Eroica 39 csillagozás

Beethoven életének regénye
Alfred Amenda: Eroica Alfred Amenda: Eroica

1827. ​március 26-án halt meg Ludwig van Beethoven, a zenetörténet egyik legnagyobb alakja. Grillparzernek a temetésen elhangzott gyászbeszédéből idézünk: „Művész volt –, ki állhat meg mellette? Mint a behemót a tengereket, úgy száguldotta be művészetének határait. A galambbúgástól egészen a mennydörgésig, a mesterség agyafúrtan kifinomult műfogásaitól addig a félelmes határig, ahol a formába kötött szellemharcos természeti erők alaktalan önkényévé alakul, mindent felmért, mindent megragadott. Aki utána jön, nem folytathat, hanem elölről kell kezdenie mindent, mert elődje csak ott állott meg, ahol a művészet maga véget ér. – Az érzelem túlsága kitér az érzelem elől. Beethoven kerülte a világot, mert a maga szeretettel teli kedélyében nem talált rá fegyvert, hogy szembeszállhasson vele. Elvonult az emberek elől, miután mindenét nekik adta és semmit sem kapott érte. Magányos maradt, mert nem talált másik énjére. De sírjáig megőrizte emberséges szívét minden ember számára, atyai… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 1964

Róla szól: Ludwig van Beethoven

Tartalomjegyzék

>!
Zeneműkiadó, Budapest, 1982
754 oldal · keménytáblás · ISBN: 9633303591 · Fordította: Sárközy Elga
>!
Zeneműkiadó, Budapest, 1977
754 oldal · keménytáblás · ISBN: 9633301742 · Fordította: Sárközy Elga
>!
Európa, Budapest, 1969
654 oldal · keménytáblás · Fordította: Sárközy Elga

1 további kiadás


Enciklopédia 8

Szereplők népszerűség szerint

Ludwig van Beethoven · Johann van Beethoven


Kedvencelte 11

Most olvassa 2

Várólistára tette 34

Kívánságlistára tette 27

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

szökött_csincsilla>!
Alfred Amenda: Eroica

Alfred Amenda: Eroica Beethoven életének regénye

Életrajzi regénytől ne várjon sokat az ember – gondoltam, mielőtt kezembe vettem Alfred Amenda, Beethoven életéről szóló, vaskos kötetét. Beethoven nem volt könnyen szerethető ember. Ezt még a zseniális német zeneszerző életrajzában járatlan jómagam is pontosan tudtam. Amenda mégis képes megszerettetni velünk ezt a goromba, és mogorva embert. A zeneszerző betegséggel való küzdelme, vagy a szerelem vájta sebei egész közel hozzák számunkra alakját. Amenda szövege könnyű, jól megírt, nem akad el az ember, visszalapoznia sem kell, mint általában, ha a szöveg érdektelensége miatt letéved a cselekmény fonaláról. Számomra Beethoven gyermekkora, és idős évei voltak ebben a könyvben a legizgalmasabb korszakok, de a szerelmi szálakat is olyan finoman bontja ki a szerző, hogy egyszerűen azoknál a részeknél a könyv letehetetlen. Nem bántam meg a tengernyi idő egy percét sem, amit erre a könyvre fordítottam, nagyon szívesen ajánlom minden megátalkodott, vérágas szemű Moly figyelmébe!

Nagy_Emese95>!
Alfred Amenda: Eroica

Alfred Amenda: Eroica Beethoven életének regénye

Nagyon jó könyv, bár nem ezért szerettem meg Beethovent, de miután a könyvet elolvastam hónapokig nem is tudtam volna mást hallgatni, mint az ő szimfóniáit, szonátáit :).
Nagyon régen olvastam, időnként újraolvasom, és rajongok érte. Nagyon jól mutatja, hogy az akkori kor igazságtalan értékrendje, és a betegsége hogyan tette Beethovent befelé fordulóvá, keménnyé, ugyanakkor mindig megmaradt az emberiségbe vetett hite.

Frank_Waters I>!
Alfred Amenda: Eroica

Alfred Amenda: Eroica Beethoven életének regénye

Kétszer olvastam, pedig nagyon hosszú. Szerintem zseniális :)

2 hozzászólás
m6tika >!
Alfred Amenda: Eroica

Alfred Amenda: Eroica Beethoven életének regénye

Nem rossz életrajzi regény bár néhol furcsálltam, hogy a szerző mely eseményekre fókuszált részletesebben, melyekre rövidebben. Emiatt néhol vontatottnak éreztem, máshol pedig úgy éreztem valamit érdemes lett volna bővebben kifejteni. Ezek ellenére érdemes az elolvasásra, de ajánlott összevetni mások által írt könyvekkel.

Kilgor_Trout>!
Alfred Amenda: Eroica

Alfred Amenda: Eroica Beethoven életének regénye

Mélyen érintett az eleje, meghatott a vége. Közben pedig valami érdekes lebegés volt jellemző, mikor olvastam, Mint mikor a zenéjét hallgatom.
Döbbenetes történet. Újabb tanúbizonysága annak, hogy ha nem adsz oda mindent, akkor nem is kapsz semmit. Vagyis mégis, mindent és ugyanakkor semmit sem.
Valahogy mi emberek nem vagyunk hajlandóak észrevenni értékeinket akkor mikor még megvannak. Csak miután elvesztjük, döbbenünk rá mi is volt birtokunkban. Hány és hány zenészről, íróról, költőről halljuk szinte ugyanazt a történetet. Csillagokat megjáró, gigászi szellemi érdemek, nyomorgó és kitaszított földi körülmények között.
Miért van ez? nem tudom!
Talán így tud kiteljesedni és alkotni a szellem, vagy a múzsa nem csókol örömből, nem tudom.
Hatalmas élmény volt az Eroicával való utazás. Felejthetetlen élmény volt minden betűjét elolvasni.
Máshogy hallgatom „Luigi” zenéjét ezután…

matio>!
Alfred Amenda: Eroica

Alfred Amenda: Eroica Beethoven életének regénye

Ifjabb koromban olvastam, s felnőtt fejjel újra. Mind a két alkalommal lenyűgözött, ha nem is uyanazon okok miatt – bár alapvetően szeretem az életrajzi tartalmú könyveket.

rufusbufo>!
Alfred Amenda: Eroica

Alfred Amenda: Eroica Beethoven életének regénye

Nagyon jó az író stílusa, a jóízű humor és a csendes drámaiság keveredett finom egyvelegben. Örülök, hogy a kezembe került, és elolvastam. Mindenkinek tudom ajánlani ezt a könyvet. Néhány résznél talán túlírta a szerző, ömlengősnek éreztem, de ebből szerencsére kevés volt.

dia69>!
Alfred Amenda: Eroica

Alfred Amenda: Eroica Beethoven életének regénye

Nekem akkor tetszett volna maradéktalanul, ha mindezt fele ilyen hosszúságban írta volna meg az író…olykor kissé vontatottnak éreztem..

Daisuke984>!
Alfred Amenda: Eroica

Alfred Amenda: Eroica Beethoven életének regénye

Emlékszem,úgy kaptam valakitől,hogy „ez neked tetszeni fog.”
Azt sem tudtam miről szól,de miután elkezdtem olvasni,nem bírtam letenni.
Élvezetes olvasmány.

Tíria_Devil I>!
Alfred Amenda: Eroica

Alfred Amenda: Eroica Beethoven életének regénye

Kevesen mondhatják el, hogy ennél tragikusabb utat jártak volna be, mint Ludwig van Beethoven. Szeretetre vágyni, mindenkinek azt adni és legjobb esetben is csak barátoktól visszakapni… Zenét szerezni, amikor már teljes némaság vette körül… Betegségek egész sorozatát túlélni, amikor a leginkább szüksége lett volna az erejére… Betevőért harcolni, holott a hazája szemében csak egy habókos féleszűvé vált. A művészek az egyetlen olyan faj, amelynek leg"zseniálisabb" tagjai sokszor mást sem esznek, mint saját, néha mások művészetét, és elhiszik róluk, ahogyan ők maguk is saját magukról: ennyi elég az életbenmaradáshoz.
Valószínűnek tartom, Amenda kicsit beleszépített az élettörténetébe itt-ott, hogy kevesebb legyen a keserű íz olvasás közben. Ennek ellenére mind a „zeneköltő”, mint a regény megrázó maradt: a sikerekért nagyon kemény árat szab ki a sors!


Népszerű idézetek

Frank_Waters I>!

Csak aki sírni tud, azt nem keríti hatalmába a mélységes fájdalom.
[…]
A könny az egyetlen adomány a fájdalom enyhítésére.

464. oldal

Alfred Amenda: Eroica Beethoven életének regénye

Frank_Waters I>!

Tulajdonképpen kitűnő kedvében volt, mert rájött, hogy egy bizonyos határon túl az ember már csak mulathat a saját balszerencséjén.

634. oldal

Alfred Amenda: Eroica Beethoven életének regénye

4 hozzászólás
Frank_Waters I>!

Bizony, a művészek, ezek a furcsa, talán zseniális emberek szüntelenül feláldozzák magukat az emberiségért, pedig hát az emberiség fütyül erre, sőt, még csak jó néven sem veszi. Éppen ellenkezőleg, az emberiség számára az ilyen emberek – terhesek.

727. oldal

Alfred Amenda: Eroica Beethoven életének regénye

Frank_Waters I>!

Élni csak veled együtt tudnék, vagy egyáltalán nem. Igen, elhatároztam, hogy mindaddig a távolban fogok bolyongani, mígnem karjaidba repülhetek, és nálad otthonra lelek, mígnem lelkemet mellőled, lényedtől átfogva küldhetem ki a szellemvilágba.

499-500. oldal (idézet Beethoven _igazi_ leveléből)

Alfred Amenda: Eroica Beethoven életének regénye

Jesper_Olsen >!

Tudod Ludwig, akár szépek, akár csúfak vagyunk, az asszonyok még szerethetnek bennünket. Másrészt mi, férfiak nem alkothatunk valami nagyot anélkül, hogy ne állna mögötte a szerelem.

101. oldal

Alfred Amenda: Eroica Beethoven életének regénye

Sándor_Langer_Pudingman P>!

– De hát a kritikus jót is mondott rólad.
– Csakugyan, csakugyan. Azt írta: „Lehet, hogy eljön az idő, amikor mindaz, ami számunkra most első pillantásra homályosnak és zavarosnak rémlik, világossá és tetszetősen formálttá válik?” Tudod, Stepan, az ilyesmi engem mindig a tisztelendő urak prédikációira emlékeztet, akik a mennyországgal vigasztalják az embereket, pedig onnan eddig még soha senki nem jött vissza.

651. oldal

Alfred Amenda: Eroica Beethoven életének regénye

Sándor_Langer_Pudingman P>!

Beethoven úgy érezte, hogy minden, amihez csak hozzáért, semmivé vált, vagy éppen a visszájára fordult. Mintha szüntelenül egy titokzatos, soha véget nem érő vizsgát tenne. Hisz még maga Jób is kigyógyult a bélpoklosságból, és hétszeresen kapta vissza elveszett tevéit. De amihez ő nyúlt – bélpoklos lett és maradt is.
Itt van például ez a fiatalember, az ő Karlja, belőle is valami tündöklő szimfóniát akart faragni – de nem sikerült. Zongoraművész! Maga is kénytelen volt meggyőződni az ötlet képtelenségéről, de beigazolódott Giannatasio pesszimista véleménye Karl „tudományos tehetségére” vonatkozóan. Karl kétségtelenül tehetséges – tehetséges a könnyelműségben, az állhatatlanságban.

657. oldal

Alfred Amenda: Eroica Beethoven életének regénye

Kapcsolódó szócikkek: Ludwig van Beethoven
Frank_Waters I>!

Az üres quintek! Az üres quintek!
Hiszen csak ki kell tölteni őket!
És elegendő, ha a hangok harangnyelve csak az üres quintek harangvértjén belül verődik ide-oda, sem fölé, sem alá szállnia nem szabad.
Próbálkozott, tapogatózott, majd egyszerre hangosan énekelni kezdett, miközben feketén csillogó, nagyra tágult szemét az üdvözült boldogság könnyei lepték el.

Freude, schöner Götterfunken!
Tochter aus Elysium!
Wir betreten feuertrunken,
Himmlische, dein Heiligtum…

Hát ezen csak nevetni lehet. Hiszen mindössze egy üres quintet kellett kitölteni.
Régi csatakiáltása, amely érvényes volt tulajdon művészetére, és a művészetre általában, így hangzott: Egyszerűen! Még egyszerűbben!
Beethoven nevetett magában.
Nem, ennél egyszerűbben már nem lehet.

610-611. oldal (1977, Zeneműkiadó)

Alfred Amenda: Eroica Beethoven életének regénye

6 hozzászólás
Sándor_Langer_Pudingman P>!

– Egyáltalán nem bántam meg, hogy kijelentettem az előtt a széltoló gárdatiszt meg a donnája előtt, akik fecsegni mertek, miközben játszottam, hogy disznóknak nem zongorázom! Az ember időnként kénytelen emlékeztetni egyik-másik uraságot arra, hogy más érdem is van a világon, mint a nemesi származás.

356. oldal

Alfred Amenda: Eroica Beethoven életének regénye

Sándor_Langer_Pudingman P>!

Bizony, a művészek, ezek a furcsa, talán zseniális emberek szüntelenül feláldozzák magukat az emberiségért, pedig hát az emberiség fütyül erre, sőt, még csak jó néven sem veszi. Éppen ellenkezőleg, az emberiség számára az ilyen emberek – terhesek.
Ki kíváncsi Schubert dalaira? Ahol csak felkínálták, felajánlották őket, mindenütt elutasítóan, sőt, ellenségesen fogadták. Miért" Ki tudná megmagyarázni" Most pedig Beethovent akarják tömegsírba temetni?

727. oldal

Alfred Amenda: Eroica Beethoven életének regénye

Kapcsolódó szócikkek: Franz Seraph Peter Schubert

Hasonló könyvek címkék alapján

Harsányi Zsolt: Magyar rapszódia
Balassa Imre: Mozart regénye
Valerian Tornius: Wolfgang Amadeus
Zsigray Julianna: A Sugár úti palota
Marieluise von Ingenheim: Keringőkirályok
Zsigray Julianna: Tékozló élet
Garai Imre: Sláger
Emmanuel Dongala: A Bridgetower-szonáta
Székely Júlia: Chopin Párizsban
Barát Endre: Boszorkánytánc