Hogyan lesz egy mindenből kiábrándult, cinikus angol újságíróból a jó ügyért mindenre, de főleg saját korábbi énjének meghaladására képes, boldog szerető és bölcs délszigeti reform-gondolkodó?
Valahogy úgy, ahogy egy sor, kegyetlen társadalomszatíra és két disztópia – a Szép új világ és a Majmok bombája – szerzője is eljuthatott az emberiség felemelkedésének lehetősége mellett hitet tévő pozitív utópia, a Sziget profetikus álmáig. Utolsó befejezett művében Huxley elmondja, miként kerülhetjük el az öncélú technológiai haladás által kiüresített puszta ország és az önmagát eltörlő civilizáció romjain tenyésző átokföldje sivár tájait, hogy megtaláljuk azt az édeni világot, ahová az emberiség ősidők óta vágyakozott. Ugyan a végkifejlet nélkülöz mindenféle naiv, kincstári optimizmust, e könyv mégiscsak egy, az ember kollektív jövőjét bizakodással szemlélő író testamentuma. Nem véletlenül lett a Sziget a hatvanas-hetvenes évek ifjúsági ellenkultúrájának is megkerülhetetlen alapműve.
Top értékelések
Nagyon pozitív utópia, de sajnos a végén Huxley azért hű marad önmagához. Számomra helyenként nehéz volt követni, főleg amikor mindenféle lelki magyarázatba bonyolódik. Egyébként tetszett.
a szép új világgal ellentétben ez egy utópia,
egy idilli világot ábrázol egy zárt közösséggel, mely békében
és szeretetben él a külvilágtól elzárva egy paradicsomi szigeten.
Érdekes, mély, szép könyv, sok keleti filozófiával átitatva.
Külső linkek
Nincsenek linkek.
Akiknek ez a kedvence, még ezeket szeretik
- Márai Sándor: A gyertyák csonkig égnek
- Márai Sándor: Válás Budán
- Márai Sándor: Szindbád hazamegy
- Eric Knight: Légy hű magadhoz
- Hermann Hesse: Sziddhárta
- Ken Kesey: Száll a kakukk fészkére
- Márai Sándor: Eszter hagyatéka és három kisregény
- Szabó Magda: Freskó
- Weöres Sándor: A teljesség felé
- Milan Kundera: A lét elviselhetetlen könnyűsége

























