Századunk egyik legjelentősebb angol regényírója, Aldous Huxley (1894-1963) 1932-ben jelentette meg a Szép új világot, azt a művet, amely mindmáig bestseller maradt, s meg-megújuló viták bizonyítják mondandója frisseségét, kritikája, figyelmeztetése érvényességét. A hírneves angol családból származó, filozófusként és esszéistaként is kiváló Huxley minden művében merészen kísérletező, intellektuális alkotó; a Szép új világ antiutópiája a Morus és Swift nyomán haladó keserű társadalmi kritikát a tudományos-fantasztikus irodalom eszközeivel adja elő. Huxley ironikus és pesszimista látomása az un. fogyasztói társadalom jövőjéről ma is elgondolkodtató, hiszen a könyv megjelenése óta eltelt fél évszázad alatt sok tudományos és fiktív elem valósággá vált, ami a harmincas években még tiszta science fiction volt. Az író az elgépiesedett, manipulált és elembertelenedett modern világba csöppent, Shakespeare-t olvasgató Vadember szemével láttatja ezt a korántsem egyértelműen „szép új világot”. A regény hosszú évtizedek után Szinnai Tivadar fordításának felhasználásával most jelenik meg újra magyar nyelven, új fordításban.

Borítók (4)

Fülszövegek (1)

Sorozatpolc

További kötetek: Isaac Asimov: A halhatatlanság halála, Fred Hoyle: Osszián küldetése, Karinthy Frigyes: A delejes halál, Abe Kóbó: A negyedik jégkorszak, Dmitrij Bilenkin – Alekszandr Dnyeprov: Hullámverés a Marson / Bíbormúmia, Krzysztof Boruń: Antivilág, Brian W. Aldiss: Szürkeszakáll, Clifford D. Simak: A város, M. Jemcev – J. Parnov: Világlélek, Cserna József: Dráma a Holdon, Szepes Mária: Surayana élő szobrai, Zsoldos Péter: A feladat, René Barjavel: Az óvatlan utazó, Pierre Boulle: A majmok bolygója, Isaac Asimov: Alapítvány, Csernai Zoltán: Atleóntisz, Italo Calvino: Kozmikomédia / Le cosmicomiche, Isaac Asimov: Alapítvány és Birodalom, Jorge Luis Borges: Körkörös romok – Fantasztikus novellák, Laczkó Géza: Holdbéli Dávid csodálatos tapasztalatai a Földön, Szever Ganszovszkij – Ariadna Gromova: Három nap egy esztendő / Fénykörben, Stanislaw Lem: Éden, Arthur C. Clarke: 2001: Űrodisszeia, Zsoldos Péter: A Viking visszatér, Zsoldos Péter: Ellenpont, Isaac Asimov: Második Alapítvány, Ray Bradbury: Kaleidoszkóp, Herbert Ziergiebel: A világűr foglyai, Ljuben Dilov: A szkafander súlya, Zinovij Jurjev – Valentina Zsuravljova: Alfa és Omega / Hóhíd a szakadék fölött, Zsoldos Péter: Távoli tűz, Fekete Gyula: Triszex, Herbert Franke: Az elefántcsonttorony, Jókai Mór: Óceánia, Darázs Endre: Vashold, Mesterházi Lajos: Sempiternin, Pápay Kálmán: A leghosszabb éjszaka, Alekszej Tolsztoj: Garin mérnök hiperboloidja, Louis Trimble: A városgép, Szepes Mária: Tükörajtó a tengerben, Pierre Barbet: A psziborgok álmai, Ludovik Soucek: A Fekete Bolygó Testvérei, Kaszás István: A Galaktika urai, Fekete Gyula: A kék sziget, Michael Moorcock: A fekete folyosó, Ilja Varsavszkij: Molekuláris kávéház, Vagyim Sefner: A szerény zseni, Gennagyij Gor: Varázsos út, Mircea Eliade: Különös kalandok, Kuczka Péter (szerk.): Ötvenedik, John Wyndham: Újjászületés, Arkagyij és Borisz Sztrugackij: A kölyök, Czeslaw Chruszczewski: A kozmosz tüneménye, Mary Shelley: Frankenstein, Günther Krupkat: Amikor meghaltak az istenek, Szentmihályi Szabó Péter: A sebezhetetlen, Karin Boye: Kallocain, Hal Clement: Az elveszett rakéta, John Brunner: A Yan játékmesterei, Arkagyij és Borisz Sztrugackij: Egymilliárd évvel a világvége előtt, Georges Walter: Repülnek a Vanessák, Arthur C. Clarke: A város és a csillagok, Ursula K. Le Guin: A sötétség balkeze, Csernai Zoltán: A boldogságcsináló, Francis Carsac: A sehollakók, Robert Sheckley: Kozmikus főnyeremény, Gera György: Az endogén expedíció, Stanislaw Lem: Az Úr Hangja, George Lucas: Csillagok háborúja, Fred Hoyle – John Elliot: Androméda, Adolfo Bioy Casares – Italo Calvino: Morel találmánya – Láthatatlan városok, Dévényi Tibor: Hová lett Artúr?, Aszkold Jakubovszkij: A galaktika kupolája, Arkagyij és Borisz Sztrugackij: Fogadó a Halott Alpinistához, Bohdan Petecki: Messier 13, Luigi Menghini: Láncreakció, Arthur C. Clarke: Randevú a Rámával, Donald F. Glut: A Birodalom visszavág, Steven Spielberg: Harmadik típusú találkozások, Laczkó Géza: Innen és túl, Edwin A. Abbott – Olof Johannesson: Síkföld / A nagy számítógép, Apáti Miklós: A Fekete Gén, Kaszás István – Kasztovszky Béla: A felderítő – Kétszemélyes világ, Lőrincz L. László: A nagy kupola szégyene, Szepes Mária: Napszél, Kir Bulicsov: Kettészakított élet, Massimo Bontempelli: Kaland a panzióban, Szentmihályi Szabó Péter: A tökéletes változat, Vlagyimir Szavcsenko: Monomah sapkája, William Kotzwinkle: E. T., a földönkívüli kalandjai a Földön, Lőrincz L. László: A hosszú szafári, James Hilton: A kék hold völgye, Gergely Mihály: A kozmosz 15. törvénye, Hc. G. S. Solenard (Tandori Dezső): A Stevenson-biozmagória, Szepes Mária: A Vörös Oroszlán, Umberto Simonetta: Éjszakai utazók, Lengyel Péter: Ogg második bolygója, Weinbrenner Rudolf: A kitüntetés, Pavel Vezsinov: A sorompó / A fehér szalamandra, James Kahn: A Jedi visszatér, Fekete Gyula: Szerelmesek bolygója, Arthur C. Clarke: 2010: Második űrodisszeia, Komacu Szakjo: A sárkány halála, Nemere István: Holtak harca / Játszma tízmilliárdért, Isaac Asimov: Az Alapítvány pereme, Lőrincz L. László: A föld alatti piramis, Philip K. Dick: A halál útvesztője, C. S. Lewis: A csendes bolygó, Johanna & Günter Braun: A nagy varázsló tévedése, Szepes Mária: A változatlanság hullámhossza, Csernai Zoltán: Tollaskígyó utolsó visszatérése, Gyertyán Ervin: A kiberneroszok tündöklése és bukása, Fábián László: Itt a bobókat is megölik?, Szepes Mária: A tibeti orgona, Alan Dean Foster: A nyolcadik utas a halál, Frank Herbert: A Dűne, William Kotzwinkle: E. T. A Zöld Bolygó könyve, Douglas Adams: Galaxis Útikalauz stopposoknak, Kurt Vonnegut: A Titán szirénjei, Walter M. Miller: Hozsánna néked, Leibowitz!, Lőrincz L. László: Üvöltő bika, Alan Dean Foster: A bolygó neve: Halál, Konrad Fialkowski – Adam Hollanek: Homo divisus / Még egy kicsit élni, Jeremy Taylor: Bolygófalók, Szergej Sznyegov: Istenemberek, Hal Clement: Csillagfény, Isaac Asimov: Alapítvány és Föld, Frederik Pohl – C. M. Kornbluth: Dr. Gladiátor, Nemere István: Túl a Plútón, Hank Jeff: Az átkozott lehetőség, Harry Harrison: Technicolor időgép, David Konsztantyinovszkij: Az idő fogva tart, Ursula K. Le Guin: A szigetvilág varázslója, Garry Douglas: Hegylakó, Arkagyij és Borisz Sztrugackij: Válaszd az életet, Futaki József – Kuczka Péter (szerk.): Lopakodó árnyak – Kísértethistóriák, Harry Harrison: A Rozsdamentes Acélpatkány, Poul Anderson: Majd ha az Orion fölszáll, Wolfgang Jeschke: A teremtés utolsó napja, Luigi Menghini: A felhőbirodalom, Arthur C. Clarke: 2061: Harmadik űrodisszeia, J. G. Ballard: Vízbe fúlt világ, Ursula K. Le Guin: Atuan sírjai, Orson Scott Card: Végjáték, Vonda N. McIntyre: Az Enterprise elindul, Isaac Asimov: Az Alapítvány előtt, Ursula K. Le Guin: A legtávolabbi part, Michael Moorcock: Harcikutya, K. W. Jeter: Isten veled, láthatár, David Bischoff: Az ufó-összeesküvés, David Bischoff: Massza, Alan Dean Foster: Az út végén a halál, David Bischoff: Éjszakai világ, H. Beam Piper: Bundás népség, Arkagyij és Borisz Sztrugackij: Sánta sors, Ursula K. Le Guin: Tehanu, Murray Leinster: A grekek ajándéka, Samuel R. Delany: Menekülés a holt városból, Edgar Pangborn: Hamis tükörkép, Alan Dean Foster: Elfelejtett űrhajó, William Gibson – Bruce Sterling: A gépezet, Joan Slonczewski: Génszimfónia, William Gibson: Híd trilógia – A holnap tegnapja, Arthur C. Clarke – Stephen Baxter: Az idő szeme, Neal Stephenson: Snow Crash, Kasztovszky Béla: Grin, Arthur C. Clarke – Stephen Baxter: Napvihar, Szergej Lukjanyenko: Éjszakai őrség, Robert Charles Wilson: Pörgés, Joan Slonczewski: Ajtó az óceánba, László Zoltán: A keringés, Szergej Lukjanyenko – Vlagyimir Vasziljev: Nappali őrség, Nemere István: Elveszettek, Frederik Pohl: A hícsík nyomában, Szergej Lukjanyenko: Alkonyi őrség, Jonathan Lethem: Amerikai amnézia, Ken MacLeod: Kozmonauták vára, Jack McDevitt: Született stratéga, Elisabetta Vernier: Clipart, Harry Harrison: Helyet! Helyet!, Clive Barker: Abarat, Jean-Claude Dunyach: Halott csillagok, Wolfgang Jeschke: A Cusanus-játszma I-II., China Miéville: Armada I-II., M. John Harrison: Fény, Robert Charles Wilson: Tengely, Brandon Hackett: Isten gépei, Mary Shelley: Az utolsó ember I-II., Joan Slonczewski: Elízium lánya, Szergej Lukjanyenko: Utolsó őrség, Szélesi Sándor: A beavatás szertartása, Robert Charles Wilson: Bioszféra, Robert Silverberg: Lord Valentine kastélya, David Brin: Dettó, Jack McDevitt: Polaris, Szergej Lukjanyenko: Ugrás az űrbe, Antal József: Justitia, Arthur C. Clarke – Stephen Baxter: Elsőszülöttek, Arkagyij és Borisz Sztrugackij: Lakott sziget, Kétszázadik, John Wyndham: Szemünk fényei, Vlagyimir Vasziljev: Káosz-Őrség, Harry Harrison: Édentől nyugatra, Andreas Eschbach: Hajszőnyegszövők, Clive Barker: Abarat 2 – Varázsórák, véres éjek, Ken MacLeod: Sötét fény, Robert Silverberg: Majipoor krónikái, Guy Gavriel Kay: Ysabel, László Zoltán: Nulla pont, Rudyard Kipling: Kívánságok háza, Jean-Claude Dunyach – Ayerdhal: Haldokló csillagok 1-2.

Most olvassa

Várólistán

Kívánságlistán

Elcserélné vagy eladná

500 Ft ★★★★☆ Eladó Elcserélhető
Anibell P S 11p7e86

Top értékelések

lilijan 9 hónapja 3× kedvenc
korábbi olvasás

nagyon ismerős helyzetek. szóma a vásárlási láz, a kondicionálás a boldogvagyok-műsorok a tévében, meg a füligéraszám-magazinok. mindenki sikeres, fitt, és tökéletes kell legyen. nagy spíler volt ez a huxley.

kiborg_zsaru 1 hónapja 2× kedvenc
korábbi olvasás

Ez egy nagyszerű könyv, nemrég olvastam el az egészet együltömben.
Sokmindent amit a regény disztópikus világa jósol már meghaladtunk. A behaviorizmus például, a kondicionálás mindenhatóságának elméletével a pszichológiában megbukott, a tudomány ma már más irányba halad. Ám akadnak olyan, új eredmények, mint a génmanipuláció, vagy a klónozás, amelyek még Huxley képzeletét is felülmúlják.
A könyv valódi értéke számomra nem is a jövő hozta lehetőségek megfestésében állt, hanem azokban a kérdésekben, amelyek a jelen társadalmában élő ember számára is adottak, és eldöntendőek. Elérhető-e pl a boldogság megalkuvás nélkül? Választani kell-e az önmegvalósítás és a biztonságos stabilitás között? Ér-e egyáltalán valamit a boldogság, ha nem kell érte megküzdeni? Van-e értéke a kielégülésnek, ha nem ellensúlyozza az önmegtartóztatás? És van-e értelme ezzel szemben az örömelv teljes tagadásának, a Vadember önkínzásának? Ezeket a kérdéseket érdemes föltenni, és ezek miatt érdemes elolvasni szerintem a Szép Új Világot.

mefi69 3 hónapja 1× kedvenc
korábbi olvasás

Pár hónapja olvastam. Mikor befejeztem nem írtam róla semmit, kíváncsi voltam, mi marad meg igazán belőle. Két gondolat, ami olvasás közben is megfogalmazódott már. Első a klónozás téma, mely persze Huxley idejében egy igen előremutató jóslás, mostanság pedig a kérdésköre áthatja mindennapjainkat, komoly etikai vitákat szül. Nem kétlem, hogy előbb vagy utóbb meg fog valósulni, bár nem hiszem (remélem), hogy azért embergépsorokat nem „gyártunk” majd, de ami aggasztott, kifejezetten visszataszítónak véltem, hogy az embriókat szándékosan károsították, elvették tőlük a lehetőséget, hogy teljesek, és tökéletesek legyen, csak azért „rosszabb sorsuk” ellen később ne lázadjanak, az alantasabb munkát elvégezzék. „Tökéletes” lényt saját céljaink érdekében károsítani, csonkítani… remélem ezt nem érjük el soha! A másik, hogy egy ilyen „tökéletes” világban szükség van e vajon büntetés-végrehajtási intézményekre. Van e rablás? gyilkosság? egyéb bűnök? egy olyan világban, ahol van munka, van fizetés, van szóma. Ahol látszólag minden megvan egy teljes élethez.

kornel 20 napja 3 komment 1× kedvenc
→ 2010. február 24., 20:56

Reprodukcióit alfától omegáig, szómától alkoholig sterilizáló piramismodellbe cseppent, enyelgő demolition man keresi társadalomelméleti musztángját, vegyes sikerrel. Na de hova lett a biológiailag lebomló, pvc alapú mózeskosár?

Pöszméte 1 hónapja
korábbi olvasás

Világnézetformáló könyveim egyike. Kedvenc!!!

Galambdúc 2 hónapja 2 komment
korábbi olvasás

Igazi klasszikus! Néha azt érzem, tényleg efelé halad a világ! Szeretnénk így élni?

lúj 3 hónapja
korábbi olvasás

Néha álmodom vele. Nem jó érzés, de figyelmeztet. Pláne, amikor szembetalálom magam a valóságban egy-két (?) elemével.

vargarockzsolt 3 hónapja 5 komment
korábbi olvasás

harminc éve fontos volt

Anamie 3 hónapja
korábbi olvasás

Szerelmek egyike

Hannibal_Lector 4 hónapja
korábbi olvasás

korábbi olvasás

Top idézetek

memily 3 hónapja 1 komment 3× kedvenc

Milyen jól érezhetnénk magunkat, gondolta, ha nem kellene egyfolytában a boldogságra gondolnunk!

XII. fejezet

andóc 29 napja 2× kedvenc

Hét és fél óra egyszerű, kíméletes munka, aztán jöhet a szómafejadag, jöhetnek a különböző játékok, a korlátlan szexuális örömök és a szenzifilmek. Mégis mire vágyhatnának mindezen kívül?

261. oldal

memily 3 hónapja 1 komment 2× kedvenc

Elveszíthetik a Boldogságba mint Legfőbb Jóba vetett hitüket, és akár az is előfordulhat, hogy elhiszik, az élet célja valahol az ember jelenlegi érdeklődési körén túl, azon kívül van, hogy az élet célja nem a jólét fenntartása, hanem a tudatosság elmélyítése, a tudat megtisztítása, és a tudás gyarapítása.

XII. fejezet

Ildy 16 napja

– És ez a boldogság és az erény titka – vágott közbe az igazgató a bölcsek fensőbbségével –, hogy az ember szeresse azt, amit úgy is meg kell tennie. Minden kondicionálás célja ez: az emberekkel megszerettessük elkerülhetetlen társadalmi rendeltetésüket.

18. oldal

Külső linkek

Nincsenek linkek.

Hasonló könyvek címkék alapján

Akiknek ez a kedvence, még ezeket szeretik