Matched (Matched-trilógia 1.) 80% 249 csillagozás

Hát, valószínűleg nem leszek túl népszerű a véleményemmel, de azt kell mondanom, az értékelések alapján ennél sokkal többet vártam.
Egyedül a társadalom felépítése, és leírása miatt kapja meg a három csillagot, de ez a… jobb híján szerelmi vívódásnak titulált nyűglődés kikészített… Valószínűleg jobb lett volna, ha nem az egész Párosító Rendszert helyezi központba az írónő, hanem valami más dolgot választ, ami ellen lázadni lehet.
Tizennégy évesen még biztosan jobban tudtam volna értékelni ezt a könyvet, most ez valahogy nem sikerült. Ennél még a Hamvak is jobban tetszett. Mindenki azt bizonygatta a könyv folyamán, milyen erős és lelményes Cassia… nos, nálam a leleményesség nem egészen itt keződik, bár értem, hogy annak, aki burokban él, és ennyire befolyásolják minden lépését, ezek már hatalmas lázongásoknak számítanak. Nem lettem szerelmes Ky-ba, nem lettem szerelmes Xanderbe, és tulajdonképpen egyik szereplőt sem sikerült igazán a szívembe zárnom. Ez elevileg egy hatalmas szerelmi háromszög szeretne lenni – mostanában minden könyvben KÖTELEZŐ ELEM a szerelmi háromszög (mondjuk már ettől is kiütést kapok…). De én nem éreztem a lángolást, a vágyódást, a vívódást, hiába írta le olyan szép szavakkal Condie.
A végére – nagyjából az utolsó tíz oldalra – sikerült valamennyire felcsigáznia a következő rész elolvasására, de azt is inkább csak kölcsön kérem majd, megvenni biztosan nem fogom.
Sajnálom, ha már disztópia, akkor én egy Éhezők Viadala szinthez vagyok szokva… Ez a könyv nálam nem ütötte meg a mércét.

Imádtam. Egyszerűen nem tudok mást mondani, csak ennyit. Jól kidolgozott és érdekes világ, bájos szerelem, szerethető karakterek, jó mellékszereplők, izgalom és rejtély, mi kell még egy jó könyvhöz, ha nem ezek?
Tuti, hogy újra fogom olvasni. Hol van már a második rész? Grrr….

Ez a könyv olyan volt számomra, mint egy nagyon édes mázas sütemény. A külseje gusztusos, már csak ezért is megkívántam. A felét szinte befaltam, de a közepe valahogy túl édes, túl gejl lett. Majd a vége megint ízletes volt, de a középső rész miatt mégsem tudok rá tökéletesként tekinteni. Remélem a következő rész „sütésénél” kevesebb édeset rakott bele az írónő…

Elég annyit mondanom, hogy „in one sitting” olvasás volt? Nem tudtam abbahagyni, lenyűgözött a történet, Ky, a szerelmi szál, és az írásmód is. Bővebben a linknél!
És nagyon örülök a kiadó megjegyzésének a könyv végén, miszerint 2012 tavasszal már meg is jelenik a Crossed! HURRÁÁÁÁ!!

Egy szusszra befaltam.Magával ragadott, beszippantott, elvarázsolt, nevettem, sírtam(picit),és totál ott voltam velük,láttam mindent,nagyon tetszett a stílusa.Imádtam a neveket a könyvben…az egész elképzelt világ érdekes és egyben elborzasztó is volt.Az éhezők viadalát nálam nem übereli,de nagyon nagyon tetszett ez is!Rá kell hogy jöjjek,szeretem a disztópiás regényeket…!
Éjjel 2:15ig olvastam,és nagyon kinyitottam volna a 2. kötetet,kár hogy még nincs kész:((
Borító nagyon szép!Meg fogom tartani ezt a könyvet!
Várom nagyon a folytatást!

Hát, igen. az a bizonyos borító….mindenki odavan érte, hát én is csak és kizárólag ezért vadásztam rá, már régóta…:-) Az egyik könyv volt – a sok közül –, amit akár angolul is elolvastam volna…de szerencsére,mire elkezdtem volna, megjelent magyarul is.:-)
Szerettem. Minden karakter szerethető, a disztrópikus világ kidolgozott, fantasztikus! Nagyon szépen ír Condie, tetszett a stílusa és a hangulata… A történet..szintén jó, de félek: előre látom, hogy a későbbiekben nem úgy alakulnak majd a dolgok, ahogy én azt elterveztem…:-)
Aki szereti a disztrópiás regényeket, annak kötelező!

sokszor Cassie gondolkodása eléggé demagóg, mintha csak visszabiflázná a megjegyzett statisztikai adatokat, és mintha nem tette volna magáévá a szabályokat, csak próbál úgy tenni.. Szeirntem ez a könyv hatalmas hibája. Történnek a dolgok, aztán jön némi adalék a világból amolyan lexikontudás módjára. Ezeket mind bele kellett volna építeni a történetbe, hogy ne lógjon ki ennyire a visszabiflázás.
VISZONT ha az ember, mármint én, sütit süt a gyerekével, kisNimával, és közben az villan át az agyán egy tizedmásodpercre, hogy '_úristen, ki ne derüljön, hogy szabályszegők vagyunk_', (aztán meg hogy de nagy marha vagy te, Nima) na, akkor én azt mondom arra a könyvre, hogy mégiscsak hatásosan van megírva, a kisebb-nagyobb hibák ellenére is.
(a többit a blogon olvashatjátok)

Fantasztikus volt! A világ, a karakterek, a társadalom… Mind fantasztikusan vannak felépítve ebben a könyvben. Szó szerint lebilincselő, szívhez szóló olvasmány. Nem akartam a végére érni. Csillagos ötös!

Olyan volt, mint egy túlcukrozott sütemény. Szerencse, hogy édesszájú vagyok.

Vérzik a szívem, egyik legrosszabb disztópia-élményem. Nem a világ, nem a szereplők a hibásak, hanem Ally Condie-ra vagyok dühös.
Amiért nem tudta elmondani úgy ezt a történetet, hogy ne legyen szenvedés olvasnom. Cassia és Ky többet érdemeltek volna.