Alan Winnington, az ismert nevű angol újságíró, ebben a munkájában személyes élmények alapján a dél-kínai Jünnan tartományban – főképpen az úgynevezett „Hideg Hegyek” között – élő három nemzetiség: a norszu, a va és a zsingpao – nemzetiség életéről, társadalmi berendezésről és a folyamatban levő változásokról számol be.
A szerző 1957 végén látogatott el e nemzetiségek által lakott területekre. Maga a vállalkozás is tiszteltre méltó: ő az első külföldi, aki eljutott ezekre a területekre. S ugyancsak ő az egyetlen szerző, aki az első hiteles összefoglaló képet nyújtja az itt élő nemzetiségek életéről.
Ezek a nemzetiségek sajátos társadalmi-történelmi formátumokban éltek a legújabb időkig: kialakult rabszolgatársadalomban, mint a norszu, vagy primitív ősközösségből a rabszolgaság felé tendáló társadalmi formákban, mit a vák vagy a zsingpaók.
A Winnington ottjártakor azonban megindult az erjedés. A Kínai Kommunista Párt munkabrigádjainak áldozatos, szívós és… (tovább)
A hideghegyek rabszolgái 0 csillagozás
Várólistára tette 3
Kívánságlistára tette 1
Népszerű idézetek
Ebből az 56000-ből nem egészen 3000 a nemesek – a születési arisztokrácia és az uralkodó osztály – száma. Korlátlan politikai, állampolgári és vagyoni jogaik csak nekik vannak. Magas termetűek, egészségesek és harciasak, szentül hiszik, hogy minden más emberi lény alacsonyabbrendű náluk, s ráadásul túlzott elképzeléseket táplálnak vélt jellemvonásaikról. Önmagukat nor-nak – „feketének” – nevezik, s ugyanúgy állítják, hogy „erős fekete csontúak”, ahogy az angol arisztokraták hivatkoznak „kék vérükre”, amely szerintük jobb a közönséges vérnél. (És minthogy a szu „népet” jelent, a norszu szó jelentése „fekete nép”.)
37. oldal
Alan Winnington: A hideghegyek rabszolgái Ősi társadalmi viszonyok és jelenkori változások Kína távoli délnyugati határvidékén
A „lolo” név, amelyen a norszukat a nyugati világ ismeri, egyszerűen úgy keletkezett, hogy ezt a régi kínai rezsimben használatos gúnynevet, amellyel több különböző jünnani nemzetiséget illettek, a nyugatiak éppúgy felkapták, mint ahogy egyes angol úriemberek a „wog” gúnynevet használják mindazok jelölésére, akik sötétebb bőrrel járkálnak a világban, s ráadásul nem öltöznek át a vacsorához.
18. oldal
Alan Winnington: A hideghegyek rabszolgái Ősi társadalmi viszonyok és jelenkori változások Kína távoli délnyugati határvidékén
Ennek a szövetkezeti fogadónak az ajtófélfáin két újévi jelmondat függött – a régi „Légy gazdag” formulák modern változatai. Az egyiken ez állt: „Ma már van kétkerekű ekénk.” És a másikon: „Holnap jön a traktor.”
26. oldal
Alan Winnington: A hideghegyek rabszolgái Ősi társadalmi viszonyok és jelenkori változások Kína távoli délnyugati határvidékén
Egy dúsgazdag törzsi vezető olyan elbűvölten fogadta, amikor a kivájt fatörzsek fölöttébb modern módszerével háza a közeli patakból állandó folyóvizet kapott, hogy többek füle hallatára kijelentette: ez csaknem megérte a reformot.
109. oldal
Alan Winnington: A hideghegyek rabszolgái Ősi társadalmi viszonyok és jelenkori változások Kína távoli délnyugati határvidékén
Úrnőjük megmondta nekik, hogy hanok, nem azért, hogy felvilágosítsa őket, hanem mert a norszuk szemében a han a föld legmegvetendőbb teremtménye. Még a rabszolgák is a norszu „szvor” (han) szóval káromolják egymást, s nincs nagyobb sértés, mint ha valakinek az mondják: „Te halott han.”
32. oldal
Alan Winnington: A hideghegyek rabszolgái Ősi társadalmi viszonyok és jelenkori változások Kína távoli délnyugati határvidékén
A rabszolgatársadalomban csak a rabszolgatulajdon a fontos, a földtulajdon mellékes. Tömérdek föld hever parlagon a Hideghegyekben. A földnek csekély az értéke, könnyen bérelhető, s így a munkaerő-tulajdon dönti el, mennyi földet hasznosíthat valaki. Ahol már a földtulajdon a döntő, ott a feudalizmus kerekedett felül.
71. oldal
Alan Winnington: A hideghegyek rabszolgái Ősi társadalmi viszonyok és jelenkori változások Kína távoli délnyugati határvidékén
Nem mondhatjuk azonban, hogy a rabszolgák gyötrelmei ellenében a norszu társadalom bármivel is hozzájárult volna az emberiség általános fejlődéséhez. […] A norszu rabszolgák és jobbágyok minden fölhalmozott szenvedése részeg dáridókban, ópium-orgiákban és elásott veretlen ezüstökben öltött testet. Tespedt holtága volt ez az emberi életnek, s már nagyon megérett rá, hogy kitisztogassák.
74. oldal
Alan Winnington: A hideghegyek rabszolgái Ősi társadalmi viszonyok és jelenkori változások Kína távoli délnyugati határvidékén
Hasonló könyvek címkék alapján
- Peter Frankopan: Selyemutak 92% ·
Összehasonlítás - Koszó-Stammberger Kinga (szerk.): Felfedezések kora ·
Összehasonlítás - Ezerarcú Japán 95% ·
Összehasonlítás - Tim Marshall: A földrajz fogságában 92% ·
Összehasonlítás - Matt Richards – Mark Langthorne: Bohém rapszódia 91% ·
Összehasonlítás - Philip Wilkinson: Jangce ·
Összehasonlítás - Kósa Géza: Kína kerti virágai 95% ·
Összehasonlítás - Tim Marshall: Falak 91% ·
Összehasonlítás - Jane Goodall – Douglas Abrams: A remény könyve 91% ·
Összehasonlítás - Polonyi Péter: Kína rövid története ·
Összehasonlítás