A ​könyv 24 csillagozás

Az önmagad megismerését tiltó taburól
Alan Watts: A könyv Alan Watts: A könyv

A Könyvben nyoma sincs a szakavatott tudós száraz, kevesek számára elérhető intellektualizmusának, de a mindent összemosó felszínességnek sem – inkább a tábortűz mellett iszogató, inkognitóban utazó filozófus, pimasz zen szerzetes találó beszólásainak, rabul ejtő történeteinek lehetünk mi is a részesei. Alan Watts ugyanolyan játékossággal húzza ki alólunk a tudományos gondolkodás merev redukcionizmusában gyökerező világnézetünket, mint amilyen vérlázítóan egyszerű, szemtelenül találó képekkel világít rá a keleti tanokat gyakorló nyugati „spirituális haladók” kulcs-kép(zet)eiben rejlő, keleti misztikával kapcsolatos képtelenségekre, hogy ezzel utat nyisson egy nagyobb egyéni kockázattal járó, de termékenyebb szellemi és spirituális kalandnak.

>!
Ursus Libris, Budapest, 2021
184 oldal · puhatáblás · ISBN: 9786155786396 · Fordította: Holló Imola Dalma
>!
Cartaphilus, Budapest, 2004
222 oldal · keménytáblás · ISBN: 963930381X · Fordította: Holló Imola Dalma

Enciklopédia 4


Kedvencelte 5

Most olvassa 6

Várólistára tette 32

Kívánságlistára tette 48

Kölcsönkérné 4


Kiemelt értékelések

FélszipókásŐsmoly P>!
Alan Watts: A könyv

Alan Watts: A könyv Az önmagad megismerését tiltó taburól

Tömény és elvont filozófia az énről, a világegyetemről meg mindenről. Japánban szokás volt „párnakönyvet” ajándékozni a fiataloknak, ami segíteni hivatott volt az első szexuális együttlétüket. Valami ilyesmit akart Alan Watts is, csak épp individualista-egzisztencialista filozófiai vonatkozásban. Vagy amolyan spirituális keresési útmutató gyanánt, vallásfüggetlenül (de azért erősen a keleti szemléletből merítve, a keresztény istenfelfogást pedig perspektívába helyezve). Hol tudományoskodóan érvel (link), hol humorral anekdotázva mesél, vallási példázatokkal, metaforákkal szemléltet, hol józanítóan bírálja az embert önmagától megtagadó hiedelmeket (link), hol már-már öncélúan túlcsűri az elvontságot (link). Mindezzel igyekszik megértetni az „én” értelmezésével járó szövevényes összetettséget (link), és megragadni az e mögött rejlő egyszerűséget. Számos szempontot, meglátást, tényt és elméletet sorol fel, aztán valamelyik valahol valakinél csak betalál, és akkor ráébredhet az olvasó, mit is akart közölni vele a szerző.

Kár, hogy most nagyon nincs kedvem agybogarászni, lételmélkedni – így többnyire untam, vagy legalábbis nehezen kapcsolódtam hozzá. Az egész szövegből számomra a meggyőzni akarás áradt: tele van nyomatékosítóan idézőjelek közé rakott kifejezésekkel, kiemelő zárójelezésekkel, kurziválásokkal, közbetoldott magyarázásokkal. Számomra ez a stílus nehezen volt befogadható, mintha azt sulykolná, hogy „gondolj csak bele”. De ha valaki épp ilyet keres, akkor számára hasznos lehet, mert elég szerteágazóan járja be a témát, híres gondolkodóktól vett idézetekkel, lábjegyzetekkel és szakirodalomajánlóval karöltve.

1 hozzászólás
cippo I>!
Alan Watts: A könyv

Alan Watts: A könyv Az önmagad megismerését tiltó taburól

Na, most pont ott vagyok, ahol a part szakad. Vagy összeforr. Vagymi.

bodnaar>!
Alan Watts: A könyv

Alan Watts: A könyv Az önmagad megismerését tiltó taburól

Vannak emberek, akik nem érik be azzal, hogy felkeljenek hétfő reggel, fát vágjanak, és vizet hordjanak. A spirituális útkereső személy magasztos címkéjét akasztják magukra. Mindenféle kérdések fogalmazódnak meg bennük, és azt hiszik, minden kérdés választ is érdemel, csak azért, mert fel lehet tenni. Ez a könyv nekik szól. Megmutatja, hogy lényegtelen a kérdés. Aztán válaszol rá. Rámutat arra is, hogy olvasni és elfogadni csak egy dolog, megérteni egy másik. Kiváló könyv, legalább 10 másik mondanivalóját egyesíti, amit hasonló témákban olvastam. Újat nem mondott, de mégis valamiért kedvem volt elolvasni. Most pedig hátradőlök, és iszom egy sört, mert már eleget tudok a világról, és mert van úgy, hogy olyan magasan szárnyal az elme, hogy azt emberként elviselni alig lehetséges.

Aki olvasta a könyvet, és szerinte túl tömény, annak javaslom Eckhart Tolle (A most hatalma, Megszólal a csend) vagy Láma Olé Nydahl (Ahogy a dolgok vannak) könyveit, akinek pedig túl híg, annak a The heart of awareness-t, az Astavakra Gítát. Akit pedig olyan lelkesedéssel és örömmel töltött el, mint engem, annak üzenem, hogy jó arc vagy, egészségedre.

mohapapa I>!
Alan Watts: A könyv

Alan Watts: A könyv Az önmagad megismerését tiltó taburól

Ez most vagy valami, vagy megy valahova…
Okos könyv. Elgondolkodtató. Jó együtt agyalgatni vele, s néha szégyenletes lemaradni, mit is mond, de vissza lehet lapozni. És néha konstatálni, hogy még így sem teljesen értem…

A szokásos posztkeresztény állapotomban magamhoz nem illő módon még bólogattam is a Bibliával kapcsolatos liberalizmusnak látszó hozzáállásán, de csak azért, mert nem liberalizmus volt, amit mondott, hanem vérvaló. Különösen tetszett, amikor azt mondta, a keresztényeknek félre kellene tenniük egy-kétszáz évre a Bibliát, hogy megértsék, mit is mond valójában.

De rögtön azután támadtak bajaim. Namertugye: az ember óhatatlanul zárt rendszerben él. Többkörösen is. Elsősorban, mert számára a Föld, a Naprendszer zárt rendszer. Másfelől, mert a három dimenzó is adott. Harmadfelől, amire Watts is hivatkozik: bármiféle transzcendens megismerése szinte alapetőn lehetetlen feladat. Lehetetlen, mert az ember minden őt ért impulzust szükségszerűn és kikerülhetetlenül magán átszűrve, rostálva, transzformálva értelmez. Watts is hivatkozik arra, hogy egy zárt rendszer nem képes a rednszeren kívüli események, impulzusok helyes értelmezésére, magyarázatára, éppen, mert kívül esnek a rendszeren. Korrekt.

Ámde: azzal együtt, hogy nagy igazság van a Biblia és a kereszténység viszonyának szükségszerű újraértelmezésében (hogy miért, az most itt nagyon hosszú lenne), a félretevésekor azonban elvész a nagyjából egyetlen kapaszkodó, ami alapot ad némi objektivitásra is. Tudom, ezzel is lehet vitatkozni. De tegyük fel (én hiszek benne), hogy a Biblia valóban tartalmaz transzencends üzenetet. Ha félreteszem, mi marad? Az emberi logika, az agy, az érzéseim és a saját tapasztalataim. Mindaz, ami szubjektív és a zárt rendszer része. Amiből, ugye, nem megismerhető a transzcendens. Csak feltételezhető. A magam (szubjektív) következtetései, (szubjektív) gondolatai, (szubjektív) tapasztalatai alapján körülírható, sejthető. De semmiképpen nem abszolutizálható. Mert, tetszik, nem teszik, ego vagyok. A szó emberi értelmében.

S itt a saját farkába harap a kígyó. Mert mondhatok, gondolhatok hiperokosakat, eljuthatok bármilyen következtetésre, igazság, alapelvre, az Abszolútummal kapcsolatban lehetetlen lesz mások számára is érvényesen megfogalmaznom, mert nincs legkisebb közös többszörös, nincs mindkettőnk számára elfogadható külső viszonyítási pont, a saját szubjektumomat abszolutizálom. Paccs!

Félreértés ne essék: nem várom el senkitől a manapság olyan marhára divatos, tökéletes objektivitást. Nagyjából ostobaságnak tartom ennek elvárását. Nekem önmagában semmiképpen nem erény. Sőt, néha hátrány. Az álobjektivitás meg álságos. A szubjektivitással sincs bajom, tökéletesen természetes valami. De a szubjektivitás objektivitásba öltöztetését gyűlölöm. Mert akkor úgy teszek, mintha valami következtetésre, igazságra, alapelvre, ismeretre mindentől függetlenül, semmitől sem befolyásolva jutottam volna el. Vagyis az adott következtetésem, igazságom, satöbbim nem -izmus befolyásolt, mert én nem vagyok olyan, hanem a Nagy Egészből józan ésszel, tiszta szívvel, derűs tekintettel, tiszta szívvel így és csakis így csipegettem ki a Nagy Kalács mazsoláját. Ami semmiképpen nem lehet igaz. Éppen mert szubjektumok vagyunk, tele előítélettel. Ha tetszik, ha nem.

Ezzel együtt olvasandó Watts könyve. Mert gondolkodni jó, mert újat látni, tapasztalni, másféleképpen megközelíteni építő.

15 hozzászólás
Lunemorte P>!
Alan Watts: A könyv

Alan Watts: A könyv Az önmagad megismerését tiltó taburól

Vigyázat, egyesek elkezdenek gondolkozni a könyv hatására!
Ez csak egy összefoglalás nyilvánvaló dolgokról, bár 1-2 dologgal nem értettem egyet és helyenként unalmas is volt, azért csak vegye kézbe az ember!

Jasi>!
Alan Watts: A könyv

Alan Watts: A könyv Az önmagad megismerését tiltó taburól

Jobb lett volna angolul olvasni. De ami késik, az nem múlik…

eeszter>!
Alan Watts: A könyv

Alan Watts: A könyv Az önmagad megismerését tiltó taburól

Gondolkodásmód-tréning…

Siegbald>!
Alan Watts: A könyv

Alan Watts: A könyv Az önmagad megismerését tiltó taburól

Vannak benne ugyan érdekes gondolatok, anekdoták, szinte minden létező témában (evolúció, tudomány, vallás, népszokások, stb), de az egész annyira RANDOM…

A könyv elején vesz egy nagy levegőt az író, és onnantól megállás- és minden kohézió nélkül csak mondja, mondja, ontja a teljesen véletlenszerű-amúgy érdekes-gondolatokat.
Nem látom át a könyv koncepcióját, valószínűleg azért, mert nincs neki-és ez engem az olvasásban zavar.
Nagyon rövid könyv, mégis azt hiszem, a felénél most egy időre félreteszem..


Népszerű idézetek

Lunemorte P>!

Örökösen „meghódítjuk” a természetet, a teret, hegyeket, sivatagokat, baktériumokat és rovarokat, ahelyett hogy megtanulnánk, hogyan lehet egy harmonikus rendszerben együttműködni velük.

Alan Watts: A könyv Az önmagad megismerését tiltó taburól

4 hozzászólás
Lunemorte P>!

Szent iratokat bálványozni olyan, mint papírpénzt enni.

Alan Watts: A könyv Az önmagad megismerését tiltó taburól

1 hozzászólás
Lunemorte P>!

Úgyhogy egyenesen a földre vetheted magad, kitárt testeddel szétterülve Föld Anyán, abban a biztos tudatban, hogy egy vagy vele, és ő veled. Ugyanolyan szilárdan megalapozott vagy, és ugyanolyan sebezhetetlen, mintő, valójában ezerszer szilárdabb és sebezhetetlenebb. Amilyen biztosan elnyel holnap, ugyanolyan biztosan életre kelt újra, új törekvésekre és szenvedésre. És nem csak „valamikor”: most, ma, mindennap életre kelt, nem egyszer, hanem ezerszer, újra meg újra téged, éppúgy, ahogyan mindennap ezerszer elnyel. Mert örökre és mindig csak most van, ugyanaz a most; a jelen az egyetlen dolog, aminek nincs vége.

Alan Watts: A könyv Az önmagad megismerését tiltó taburól

Lunemorte P>!

„Hiszem”, mondta a kereszténységről Tertullianus, „mert képtelenség”.
Akik önállóan gondolkodnak, nem fogadnak el eszméket ilyen alapon. Nem érzik úgy, hogy engedelmességből hinniük kellene a csodákban vagy furcsa tanokban, mint Ábrahám, aki úgy érezte, hogy Isten parancsa iránti engedelmességből fel kell áldoznia fiát, Izsákot.

Alan Watts: A könyv Az önmagad megismerését tiltó taburól

1 hozzászólás
Lunemorte P>!

Ha félsz a haláltól, akkor éld a halált. Hagyd, hogy magával ragadjon, elborítson – félelem, kísértetek, fájdalmak, múlandóság, felbomlás; minden. És akkor jön, ami mindeddig elképzelhetetlen volt, a meglepetés; nem halsz meg, mert sohasem születtél. Csak éppen elfelejtetted, ki vagy.

Alan Watts: A könyv Az önmagad megismerését tiltó taburól

Kapcsolódó szócikkek: halál
cippo I>!

Azt is mondhatnánk, hogy ha a vallás az emberek ópiuma, akkor a hinduk belülről lövik be magukat.

Alan Watts: A könyv Az önmagad megismerését tiltó taburól

V_G>!

Semmi sem fog össze annyira egy közösséget, mint egy külső ellenséggel szembeni közös ügy. Ugyanaz az ellenség egyúttal a társadalmi egység elengedhetetlen támaszává válik.

167. oldal

Alan Watts: A könyv Az önmagad megismerését tiltó taburól

Lunemorte P>!

Hiszen a latin personából származó személy (person) eredetileg az ókori Görögország és Róma szabadtéri színházaiban használt szócsöves maszk volt, a maszk, amelyen keresztül (per) jött a hang (sonus). A halálban levetjük a personát, miként a színészek is levetik maszkjukat és jelmezüket a színfalak mögötti zöld szobában. És amint a barátok a színpad mögött gratulálnak nekik az előadáshoz, ugyanígy a barátoknak össze kellene gyűlniük az ember halálos ágyánál, hogy segítsenek neki kilépni halandó szerepéből, hogy megdicsérjék az előadást, sőt mi több, pezsgővel vagy (ízlés szerinti) szentségekkel ünnepeljék a halál nagy felébredését.

Alan Watts: A könyv Az önmagad megismerését tiltó taburól

Lunemorte P>!

Nos, mi is csak zombik vagyunk, úgyhogy ne panaszkodj, ha feldühödünk.

Alan Watts: A könyv Az önmagad megismerését tiltó taburól

V_G>!

Az a baj (ezekkel) a rendszerekkel, hogy amint komolyan belebonyolódtunk, egyszer csak ott találjuk magunkat valamely különleges belső körbe dobozolva, amely önmeghatározasát – gyakran a legelegánsabb, legkifinomultabb árnyaltsággal – egy külső kör kirekesztésére építi.

166. oldal

Alan Watts: A könyv Az önmagad megismerését tiltó taburól


Hasonló könyvek címkék alapján

Richard Dawkins: Isteni téveszme
Elek Mária (szerk.): Meslier abbé testamentuma
Bertrand Russell: Miért nem vagyok keresztény?
Friedrich Nietzsche: A kereszténységről
Toni Llácer: Nietzsche
Aldous Huxley: Az érzékelés kapui / Menny és pokol
Friedrich Nietzsche: Az Antikrisztus
James Norbury: Az utazás
Őszentsége, a XIV. Dalai Láma – Desmond Tutu – Douglas Carlton Abrams: Az öröm könyve
Bolyki László: Kegyelem és kalmárszellem