Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.
Zöld útvesztő 31 csillagozás
Kik azok a titokzatos, hallgatag emberek, akik időről időre előjönnek a dél-amerikai dzsungel mélyéről? A bennszülöttek „holt embereknek” nevezik őket, és láttukra már csak a mesékben élő, hajdani gyilkosságok, mészárlások emlékét idézgetik rémülettel. A regény hőse, a kis Ihor is találkozik a holt emberekkel, amikor elkíséri apját az ENSZ új élelmiszerforrásokat kutató expedíciójára. S nemcsak találkozik, hanem közelebbi kapcsolatba is jut velük, mert a „holt emberek” elrabolják, hogy ezzel kényszerítsék apját az őserdő elhagyására. Ihor rájön, nem kísértetekkel, hanem hús-vér emberekkel találkozott, a második világháború után az őserdő mélyén bujkáló különös fasiszta figurákkal, akik tovább szövögetik világpusztító, szörnyű terveiket.
Eredeti cím: Зелена пастка
Eredeti megjelenés éve: 1972
Tagok ajánlása: Hány éves kortól ajánlod?
A következő kiadói sorozatban jelent meg: Delfin könyvek Móra
Kedvencelte 1
Várólistára tette 12
Kívánságlistára tette 7
Kiemelt értékelések
Kedvenc gyerekkori könyvek újraolvasása mindig rizikós dolog – de nagy megkönnyebbülésemre ez a Zöld útvesztő, ez még most is nagyon állat könyv volt!
Jó, ebben nyilván bőven benne van a nosztalgiafaktor, meg hogy meghatottan szorítottam kebelemre, virtuálisan persze, a legalább 20 olvasás során (de tényleg) igen kedves ismerőseimmé vált főszereplőket, no és hogy komplett mondatok voltak szó szerint benne a memóriámban.
De, amennyire így meg tudom ítélni, ez tényleg nem egy rossz könyv. A stílusa (a 70-es évek mércéjével mérve) rendben van, a tempója pörgős, és izgalmas ám, hajjaj! Bujkáló nácik, indiánok, szuperhős kölykök, és még plazmafegyver is, meg génmódosított baktériumok is!
No és persze van a szocialista idők ifjúsági sci-fijeinek az az utópisztikus, jövőbe vetett optimizmussal és a szocialista érték- és világrend mindenekfelettiségébe vetett hittel telített légköre – hát nekem ezek a könyvek még most is olyan jól tudnak esni, az az igazság.
És hogy milyen az a jövő, amit Sztaszj elképzelt nekünk 2014-re? Természetesen mobil meg net nincsen, de van videotelefon meg rádiótávirat. Miközben a Dnyeper-parti Komszomolszk légterében automata kis autók cirkálnak a felhőkarcolók között. A diadalmas emberiség meghódítja az óceánok mélyét és az érintetlen esőerdőket egyaránt – mindenféle fenntarthatósági, környezetvédelmi dilemmák pillanatig sem árnyalják a beton és az acél diadalmas térhódítását. És természetesen a kapitalista világrendnek híre-pora sincs már, a szocialista államok összefogása egyre magasabbra és magasabbra emeli a világpolgárok erkölcsi és életszínvonalát. Szóval szép, jólesően naiv, és valami elképesztően irreális mai szemmel, de azért jólesik olvasni nagyon.
(Jó, az öt csillagból legalább egy a nosztalgia rovására írható, de öt csillag, és kész. Punktum.)
Kicsit igazságtalannak érzem a 79%-ot, amin ez a Delfin-könyv áll. Talán Nemere ifjúsági regényeire vagy ifi sci-fi-jeire emlékeztet, de az az igazság (felségsértés?), hogy pontosabbak a párbeszédek, élesebbek a jellemzések, és a téma is komolyabb. Egyáltalán, egész modern hangvétele van a könyvnek.
Igazi régi ifjúsági regény, koincidenciákkal és hősökkel; ha eddig nem öregedett meg, akkor most már nem is fog. (Elég saláta, szerintem többször is olvasgattam az elmúlt évtizedekben.) Belengi az optimista utópisztikus-szocialista báj, erősen didaktikus, de a tanító jelleg azidőtájt kötelező volt. 4,5 és 5 csillagon gondolkoztam a véletlen egybeesések és a néhol túl erős fiatalság miatt, de könnyű volt a döntés. Amit a regény szemére vetnek – II. világháborús emlékek, győznek a jók, ENSZ és személyi internacionalizmus stb. –, nem releváns. Persze hogy nem a gonoszok győznek, ez mégiscsak egy ifjúsági regény, nem? És hát persze hogy egységes irányítás alatt képzelték el a jövőt, nem voltak még divatosak a negatív disztópiák. És a győztes Honvédő Háború generációk életérzését határozta meg a Szovjetunióban, tényleg meglepő lenne ennek felemlegetése egy 72-es szovjet regényben?
Szóval az értékelés 5, és aki nem szereti a szocialista-utópisztikus sci-fit, hát ne ezt a könyvet olvassa …
Kézzel írott idézet a könyv 3. odaláról:
„Könyvbarát” vetélkedőn elért első helyezésért
XXX Gyula IV.a. oszt.
Bpest 1975.II.13.
Kicsit durva, mióta áll a könyv a polcomon…
Rájöttem, hogy újra kell olvasnom a Delfin könyveket, mert mind állja ki az idő próbáját. Ez igen, bár nyilvánvaló ideológiai nézetek is vannak benne, azokkal tulajdonképpen nagy baj nincs. A nácik, a rabszolgatartás és a hataloméhség rossz, a ENSZ, az összefogás, egymás megsegítése jó. És emellett még kalandos is a történet, enyhe sci-fi beütéssel.
kb 10 éves kortól.
Ismét egy kellemes csalódás, még akkor is, ha némely megoldás fapadosra sikerült.
Izgalmas jelenetek, még éppen elfogadható mennyiségű ideológia, kaland.
Mindez megvan, ráadásul olvasmányosan is tálalva.
Bevallom, az ex-szovjet történetekkel kapcsolatban vannak fenntartásaim, de ez most tényleg jó.
Kellemes élmény volt és kalandos utazás. Latin-Amerika dzsungelébe kalauzol minket az író, ahol a magyar származású Csanády Zoltán nyomoz egy titkos szervezet után.
Ihor a 14 éves kiskamasz, akinek édesapja egy élelmiszerforrásokat kutató tudományos expedíció tagja,ebben a dzsungelben végzik a kutatást. Ihor kihallgat egy beszélgetést, hamarosan eltűnik a táborból, és egy kényszermunkatáborban találja magát, ahol indiánokkal dolgoztatnak, ugyanis az ottani „kalózok” vezére egy titkos rakéta-kilövőhely építésén fáradozik. Ihor a fogságban ismerősökkel találkozik, barátokra, szövetségesekre lel, s mindenáron szökni akar. Hogy sikerül-e neki, olvassátok el :)
Egy tipikus indián mondat a regényből:
„Azóta, hogy én megszülettem, a te országodban nyolcvanháromszor hullott le az a fehér hideg, amelyet a ti embereitek hónak neveznek, és amelyet én soha életemben nem láthattam.”
A címe miatt egy kihíváshoz olvastam. És bár szeretem a delfin könyvek sorozatban megjelent írásokat, ez a könyv valahogyan nem fogott meg. Talán a náci bűnösök újabb világuralmi törekvése? Vagy a szovjet-magyar nyomozók sikeres akciója ennek megakadályozása? Vagy mindkettő?
Igazából egy könnyed, olvasmányos, de nem túl izgalmas történet.
Sajnos a fülszöveg kicsit lebuktatta a tartalmat, így nem volt teljes a meglepetés. Viszont érdekes, 20 év alattiaknak különösen izgalmas olvasmány. Jól kidolgozott szálakkal találkozhatunk, összeesküvések és nagy titkolózások közepette ugrunk fejest Ihorral Seni Moro burjánzó őserdeibe. Eleinte kicsit szoknom kellett az író stílusát, főleg a kezdetekkor csapongó is volt, emiatt számomra nem teljes az élmény. Szóval kicsivel nehezebben vettem fel a fonalat, de utána beindult minden és tényleg filmszerűen peregtek az események. Tanulságos barátságok születnek, természetesen happy end a vége. Na de minek is szomorítaná el Anatolij az ifjúságot, ha benne van minden reménye az emberiségnek, ahogy a történet is tanúsítja. Azért szerintem sokan nem gondolnák a könyv kezdetén (már ha nem olvassák el a fülszöveget), hogy mi is lesz a lényegi, fő cselekmény, épp ezért is piros pont. Több könyvéről nem nagyon tudok az írónak, de ezt érdemes volt elolvasni még 20-on túl is.
Tipikus szovjet ifjúsági könyv volt, amit eléggé átjárt a kommunizmus szellemisége. Néha, ezért elég viccesek is voltak a szereplők kifakadásaispoiler
Népszerű idézetek
A képernyőt majdnem teljes egészében a Vörös Nyúl szeplős arca töltötte be. Szeme hunyorgott.
5. oldal
Hasonló könyvek címkék alapján
- Ernest Cline: Ready Player One 92% ·
Összehasonlítás - Vészits Andrea: Boszorkánysziget 28 73 91% ·
Összehasonlítás - Rafał Kosik: Félix, Net, Nika és az elméletileg lehetséges katasztrófa ·
Összehasonlítás - Tari János: Pettyes labda a világkupában ·
Összehasonlítás - Ransom Riggs: Üresek városa 88% ·
Összehasonlítás - Fehér Klára: Oxygénia 85% ·
Összehasonlítás - Johanna Sinisalo: Iron Sky 85% ·
Összehasonlítás - Thea Beckman: Amazonkirályfi 84% ·
Összehasonlítás - Láng Attila D. – Láng Krisztina: Sara Royce ·
Összehasonlítás - Erdős László: Kényszerleszállás ·
Összehasonlítás