Amin Maalouf: Szamarkand 4.50 / 7
Szamarkand, a Kelet varázsos hangulatát felidéző mesés város a nálunk is méltán népszerű író, Amin Maalouf számára mindenekelőtt Omar Khajjám XI. századi perzsa költő, filozófus, csillagász és matematikus városa. Azé az Omar Khajjámé, aki verseiben, a híres négysorosokban, a rubáíkban a bort, a szerelmet, a szabadságot énekelte meg egy olyan iszlám világban, mely szigorúan tiltotta a borivást, a háremek mélyére száműzte a nőket, és gyakorta véres háborúkban és öldöklésben tiporta sárba a szabadságot. Ez az ellentétektől és feszültségektől terhes, egyszerre rémisztő és igéző, hallatlanul színes és kalandos világ ihlette meg Maaloufot. No meg az a számos Khajjám-életrajzban fellelhető legenda, mely szerint az életet szerető és dicsőítő költő és tudós a barátja, sőt egy ideig szövetségese volt a halál nagymesterének, Hasszán Szabbahnak, az asszaszinok néven ismertté vált titokzatos és kegyetlen szekta szellemi vezérének, valamint Nizam el-Molknak, a korabeli szeldzsuk szultánok híres miniszterének.
Címkék
Most olvassa
Várólistán
Kívánságlistán
Elcserélné vagy eladná
Top értékelések
Ez a könyv nagy meglepetés volt, nem számítottam rá, hogy ennyire tetszeni fog. Az első része Khajjámról szól, a második a huszadik században játszódik, és egy elveszettnek vélt Khajjám-kézirat fiktív történetét meséli el, közben bemutatva Perzsia/Irán megdöbbentő modern kori történelmét. Ajánlom hozzá még a Persepolis elolvasását/megnézését is (http://moly.hu/konyvek/marjane-satrapi-persepolis, http://moly.hu/konyvek/marjane-satrapi-persepolis-a-visszateres ). Semmit nem tudunk erről az országról, az az igazság.
Top idézetek
Ne lepődj meg semmin, a valóságnak két arca van, és az embereknek is.
72. o.
A régi idők orvosai minden betegséget a csillagok állásának tudtak be. Csak a rák tartotta meg minden nyelven az asztrológiai nevét. A rettegés is változatlan.
279. o.
A következő hónapokban hozzálát egy igen komoly mű megfogalmazásának a harmadfokú egyenletek tárgyában. Hogy az ismeretlent megnevezze ebben az algebrai értekezésben, Khajjám az arab sej szót használja, ami azt jelenti, „dolog”. Ezt a szót, amelyet a spanyol tudományos művekben Xej formában írtak, fokozatosan első betűjével, az x-szel helyettesítették, amely az ismeretlen egyetemleges szimbólumává vált.
47. o.
A feladat ösztönzött és szórakoztatott, élveztem, amikor fölfedeztem a saját nyelvemre, vagy a különböző latin nyelvekre emlékeztető hasonlóságokat. Apa, anya, fivér, leány, „father”, „mother”, „brother”, „daughter” így hangzik: „pedar”, „madar”, „baradar”, „dokhtar”, az indoeurópai rokonságot nehéz lenne ennél jobban illusztrálni. Még Isten megnevezésére is azt mondják Perzsia muzulmánjai, hogy „Khoda”, ami sokkal közelebb áll az angol God-hoz vagy a német Gott-hoz, mint ahhoz, hogy Allah. Az arab hatás ettől persze még alapvető tény marad, ami furcsa módon fejeződik ki: sok perzsa szót lehet önkényesen arab megfelelőjével helyettesíteni, sőt a kultúrsznobizmus egy formája, amelyet a tanult emberek igen nagyra becsülnek, hogy beszédüket arab kifejezésekkel vagy egész arab mondatokkal tömik meg.
[Az idézet a perzsa nyelvre vonatkozik]
247-248. o.
Khajjám magáévá tette az általa nagyra becsült szír költő, Abul-Ala maximáját: „Annak a hibájából szenvedek, aki nemzett, az én hibámból nem fog senki szenvedni.”
121. o.
Külső linkek
Ha tetszett ez a könyv, akkor ezeket is olvasd el
Hasonló könyvek címkék alapján
- Azar Nafisi: Reading Lolita in Tehran
- Azar Nafisi: Things I've Been Silent About – Memories of a Prodigal Daughter
- James Clavell: Forgószél
- Betty Mahmudi: Lányom nélkül soha
- Marjane Satrapi: Persepolis
- Azadeh Moaveni: Rúzsfoltos Dzsihád
- Marjane Satrapi: Persepolis – A visszatérés
- Tara Bahrampour: Visszatérés Iránba
- Ken Follett: Teherán
- Zarah Ghahramani: Vallomás korbácsütésre
Akiknek ez a kedvence, még ezeket szeretik
