Pengefutár 44 csillagozás

Az igazi Blade Runner
Alan E. Nourse – William S. Burroughs: Pengefutár

A ​21. századi Amerika egészségügyi rendszere összeomlott, a törvénykezés az ellátást az állampolgárok teljes és végleges sterilizálásához köti, a kórházakban pedig az orvosokat komputerek és robotok váltják föl. Mindezzel a kormányzat a vérengzésbe torkolló egészséglázadásokra keresett megoldást, de a helyzetet némiképp túlreagálta. A rendszerből kikerültekkel illegalitásba menekült orvosok foglalkoznak csak, akik ha kell, műtenek a konyhaasztalon is. Ám az egészségügyi készleteket a hatóságok szigorúan felügyelik, rendelkezéseik kijátszása csupán alvilági módszerekkel sikerülhet. Billy az ellenálló orvosok köré szerveződött földalatti mozgalom tagja, csempész, azaz „pengefutár”. Az életét kockáztatja azért, hogy mások megmenekülhessenek. A rendszer ellensége ő, mégis az amerikai nép egyik utolsó reménysége.
E könyv utóélete legalább olyan izgalmas, mint maga a történet. Alan E. Nourse 1974-es regényét Hollywood leopciózta, és meg is kezdődtek az előmunkálatok. A legendás… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 1979

Tartalomjegyzék

A következő kiadói sorozatban jelent meg: (Új) Galaktika Fantasztikus Könyvek Metropolis Media

>!
Metropolis Media, Budapest, 2010
270 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789639828537 · Fordította: Tamás Dénes

Kedvencelte 1

Várólistára tette 29

Kívánságlistára tette 23

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

Ikarosz>!
Alan E. Nourse – William S. Burroughs: Pengefutár

A helyi ABC-ben csaptam le rá 500ft-ért, úgy voltam vele, hogy annyira nem vonz, de ennyiért nem veszítek sokat. Végül azt kell mondanom, hogy nyertem, mert meglepően kellemes csalódás volt.
A borító és a fülszöveg is elég megtévesztő(néha úgy érzem, hogy a fülszöveg-írók nem olvasták a könyvet, amiről írnak). Aki drámai trancsírozást és vérben tocsogást vár, az most lépjen tovább. Az illegális orvoslás itt a műtéttől a Kalmopyrinig terjed, sokkal inkább a rendszerekről szól, mind a földalatti, mind a legális orvoslásról. A történet nem egy nagy eresztés, engem kárpótolt viszont a világleírás, ami háttérbe szorítja a konkrét cselekményt, viszont elég izgalmas és árnyalt. Szóval nem fog mindenkinek tetszeni, viszont szerintem egy elég igényes munka, kár lenne kihagyni.

Az „irodalmi forgatókönyv” viszont… Most komolyan ez mi a bubánat volt?!? Egy katyvasz, ami csak minimálisan használja fel az alaptörténetet, egy végletekig szélsőséges téboly, ugráló képekkel, hogy az olvasó csak kapkodja a fejét, hogy „Most akkor mi van?” Összefüggéstelen zagyválás melegpornóval és tömény rasszizmussal, amiből bármi összefüggés csak nagy durcásan hajlandó kiemelkedni. spoiler
Én nem tudom, az író milyen anyagot tolt, de nem csodálkoznék azon, ha azt máshol ipari robbnatásokra vagy rakétaüzemanyagnak használnák.
Egy dologot viszont bizosan megtanultam ebből az „irodalmi forgatókönyvből”, és ettől elégedetten dőlök hátra, ha csak rágondolok:
Ha az értelem és a jó ízlés el is költözik egy másik bolygóra, a merev hímtagok velünk maradnak, hogy teljesen véletlenszerűen betöltsék a látómezőt.
És ez biztosan jó.

3 hozzászólás
csartak P>!
Alan E. Nourse – William S. Burroughs: Pengefutár

A történet jól kezdődik. A pengefutár szemszögéből kezdjük megismerni ezt az érdekes világot, ahol az emberek a szigorú egészségügyi törvények miatt kénytelenek igénybe venni az illegális földalatti orvoslás „szolgáltatásait”. Ebben a jól kialakult gépezetben a szerepek leosztottak a beszállítókon és a pengefutárokon keresztül az orvosokig, és persze a konyhaasztalig, ahol éppen megműthetnek. Azután sajnos elég jól leállt a sztori.. Amikor az egészségügyben történt megelőző változások kerültek taglalásra, olyan agyzsibbadó álmosság jött rám tőle, hogy végül kipottyant a kezemből a könyv. Az nem baj, ha írnak róla, mert kell, hogy megismerjük a hátteret, de ne ennyire hosszan, mert tényleg agyonnyomja a cselekményt. A történet vége túl egyszerű, túl hihetetlen volt, ez a minden szép és ok minden dolgot nehezen vettem be. Azt hittem, lesz még valami csavar.
Az irodalmi forgatókönyv viszont sokkal hatásosabb, többet elárul az apokaliptikus háttérről, sokkal bizarrabb is. Olyan mint egy zavaros drogos látomás, abszurd szürrealista képekkel. Direkt, önmagukat megfertőző, kolóniában élő emberek. Zombiként élő drogosok. Faji megkülönböztetés, lincselő tömegek, lángoló városok. A jelszó: mutálódj szabadon. Ki akarna ilyen világot?

lszy85>!
Alan E. Nourse – William S. Burroughs: Pengefutár

Ez a kötet két független értékelést érdemelne.

A terjedelem nagyobb részét Alan E. Nourse Pengefutára teszi ki. Nourse munkássága eddig ismeretlen volt nekem, de elhatároztam, hogy mást is fogok olvasni tőle. Olyan dolgokat látott előre, amiket meg tudunk feleltetni ma valós jelenségeknek és technológiáknak. Ezek a jóslatok néhol közvetlenül megvalósultak, mint a sebészeti robotok, máshol pedig a konkrétumok részleteiben különbözve, de kísértetiesen ismerős módon teljesültek. Az utóbbira jó példa a „neuropantográf”, ami ha gépi tanulási modellekkel és orvosi szakértői rendszerekkel állítható párhuzamba, vagy a globális járványkezelés nehézségei.

Stílusában néhol Gibsont idézte. Az egyetlen kifogásom talán a cselekmény pár sarkalatos ponton „túl szerencsésen” alakul. Ezt fel lehet fogni úgy is, hogy a cyberpunk jellegű irodalom többségéhez képest sokszor derűlátóbb nézőpontból ír. Az volt a benyomásom, hogy Nourse jobban hisz az ember alapvető jóságában, mint sok alkotótársa – és mint manapság sokunk, látva a való élet kríziseire adott valós reakciókat.

A könyv második fele William S. Burroughs „irodalmi forgatókönyve”, ami a regényből merít. A Naked Lunch óta előítéletes vagyok Burroughs-szal, és sajnos ezt csak megerősítette bennem az írás. A szöveget olvasva szinte végig az volt az érzésem, hogy egy zavarodott tekintetű őrült tombolását hallgatom, akinek az agyát egy konteógyűjtemény és egy élettel szinte összeegyeztethetetlen drogkoktél vezérli. Minden karakter kábítószerfüggő, indokolatlan erekciók és testnedvek bukkannak fel ok nélkül, folyamatosan dől belőle az olyan jellegű rasszizmus, amiről kínosan nehéz megállapítani, hogy még szatíra-e, vagy már saját hőbörgés, stb. Néhol egy-egy pillanatra felviláglik, hogy Burroughs ügyes hangulatfestő lehetne, de aztán gyorsan visszamerül a kavargó, fortyogó tébolyba.

Nourse regénye nagyon kellemes meglepetést nyújtott. Elgondolkodtatott, szórakoztatott, és arra ösztönzött, hogy tudjak meg többet az íróról és a munkásságáról.

Burroughs-t jóval ezt megelőzően le kellett volna szoktatni a… mindenről, amit fogyasztott. Akár a Nourse-féle regényt, akár a többnyire csak az angol címben kapcsolódó) Szárnyas fejvadászt nézzük, jó, hogy azok maradtak meg, és nem lett film ebből az elborult adaptációból.

Noro P>!
Alan E. Nourse – William S. Burroughs: Pengefutár

A regény keretét kissé döcögősnek éreztem: ahogyan kialakult a szituáció, és ahogyan a végén megoldódott, nekem nem volt igazán hihető. Ha viszont magát a történetet nézzük, az jóval meggyőzőbb, különösen a Doki szemszögéből. Egy orvos, akit az egész világ rá akar venni, hogy szegje meg a gyógyításra tett esküjét, de ő nem veszíti el sem a reményt, sem a humorérzékét (gondoljunk csak a robotsebésszel való trükkjeire).
Azért el kell ismerni, hogy ebből a könyvből nem lett volna könnyű olyan látványos mozit csinálni, mint Roy Batty magánháborújából :)
Az irodalmi forgatókönyvről csak annyit, hogy ehhez én nem tudok eleget inni…

1 hozzászólás
mohapapa I>!
Alan E. Nourse – William S. Burroughs: Pengefutár

Nem rohanok tőle a falnak és nem hidalok le. Jó a történet, érdekes a kivitelezés is. De valami hiányzik belőle, hogy igazán ütős legyen. Olyan érzéssel olvastam, ahogyan egy B-kategóriás filmet néz az ember: nézi, de egyfelől deja vu-érzése van, meg az a határozott, hogy meg nem tudná fogalmazni pontosan miért, de nagyon nem profi, amit néz. De egyszer leköti, mert azért nem überfos, sőt a színészek itt-ott még villantanak is, az operatőr a helyén van, vannak rendezői ötletek is, a történet sem alapban elfuserált. Csak éppen holnap már gondolkodni kell: „Tegnap láttam azt a filmet, a na, tudod kivel, a címe is itt van a nyelvemen, de meg nem mondom, öcsém, na, tudod, az a sci-fi az agyhártyagyulladásról, meg a titokdokikról. Nem zoknikról! Nem zombikról! Dokikról! Hjaj!”

Egyvalami titok azonban részben megmagyarázódott a könyv által. Igaz, nem az irói- , hanem a fülszövegből. Soha nem értettem a PKD film-feldogozásnak sem az angol, sem a magyar címét. A Blade Runnersehogyan sem illett hozzá, egy fia kapcsolódási pontja sem volt a filmhez, a Szárnyas fejvadász-változat legalább a fejvadászban stimmelt. No, a fülszövegben itt a válasz: Ridley Scott-ot érdekelte a jelen könyv filmjoga,meg is vásárolta magának. Aztán összekeverte a mappákat, és a Blade Runner-feliratút használta a forgatás során: hozzánőtt. :-)

linokumiko>!
Alan E. Nourse – William S. Burroughs: Pengefutár

Szerencsém, hogy nem szeretek elvárásokkal nekiindulni semminek. Különben ebben a könyvben is csalódtam volna. Senki ne várjon eget rengető történetet.
A főszereplő Billy, a pengefutár és Doki kedvelhető karakterek, de nem fognak meg. A többiek pedig elég semlegesre sikeredtek. A világépítés sem lett semmi extra. Alternatív történelem: egy egészséglázadás a ’90-es években, aztán egy törvény, ami szabályozza a népességnövekedést, aminek ellentéteként létrejön egy fekete (földalatti) egészségügyi ellátás és gyógyszer kereskedelem. A helyszín az USA, természetesen.
A története csordogál, folydogál még valami konfliktus is kialakul, aztán egy gyors lezárás és vége.
Nem rossz, egyszer olvasható. Ha ez ember nem olvassa el, nem hagy ki semmit. Ja és még valami: miért van rajta a 'cyberpunk' címke? És miért az az alcím, hogy Az igazi Blade Runner?

>!
Metropolis Media, Budapest, 2010
270 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789639828537 · Fordította: Tamás Dénes
Mortii>!
Alan E. Nourse – William S. Burroughs: Pengefutár

Marha jó könyv volt! Ijesztően valószerű, végtelenül mozgalmas és izgalmas! Idén nem olvastam még ilyen jó könyvet! Bele nyúlt a képembe és berántotta, képtelenség letenni! Viszont az irodalmi forgatókönyv nem jött be!

normanwilde>!
Alan E. Nourse – William S. Burroughs: Pengefutár

Alan E. Nourse regényének alaptörténete érdekes, de maga a cselekmény nem túl izgalmas.
William S. Burroughs forgatókönyve viszont iszonyatosan jó, kár, hogy nem készült belőle film. Sokkal jobban átadja az apokaliptikus hangulatot (amit maga a regény talán teljes mértékben hiányolt), konkrét cselekménye nincs, csak a szerzőtől a Meztelen Ebédben megszokott látomások, képek, hallucinációk, mégis összeáll egy egésszé a végére.

Nita_Könyvgalaxis>!
Alan E. Nourse – William S. Burroughs: Pengefutár

Egy igazán hátborzongató jövőkép tárul azon kedves olvasó elé, aki be mer lépni a Pengefutár világába. Műtét a konyhában, lázadás a kórházaknál, robotok operálnak…
Ki itt belépsz, hagyj fel néhány reménnyel, bár azért ne add fel teljesen… :)


Népszerű idézetek

Nita_Könyvgalaxis>!

Egy német orvos égnek emeli a kezét:
– Ach, mein Gott, hát hofa szaporodich ez a schok scheggfej?

Pengefutár- Az irodalmi forgatókönyv, 256. o.

Nita_Könyvgalaxis>!

Radioaktív fertőzés, drágaságom, iszonyúan sikkes!

Pengefutár- Az irodalmi forgatókönyv, 241. o.

csartak P>!

A mocsári szigeteken egyesek különös szertartásokat végeznek. Aligátormaszkos, meztelen fiatalok táncolnak a Nagy Kecskegátor istenség előtt, akinek aligátorfeje és kecskelába van.

Az irodalmi forgatókönyv, 241. oldal

csartak P>!

2014-ben New York, a földalatti orvostudomány globális központja, a legigézőbb, legveszélyesebb, legegzotikusabb, legélettelibb, legbizarrabb város, amit a világ valaha is látott. Az egyetlen tömegközlekedési eszköz a régi IRT-metró, ami ötmérföldes óránkénti sebességgel vonszolja magát a homályos alagutakban. A többi vonal elhagyatott. Kézzel és gőzzel hajtott kocsik szállítják az árut; az állomásokat piaccá alakították. A mélyebben fekvő alagutakat elárasztotta a víz, egyfajta földalatti Velencét hozva létre.

Az irodalmi forgatókönyv, 235. oldal

1 hozzászólás
csartak P>!

Az 1984-es lázadás során a mókamesterek az összes akváriumi halat, hüllőt és kétéltűt bezúdították New York vízhálózatába. Ma édesvízi cápák cirkálnak a Hudson-folyóban, vízi boák, aligátorok, piranhák, elektromos metróalagutakat, a mocsarakat és a csatornákat – néha pedig úszómedencékben, fürdőkádakban vagy vécécsészékben bukkannak fel.

Az irodalmi forgatókönyv, 235. oldal

3 hozzászólás
Klogg_J>!

A túlnépesedés a kormány folyamatosan növekvő hatalmához vezetett az állampolgárok fölött. Nem a rendőrállami elnyomás és terror régi vágású modelljéhez, hanem olyan hatalomhoz, amit az apparátus a munka, a hitel, a lakhatás, a nyugdíjak és az egészségügyi ellátás rendszerén keresztül gyakorolt. Olyan szolgáltatások révén, amiket meg lehet vonni az emberektől. Ezeket a szolgáltatásokat komputerizálták. Ha nincs számod, nem kapsz ellátást. Ám ez a folyamat korántsem azokat az agymosott, szabványosított emberi egységeket állították elő, akiket a George Orwell-féle próféták feltételeztek. Ellenkezőleg: a népesség jelentős része kénytelen volt a föld alá vonulni. Hogy hányan, azt senki sem tudja. Számtalan emberről van szó.
Újszülött csecsemők ordítanak. Parcellák, lakótelepek nőnek ki a földből. Számítógépek zümmögnek az elektromos műveknél, az adóhivatalnál, a segélyhivatalnál, a betegbiztosítónál, az egészségbiztosítónál. Űrlapok, felszólítások, számlák özönlenek kifelé.

238. oldal

Nita_Könyvgalaxis>!

A diagnózis ahelyett, hogy komputerizálódna, művészetté válik. Egyesek képesek kizárólag a szaglásukra hagyatkozva diagnosztizálni a betegeket.
Az orvos a levegőbe szimatol. Rettenetes mosollyal csóválja a fejét:
– Átutalom az esetét a halottkémhez.

Pengefutár- Az irodalmi forgatókönyv, 237. o.

alaurent P>!

Jóval elmúlt már délután négy óra, amikor Sánta Billy végre felébredt, és azonnal tudta, hogy valami nincs rendben a szobájával.

(első mondat)

zoja>!

Ma este: A nemzeti egészségügyi törvény – zenés-táncos műsorszám…

Az irodalmi forgatókönyv, 256. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Philip K. Dick: Álmodnak-e az androidok elektronikus bárányokkal?
Philip K. Dick: Különvélemény
Ramez Naam: Nexus
William Gibson: William Gibson teljes Neurománc univerzuma
William C. Dietz: A testőr
Paolo Bacigalupi: A felhúzhatós lány
William Gibson: Count Zero
Jean Rabe – John Helfers: Utóhatás
Mel Odom: Hajtóvadászat
James Patterson – J.D. Barker: A zaj