Idézetek

Végezetül – miután ijesztő képet festettem a Spanyolországot fenyegető bajokról – megnyugtattam a kedélyeket: igen ügyesen szép reményeket ültettem a nép szívébe a jövőt illetően. E célból úgy beszéltettem Olivares grófot, mintha az ég küldte volna mentőangyalként az ország üdvére, és fűt-fát ígértettem vele. Egyszóval, olyan jól megértettem az új miniszterelnök szándékait, hogy láthatólag megdöbbent, amikor művemet végigolvasta.
– Nem hittem volna, Santillana – jegyezte meg utána –, hogy képes vagy ilyen írást megfogalmazni. Tudod, hogy államtitkárhoz méltó munkát végeztél? Most már nem csodálom, hogy Lerma herceg igénybe vette íráskészségedet. Stílusod tömör, sőt elegáns, csak kissé túl természetesnek találom.
Azzal rámutatott, hogy fogalmazványom mely részei nem tetszenek neki, e részeket át is fogalmazta, s a javításokból rájöttem, hogy – miként Navarro megmondta – kedveli a homályos, keresett kifejezéseket. Mindamellett, noha választékosságra, jobban mondva modoros stílusra törekedett, fogalmazványom kétharmad részét megtartotta, s hogy megmutassa, milyen elégedett a művemmel, ebéd után háromszáz pisztolt küldött don Raimundóval.

Tizenegyedik könyv - Ötödik fejezet