Előadások ​az emberről 91% 20 csillagozás

A mi kultúránkban pedig az oktatás szinte kizárólag a mesomorphikus, és valamelyest az endomorphikus típust részesíti előnyben. A zárkózott tendenciákkal született szerencsétlen gyerekek arra kényszerülnek, hogy állandóan a többiekkel együtt rohangáljanak, és így teljesen nyomorultak lesznek, hiszen nekik inkább a magánszférára van szükségük, és arra, hogy ne álljanak állandóan a többi ember nyomása alatt.

239. oldal - Az ego

E problémával kapcsolatban néhány évvel ezelőtt érdekes kutatásokat végzett két angol fábiánus, Beatrice és Sidney Webb. Történeti eszközökkel vizsgálták, hogy mennyi időbe telik, amíg egy ötlet, amely először forradalminak tűnt, teljesen elfogadottá és a lakossági norma alapjává válhat. Arra a megállapításra jutottak, hogy átlagosan huszonnyolc évre, azaz egy generációnyi időre van szükség. Rendkívül nehézkes ugyanis felnőtteket a véleményváltoztatás szükségességéről meggyőzni; egész egyszerűen előbb meg kell halniuk ahhoz, hogy az új generáció elfogadhassa az új gondolatokat.

102. oldal - A népességrobbanás

Anson 1950-ben közreadott kiváló anatómiai atlasza talán az első, amely az emberek közötti hatalmas anatómiai különbségeket is felmutatja. Anson nyolc különböző képen mutatja be a jellemző emberi kézformákat. Nem kevesebb, mint tizenkét képpel illusztrálja az emberi szív legáltalánosabb formáit. (Azok, akik az emberi szívről írtak, azt állítják, hogy sokkal nagyobb eltérés van az egyes emberi szívek, mint az emberi arcok között. Ez a megállapítás akkor igazán meglepő, ha számba vesszük, hogy az emberi arcok között mekkora különbségek vannak.)

114. oldal

Mégis, minden társadalom konformitásra ösztönöz, amelyet egyrészt a törvény és a hagyomány kényszerít ki, másrészt maguk az egyének, akik a társadalom által ideáltipikus viselkedés utánzására törekednek. Ebben az összefüggésben figyelmükbe ajánlom a francia filozófus, Jules de Gaultier körülbelül ötven éve, A bovarizmus címmel megjelent könyvét. A fogalmat Flaubert Bovaryné című
regénye hősnőjének nevéből hozta létre a szerző. A szerencsétlen sorsú fiatalasszony folyamatosan azzal próbálkozott, hogy az
legyen, aki nem volt. Gaultier ezt a jelenséget általánosítja, és azt állítja, hogy mindannyian hajlamosak vagyunk arra, hogy olyanná váljunk, amik nem vagyunk, hogy olyanná váljunk, amit a társadalom, amiben felnevelkedtünk megfelelőnek tart. Azt állítja, hogy mindannyian „bovarikus balekok" vagyunk.

127. oldal

Talán érdemes először általános keretben, a biológia és a szemantika absztrakt nézőpontjából vizsgálni a háború és nacionalizmus kérdését. Gyakran halljuk, hogy a háború elkerülhetetlen, mert az ember harcoló állat, azonban biológiailag a háború jelensége – azaz ugyanazon faj szervezett csoportjai közötti konfliktus – nagyon ritka. Természetesen az egyik faj folyamatosan küzd a másik ellen, azonban kizárólag két teremténynél tapasztalhatjuk az egymás elleni háború jelenségét, az egyik a termeszhangya, a másik pedig az ember. E két teremtménynél még a tulajdon intézménye is közös.

131. oldal

A szőnyegbombázás és a hidrogénbomba kora a jóléti állam kora is; a biológiai hadviselésre való készülődés és a tömeges népirtással szembeni félelmetes közöny kora az a kor is, amikor az emberek erőszakosan tiltakoznak az ellen, hogy kutyákat küldjenek az űrbe, és amikor az emberek borzasztóan érzékenyen reagálnak a gyerekekkel szemben elkövetett kegyetlenségekre.

147. oldal, Háború és nacionalizmus (Kairosz, 2006)

Eckhart pedig azt mondja, hogy amit a kontemplációval veszünk magunkhoz, azt szeretetben adjuk tovább. Ez a tapasztalás értéke. Ennek teológiája csodálatosan egyszerű, összefoglalható három szóban, amely a szó szoros értelmében minden indiai vallás és filozófia alapja. A „Tat Twam asi" az az érzet, hogy a lélek legmélyebb része egyenlő az Isteni természettel, hogy az Atman, a mélylélek egyenlő Brahmannal, az Egyetemes Elvvel.

351. oldal

Sheldon tripoláris rendszere azért is érdekes, mert nagyon hasonlít India vallásos hagyományaiban fellelhető tripoláris rendszerre. Az indiai pszichológiai-teológiai elmélet teljességét a Bhagavad Gitából ismerhetjük meg. Az emberi lényeket három fő osztályba sorolják. Bhakti jógának vagy odaadásnak nevezik azt, amikor Isten imádata odaadó gyakorlat által valósul meg. Karma jóga az, ha Isten imádata elsősorban cselekedeteken keresztül, a kötelességek önzetlen gyakorlata által nyilvánul ki. Amikor Isten imádata szemlélődésen és tudáson keresztül valósul meg, jnana jógának hívják. Sheldon szerint a jellemzően endomorph egyén az érzelmi odaadás gyakorlatához, a mesomorph egyén a kötelesség diktálta
cselekvéshez, míg a jellemzően ectomorph ember a befelé forduló és szemlélődő élethez vonzódik.

122. oldal

Végül képességeink határáig kell fejlődnünk, és képességeink megújítására is szükségünk van. Ez az alapvető szükségletünk csupán kedvező körülmények között jelentkezik. Mallarmé Edgar Allan Poe-ról szóló szonettjének első sora jut eszembe, amely így hangzik:

„Ahogy az örökkévalóság önmagává változtatja őt"

389. oldal

Az ilyen jellegű táncot Rióban macumbának, Bahián pedig candomblénak hívják, melyek a nyugat-afrikai törzsi rítusok brazil adaptációi. Rendkívül szegény négerek űzik ezeket, akik igen nehéz életkörülmények közepette, hatalmas frusztráció alatt élnek, amelytől szombat éjjelente szabadulnak meg. Nem rúgnak be, ennél sokkal jobb módszert ismernek: napnyugtától másnap napkeltéig táncolnak. Merem állítani, hogy e szombat éjszakai táncok terápiás hatása megfelel legalább hat hónap pszichoanalitikus kezelésnek, amely alkalmanként tetejébe ötven dollárba kerül. Ráadásul a görögök ezt rendszeresen űzték, amit így tulajdonképpen nyugodtan görög típusú csoportterápiának is nevezhetünk.

211. oldal