozik, és csak ritkán engedi meg magának a siránkozást. A végén pedig már mi is csak azon tudunk agyalni, hogy elég lesz-e a krumpli, mennyi napkollektor kell egy hosszabb utazáshoz… Kicsit úgy érezzük, mintha a mi túlélésünk lenne a tét.

Örülök annak is, hogy az alapvetően napló formájú történetmesélést megszakítják a NASA képei, és az ottani munkába is belepillanthatunk kicsit. Én annyira nem kaptam kedvet hozzá, hogy űrhajós legyek, de sajnálom, hogy nem mentem el tudósnak, és nem jutottam be a NASA-ba (ami persze egy reális lehetőség lenne, nem??).

Remélem a Fumax Kiadó más hasonló sci-fiket is elhoz számunkra, mert ilyen történetekre egyszerűen szükség van. Űrkutatásról, bátorságról, lélekjelenlétről, összefogásról.

24 hozzászólás
+
>!
acélpatkány MP
Andy Weir: A marsi

Mark Vekni: Hé, miért hívsz Vekninek?
Acélpatkány: Végül is mindig kalóriákat számolsz. Meg nem jön a nyelvemre az, hogy Watney, ezt bevallom. A Vekni jobban hangzik.
Mark Vekni: OK, cickány.
Acélpatkány: Patkány.
Mark Vekni: Tessék?
Acélcickány: Semmi.
Mark Vekni: Szóval, mi a gond?
Acélcickány: Nos, gondoltam veled beszélem meg ezt az egészet. Félek, hogy engem ki fognak utálni.
Mark Vekni: Na?
Acélcickány: Hát, én nem tudtam maradéktalanul rajongani A marsiért.
Mark Vekni: Haver, ne már!
Acélcickány: OK, elismerem, hogy egy nagyon szórakoztató regény, teljesen megértem, miért futott be a szerző azután, hogy online kipakolta a Marson ragadt asztronauta kalandjait. Meg aztán persze azért is nagy szenzáció ez, mert a könyv egy „hogyan éljük túl a Marsot” kézikönyv turistáknak, vagyis sok tudományos okosság is van benne. Mondjuk, ha jól végiggondolja az ember, az a szép az egészben, hogy nem megy bele annyira mélyen, hogy az olvasó, ha nem is fog fel mindent, de azt érezze, hogy „ja, ezt én is meg tudnám érteni, ha odafigyeltem volna fizikaórán köpőcsövezés helyett.” Szóval egyrészt hard SF, másrészt azért nem kvantumfizika.
Mark Vekni: Nyilván. Egy regényről beszélünk ember, nem Hawking doktorijáról.
Acélcickány: Igen, regényről. Az alaphelyzet egyszerű robinzonád – értsd: valaki egyedül marad egy lakatlan helyen, és túl kell élnie/el kell jutnia onnan. Neked mondjuk nem volt saját Pénteked, hacsak a krumplik nagyon nem nőttek a szívedhez. Szóval az alapfelállás ismerős, mindettől azonban nem működött volna a dolog. Kellett a szerethető főszereplő.
Mark Vekni: (kihúzza magát) Én.
Acélcickány: Igen, te. A nagyszájú, szerethető, barátságos, végtelenül optimista, minden helyzetben boldoguló, találékony átlagfickó – még csak nem is te voltál a parancsnok vagy valami –, akinek mindenkihez van egy jó szava, még akkor is, ha az tizenkét perc alatt jut is el a másikhoz. Nem lehet egy ilyen fickónak nem drukkolni, pláne amikor folyamatosan vicces szövegeket mond, ezzel oldva a feszültséget két halálos csapás között – vagy éppen aközben. Én magam is meglepődtem, de nem idegesítettél annyira, mint gondoltam.
Mark Vekni: (gúnyosan) Ennek igazán örülök.
Acélcickány: De tényleg. Igaz, egy idő után nagyon amerikai lett az egész, nem csak a te hozzáállásod, hanem a többi szereplőé is. Az egész könyv egy hatalmas hurráoptimizmus, megszórva jó adag patetikussággal. Tudom, ez ilyen, de akkor is, kicsit néhol már sok volt. Mondjuk más kritikákkal ellentétben lenyeltem, hogy nem láttunk téged kiborulni – te magad írtad az elején, hogy nem fogsz mindent leírni, szóval ezeket simán elhallgathattad. Persze tény, hogy két év Mars után egy icipicit megváltozhattál volna.
Mark Vekni: De én így vagyok jó! Engem így szeretnek. Minek változtam volna meg? Pláne mert ez nem egy lélektani regény. A cél a tudománynépszerűsítés és a szórakoztatás.
Acélcickány: Ha már a tudomány, azért egy-két dolgon elmorfondíroztam.
Mark Vekni: Ne kímélj!

Ha érdekel a folytatás, itt megtalálod:
http://acelpatkany.blogspot.hu/2015/09/a-marsi.html

>!
Fumax, Budapest, 2014
358 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789639861831 · Fordította: Rusznyák Csaba
3 hozzászólás
+
>!
AniTiger P
Andy Weir: A marsi

Annyira érdekelt a történet vége, hogy kb. egy nap alatt befaltam. (Persze kb. az 5. fejezet magasságában már annyira megszerettem a főszereplőt, hogy a könyv végére lapozva meglestem mi lesz a vége… Égő? Ez van.) Bár tovább tartott volna a könyv, lassabban olvastam volna. Tényleg érdekes, izgalmas és lendületes. Egyszerűen szórakoztatott, pedig hatalmas mumus volt számomra a műfaját tekintve.

Nem tudom, mit írhatnék róla anélkül, hogy ne rajongjam szét a könyvet és ne bálványozzam túl Markot. A beteges rajongási lázamat a blogon élem ki… de az értékelés ettől még nehéz. Ez a könyv meglepett. Nem ilyen történetet vártam, nem ezt vártam. Zseniális, leköt és vicces. Egy csóri pacák a Marson ragad tök egyedül és az olvasó hangosan röhög a könyvön! Pedig nem ám csilivili NASA cuccokkal, hiper-szuper barkács megoldásokkal és problémamentesen oldja meg a főszereplő a dolgokat. A dolgok besülnek, amortizálódnak és a tervek megdőlnek, de Mark, a Mars királya csak megy előre kitartóan.

Bővebben:
http://hagyjatokolvasok.blogspot.hu/2015/05/andy-weir-a…
http://hagyjatokolvasok.blogspot.hu/2015/09/a-marsi-ren…
http://hagyjatokolvasok.blogspot.hu/2015/10/mozizo4.html

>!
Fumax, Budapest, 2014
358 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789639861831 · Fordította: Rusznyák Csaba
6 hozzászólás
+
>!
ponty
Andy Weir: A marsi

Kétféle amerikai feel good sztori létezik. Amelyik komolyan veszi magát, és amelyik nem túlságosan. Nekem az utóbbiak tetszeni szoktak, és a Marsi szerintem – elsősorban főszereplője segítségével – a tudományos háttér mellett is belefér ebbe a kategóriába. A humor pajzsként használata egyébként egy nagyon szép hagyománya az emberiségnek, amit tessék sokat ápolni. A könyv meg jó volt, főleg az utolsó harmada (külön plusz pont jár a szerzőnek a végéért, mert ugyan felmutatja egy eltúlzott, tipikusan hollywoodi befejezés lehetőségét, de aztán elegánsan nem használja ki, meghagyva a ziccert Ridley Scottnak), de amúgy az egészet élveztem, és csak egyszer ijedtem meg komolyabban, mikor egy suta drámai jelenet erejéig előjött a tökösség kérdése. Aztán szerencsére észbe kapott Weir, és nem erőltette túl a dolgot. Ja, és még jellemrajz is volt, komolyan. A mondat, hogy a diszkózene gáz, még sosem volt ilyen megható, de ez most nem is annyira fontos. Örülök, hogy beszerezte a könyvtárunk, mert még így a film megtekintése után olvasva is simán működött a dolog. Közben természetesen minden technikai részletét alaposan leellenőriztem az alagsorban kialakított, légmentesen zárt műhelyemben. Azok is működtek.

2 hozzászólás
+
>!
meacska P
Andy Weir: A marsi

Nos, ugye ez az a könyv (ami ráadásul sci-fi is), amit nagyon rövid idő alatt rengetegen olvastak! Én nem értettem a miértjét, a Fumax egy viszonylag pici kiadó, nem sok esélyt adtam a könyvnek, féltem, hogy én nem fogok tudni beállni a sorba, mit tudhat egy pici kiadó (meg ne haragudjatok srácok), amit mások nem, aztán fizetés után elbattyogtam a Szellemlovasba…

Megelőlegezem az öt csillagot és nagyon bízom benne, hogy az a rengeteg műszaki-kémiai hablaty igaz is, amivel tömve van a könyv. Mondjuk ennél a könyvnél ez a pont eléggé kétesélyes: vagy elhiszek mindent és túlélek a Marson másfél évet, vagy nem, és még aznap ottpusztulok…

Kis híján én is csatlakozhattam volna a Könyv Miatti Körömrágók Magyarországi Közösségébe, de sikeresen ellenálltam, a könyv viszont rohadt jó. Talán a sok mérnöki blablabla lehet sok egyeseknek, én bírtam a kiképzést (a mérnökséggel a diplomámon), de szerintem egy középiskolai közepessel is meg lehet vele birkózni (ha mégsem, akkor lejjebb kell ugrani pár sort, sokat nem von le az élvezhetőségből)

A történet semmi extra, valaki ott ragad a Marson tökegyedül egy olyan küldetés során, amit alig pár napra (hétre) terveztek. Szóval érted: nincs semmid, ami a túléléshez kell, láttak meghalni, nincs kommunikáció, nincs kaja, nincs levegő, ellenben piszokhideg van. Na, szóval túl kell élni amolyan MacGyver – Bear Grylls módon.
A könyv nagy része Marrtól szól, aki éppen túlél a Marson, közben naplóban rögzíti az életét, terveit, érzéseit, mindezt könnyed humorral, szarkazmussal ízesítve.
Amikor pedig már úgy gondolod, hogy most már kicsit besokalltál tőle, akkor az író gondol egyet és lassan bemutatja, mi történik közben a Földön és a NASA-nál. A szálak keveredését pedig hihetetlen pontossággal intézi.
Én nem tudom, hogy Weir eddig mit csinált, de szerintem a NASA titkol valamit, az nem lehet, hogy ilyen jól leír valaki egy fiktív történetet úgy, hogy közben alig van bármi fogalma az űrhajózásról…

Na, tessék…
Beállok én is az agyondícsérők táborába… De ha egyszer kurvajóvolt?

Nemrég szállt le Philae egy üstökösre, mi a munkahelyemen figyelemmel kísértük és nagyon drukkoltunk neki :)
Akkor megkérdezték tőlem, dolgoznék-e valami ilyesmi helyen (ESA, NASA), amire igent mondtam (csak lennék okosabb :) ), úgyhogy ez a könyv most pont jókor jött – igen, gyerekként én is álmodoztam űrutazásról (aztán amikor arról olvastam, hogy majd egyszer mindennek vége lesz, akkor elment a kedvem az egész Világegyetemtől, úgyhogy kizárólag ezért nem lettem sem csillagász, sem űrhajós :) )

Viszont olvasni nagyon jó volt róla, és én is akarok egy ilyen menő munkahelyet!! :)

A könyvből egyébként film is készül, én kicsit tartok tőle, nekem Matt Damon nem Mark Watney… :( Maradok inkább a kompjútermérnökségnél, az jobban megy… :)
Jéé, most látom, Andy Weir is computer programmer 'civilben'!)

8 hozzászólás
+
>!
Zsuzsanna_Makai
Andy Weir: A marsi

„Emlékszel azokra a régi matekfeladatokra, amiket algebraórán kaptál? Amikben a víz egy adott iramban folyik be egy tartályba, és egy másik iramban folyik ki belőle, és ki kell számolnod, hogy mikor ürül ki? Na, ez a koncepció kritikus a "Mark Watney nem hal meg” projekthez, amin most dolgozom."

Imádtam Markot! A könyv is nagyon tetszett, bár voltak olyan részek, amikor méricskélt, számolt, meg szerelt, hogy gyakorlatilag kómába estem (értsd elaludtam rajta), de én sajnos nem vagyok a sci-fi embere, összeszámoltam, életem eddigi kilencedik sci-fi könyve volt ez, tehát a Makó-Jeruzsálem hasonlat sem lenne igaz rám, mert én Makótól is, és Jeruzsálemtől is távol állok.
Le a kalappal Andy Weir előtt is, rengeteget dolgozhatott ezen a könyvön, már is kíváncsian várom, mit fog még írni.
Sok MacGyver hasonlatról olvastam a könyv kapcsán, de én úgy gondolom, ebbe ő belehalt volna, és egyébként sincs humora, úgyhogy ez a hasonlat szerintem komolytalan is…
Szabályosan hányingerem van a krumplitól.

Ami nagyon tetszett benne, hogy Mark nem mutogatott Lewis parancsnokra azért, mert hozott egy döntést, és történetesen Mark járt vele rosszul, hanem végig gondolta, és belátta, hogy ezt kellett tennie, és mindezek után még ki is állt Lewisért, le a kalappal.

Jóó, hát a végén bőgtem is, no nem akkor, amikor minden rendben volt, hanem előtte kb 20 órával, amikor még minden lehetséges volt, vagy sikerül, vagy nem, kb mint az olimpiai döntő előtti pillanatok, amikor fejben dől el minden.

Imádtam, nna, és nyilván várom én is a filmet!
https://www.youtube.com/watch?v=ej3ioOneTy8

1 hozzászólás

Népszerű idézetek

+
>!
petamas +P

     (…) Nem gondoltam, hogy a laptopnak baja lehet odakint. Ez csak elektronika, nem igaz? Elég meleg marad arra a rövid időre, amíg szükségem van rá, levegő pedig egyáltalán nem kell neki.
     Azonnal meghalt. A képernyő még azelőtt elsötétült, hogy kiléptem volna a légzsilipen. Mint kiderült, az „L” az „LCD”-ben annyit tesz, hogy „likvid”. Gondolom, vagy megfagyott, vagy elpárolgott. Lehet, hogy írok majd egy vásárlói értékelést. „A terméket a Mars felszínére hoztam. Nem működött. 0/10”.

129. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Mark Watney
5 hozzászólás
+
>!
Algernon +SP

Igen, naná, hogy a ragasztószalag szinte teljes vákuumban is működik. A ragasztószalag bárhol működik. A ragasztószalag mágia, amit bálványozni kellene.

217. oldal

Kapcsolódó szócikkek: ragasztószalag
10 hozzászólás
+
>!
petamas +P

     – Milyen érzés lehet? – tűnődött. – Ott ragadt, azt hiszi, teljesen egyedül van, és lemondtunk róla. Milyen hatással van ez egy ember lelkiállapotára?
     Visszafordult Venkathoz.
     – Vajon mire gondolhat éppen?

NAPLÓBEJEGYZÉS: 61. SOL
Hogy lehet, hogy Aquaman képes irányítani a bálnákat? Hiszen azok emlősök! Ennek semmi értelme.

70. oldal

7 hozzászólás
+
>!
Ardena P

A mai napot egy kis semmi teával indítottam. A semmi teát könnyű elkészíteni. Végy egy adag forró vizet, és ne tegyél bele semmit. Pár hete kísérleteztem a burgonyahéjteával, de erről minél kevesebb szó esik, annál jobb.

309-310. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Mark Watney · tea
1 hozzászólás
+
>!
Csisza

Csodálatos, hogy egy rakás szarrágó a Földről magyarázza nekem, a botanikusnak, hogyan neveljem a növényeimet.
Többnyire figyelmen kívül hagyom őket. Nem akarok arrogánsnak tűnni, de én vagyok a legjobb botanikus a bolygón.

146. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Mark Watney
+
>!
vicomte MP

    És itt jön a vagányság a dologban: idővel elhajtok majd a Schiaparellibe, ahol irányítani fogom az Ares 4 landolóját. Erre senki sem adott nekem konkrét engedélyt, és nem is fognak tudni, amíg nem vagyok az Ares 4 fedélzetén, és nem hozom működésbe a kommrendszerét. Amikor majd felszállok az Ares 4-re azelőtt, hogy beszélnék a NASA-val, egy nemzetközi vizeken lévő járművet fogok eltulajdonítani.
    Tehát űrkalóz leszek!
    Űrkalóz!

255. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Mark Watney
+
>!
Razor SP

– Hé – szólalt meg a rádióból Watney hangja. – Van egy ötletem.
– Hát persze hogy van – mondta Lewis. – Halljuk.
– Kereshetnék valami éleset, hogy lyukat szúrjak az EVA-ruhám kesztyűjébe. A kiszökő levegőt használhatnám tolóerőként, hogy odarepüljek hozzátok, és mivel a levegő a kezemből távozna, könnyen irányíthatnám.
(…)
– Nem hiszem, hogy tudnád magad irányítani, ha sikerülne – mondta Lewis. – Szemmel navigálnál az elfogáshoz egy olyan tolóvektorral, amit alig tudsz kontrollálni.
– Elismerem, hogy életveszélyes – értett egyet Watney. – De gondolj bele ebbe, úgy repülnék, mint Vasember.
– Tovább dolgozunk a problémán – mondta Lewis.
– Vasember, parancsnok. Vasember.

341-342. oldal, 26. fejezet

Kapcsolódó szócikkek: Mark Watney · Vasember
+
>!
hogica

Fogtam a szent vallási ereklyéjét, és egy fogóval meg egy csavarhúzóval hosszú szálkákra vagdostam. Ha van Isten, a helyzetre való tekintettel csak elnézi nekem a dolgot.
Ha pedig az egyetlen rendelkezésre álló vallási ikon tönkretétele miatt sebezhetővé váltam a marsi vámpírok számára, akkor így jártam, vállalnom kell a kockázatot.

42. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Mark Watney
+
>!
Ardena P

A következő teendőm: tétlenül üldögélni tizenkét órán át.
Jobb, ha hozzálátok!

102. oldal Naplóbejegyzés: 80. SOL

Kapcsolódó szócikkek: Mark Watney
3 hozzászólás
+
>!
petamas +P

     Az akkuja egy újra nem tölthető lítium tionil-klorid volt, ezt már néhány finom jelből is láttam: a csatlakozások formájából, a szigetelés vastagságából, és abból, hogy rá volt írva: LiSOCI2 NEM TÖLTHETŐ.

112. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Mark Watney

Hasonló könyvek címkék alapján

Dan Wells: Fragments – Töredékek
Marcus Sakey: Briliánsok
Ann Aguirre: Helyőrség
Kathy Reichs: Virals – Fertőzöttek
Lissa Price: A testbérlők – Leszámolás
John Scalzi: Bezárt elmék
Blake Crouch: Wayward Pines
Stephen King: A rémkoppantók
Michael Crichton: Préda
David Mitchell: Felhőatlasz