Királyok ​és kalandorok (Battle főfelügyelő 1.) 133 csillagozás

Agatha Christie: Királyok és kalandorok Agatha Christie: Királyok és kalandorok Agatha Christie: Királyok és kalandorok

Egy botrányt keltő emlékirat kéziratát és egy ismeretlen asszony szerelmes leveleit veszi át Anthony Cade Afrikában egyik barátjától. Mindkettőt Londonba kell vinnie, az egyiket eljuttatni rendeltetési helyére, a másikat visszaadni a feladónak. A kéziratot azonban többen is meg akarják kaparintani, a leveleket ellopják, írójukat megzsarolják. Ezt már Cade sem hagyhatja annyiban, s kezdetét veszi egy sok-sok izgalommal járó, gyilkosságokkal megspékelt, szerelemmel fűszerezett történet, amely természetesen egészen meglepő fordulattal ér majd véget.

Chimneys titka címmel is megjelent.

Eredeti megjelenés éve: 1925

A következő kiadói sorozatokban jelent meg: Pesti Hirlap Könyvek Légrády Testvérek · Hunga könyvek Hunga-Print

>!
Hungalibri, Budapest, 1998
270 oldal · puhatáblás · ISBN: 9639021059 · Fordította: Gáspár Artur
>!
Hungalibri, Budapest, 1997
270 oldal · puhatáblás · ISBN: 9639021059 · Fordította: Gáspár Artur
>!
Légrády Testvérek, Budapest, 1934
334 oldal · puhatáblás · Fordította: M.B.

Enciklopédia 3

Szereplők népszerűség szerint

Lord Caterham


Kedvencelte 4

Most olvassa 2

Várólistára tette 33

Kívánságlistára tette 24


Kiemelt értékelések

csgabi P>!
Agatha Christie: Királyok és kalandorok

Kellett egy kis idő, amíg belerázódtam a történetbe, de ez talán csak azért volt, mert ez nem a hagyományos, Christie-től megszokott krimi (hasonlóan A titkos ellenfélhez). Egyébként nagyon élveztem a regényt, igazán kalandos és fordulatos volt. Ugyan a vége nem volt teljesen meglepetés, mert menet közben ki lehetett következtetni egy részét, de ez nem vont le az értékéből.

Levandra>!
Agatha Christie: Királyok és kalandorok

Elsőre kicsit szokatlannak találtam a fiktív szálat a regényben, nehezen azonosultam vele. A koncepció tetszett, jó volt a kivitelezés és a csavarok miatt többször is meg lettem vezetve. Egyetlen gyenge pontjának a kreált valóságot éreztem. Kár érte.

janetonic>!
Agatha Christie: Királyok és kalandorok

Eddig ez tetszett a legkevésbé: álruhás herceg és romantikus happy end, hát ezt azóta sem tudom hova tenni. Még jó, hogy van sok másik kötet is.

5 hozzászólás
Habók P>!
Agatha Christie: Királyok és kalandorok

Első krimik egyike – és olyan is. Vagyis gyenge. Már az alapötlet sem az igazi – kitalált ország trónviszálya kitalált hercegek között és közben, hisz mégiscsak krimi némi ékszerrablás és gyilkosság. Minden működne is a kitalált országban, de – legalábbis szerintem – suta a jó kis húszas évek Angliájában. A nyomozás maga több csavart is tartalmaz – ennek megfelelően kusza és nehezen követhető, de nem is érdekes. És a vége… no, azt szerencsére Christie hamar kinőtte…

ÁrnyékVirág>!
Agatha Christie: Királyok és kalandorok

Az Agatha Christie életmű végéhez közeledek, és úgy tűnik, nem a legjobb darabok maradtak utolsóknak. Ez inkább kalandregény, bár van benne gyilkosság és nyomozás is. De van benne szerelem, politikai cselszövés, egy fiktív balkáni állam, Herzoszlovákia és az ő trónörökösei, arisztokratái, és a világ másik feléig nyúló érdekeltségeik, na meg persze a pénz… nekem egy kicsit kaotikus katyvasz volt, túl sok mindent akart egyetlen regénybe süríteni az írónő, és talán ez a kalandregény műfaj nem az, ami a legjobban illett hozzá.
Anthony Cade-t azért bírtam, laza egy fickó :)
spoiler

5 hozzászólás
Trillian>!
Agatha Christie: Királyok és kalandorok

Kicsit más volt, mint amit megszoktam a szerzőtől. Ez szerintem inkább kalandregény volt, mint krimi (de persze az se maradt el belőle). Eddig talál ezen a könyvön éreztem a legkevésbé, hogy Agatha Christies lenne, de rendkívül szórakoztató volt. A főszereplőnk is tetszett, meg a szerelmi szála, de a végső fordulat sejthető volt. Számomra picit meglepő volt a szerző egyik könyvében egy kitalált országról olvasni, de túl tudtam rajta lendülni. Izgalamas volt.

Mariann_Czenema P>!
Agatha Christie: Királyok és kalandorok

3,5 csillag az ötből, nagyon könnyed darab, olyan módon fordulatos, mesebeli vége van, hogy lehetetlen komolyan venni.
(spoileres értékelés róla:
http://czenema.blogspot.hu/2016/10/agatha-christie-kira…)

Erzsébet_Szászi>!
Agatha Christie: Királyok és kalandorok

Fura történet volt, az eleje kifejezetten nehezen csúszott, eléggé zűrzavarosnak találtam. Anthony Cade szimpatikus volt, Battle főfelügyelő pedig annyira rejtélyes, hogy nem igazán tudtam mit kezdeni vele. A sztori eléggé kalandos, más Agatha Christie regényekhez képest eléggé mozgalmas. A végső megoldást nagyon frappánsnak találtam.

Bobe0402>!
Agatha Christie: Királyok és kalandorok

Jó volt, bár messze nem a hagyományos Agatha Christie! Kilóg a sorból, mint az" És eljő a halál…"
Ez utóbbi az ókori helyszínnel és időponttal, a jelen könyv pedig az álruhás herceggel, és a néha már inkább szerelmes regényekre jellemző fordulatokkal.

Cherrytree P>!
Agatha Christie: Királyok és kalandorok

Szerintem ez a kalandos történet jóval többet ér, mint ahány százalékra eddig értékelték molytársaim, bár persze meglepő, hogy nem a tipikus AC történetet kapjuk. No de az egy kaptafa unalmas lesz egy idő után, kell egy kis változatosság!
Benne van ebben a történetben minden, ami a kellemes kikapcsolódáshoz kell: kaland, nyomozás, romantika, titkok, rózsák, egy gyönyörű kastély, szép és okos hölgyek, jóképű és titokzatos urak, meg minden… Nagyon tetszett, hogy máshol játszódik, hogy kilép a „szokásos” kulisszák közül, üdítő változatosságot jelent. Battle felügyelő első fellépése parádésra sikeredett! :)


Népszerű idézetek

BZsofi P>!

– Azt hittem, szívesen beszélgettél vele a molyos, régi könyveidről.

XXI. fejezet. Isaacstein úr útibőröndje.

1 hozzászólás
Maya>!

A szerelem nem orvosság, amelyet azért vesz be az ember, hogy ne lássa a környezetét … nem szabad azzá tenni, mert siralmassá válnék … a szerelem ennél sokkal több lehet. Mit gondol, mi volt a nézete a királynak s a kolduslánynak a házaséletről, amikor már egy vagy két évig házasok voltak? Nem sajnálta-e a lány a rongyait, a szabad életet, s azt, hogy mezítláb járhatott? Elhiheti, hogy sajnálta. Jóra vezetett volna-e, ha a király a kedvéért lemondott volna a koronájáról? Ebből jó nem származhatott volna. A király nagyon rosszul játszotta volna a koldus szerepét. S nincs asszony, aki tisztelni tudja a férfit, ha rosszul végzi a dolgát.

210. oldal (XXII. fejeyet - A vészjel)

Boglárka_Madar>!

Tudja, amikor nagyon fiatal voltam, nagyon demokratikus volt a gondolkodásom. Hittem a tiszta eszményekben, s az emberek egyenlőségében. Különösen nem hittem a királyok és hercegek elhivatottságában.
– S azóta…? – kérdezte Battle furfangosan mosolyogva.
– Óh, azóta sokat utaztam és megismertem a világot. Ugyancsak kevés egyenlőséget láttam. Megjegyzem, változatlanul hiszek a demokráciában. De ezt csak erős kézzel lehet a népekre ráerőszakolni, a fejükbe beleverni. Az emberek nem akarnak testvérek lenni… talán egy szép napon azok lesznek, de ma még nem. Akkor halt ki a lelkemből az emberek testvériségére vonatkozó hitem utolsó szikrája, amikor a múlt héten Londonba érkezve láttam, hogy a földalatti vasútra várakozók a világért se mozdulnának egy centit sem, hogy másoknak is jusson hely. Egyelőre még nem tudjuk az embereket szép szóval angyalokká változtatni. De bölcs eréllyel és erővel kényszerítheti őket, hogy egymással szemben tisztességesebben viselkedjenek. Talán tízezer év múlva. Az ember ne legyen türelmetlen. A fejlődés lassú folyamat

u_san>!

– Sosem ebédelek. Az ebéd rossz szokás. Egészséges ember ne egyék napközben többet, mint egy banánt és egy kétszersültet.

Kapcsolódó szócikkek: banán
ÁrnyékVirág>!

A legtöbb ember bármit tesz, csak arra gondol, hogy a szomszédok mit szólnak majd hozzá. De a csavargó és az arisztokrata nem törődik ezzel…ők mindig azt teszik, ami az eszükbe jut, és sohase törődnek mások véleményével.

Maya>!

… mindig a legjobb az igazat megmondani. Egy hazugság hazugságok tömkelegébe keveri az embert … és a folytonos hazudozás roppantul egyhangú.

65.-66. old. (VIII. fejezet - A halott)

u_san>!

– Nem leszek itthon. Ranelaghon leszek. Mit jelent ez a formális látogatás? Talán a kezemet akarja megkérni?
– Nem lepne meg.
– Mert ha erről volna szó, megmondhatná neki, hogy előnyben részesítem azokat a férfiakat, akik hirtelen elhatározásból kérik meg a kezemet.
– Mint én?
– Magánál, Bill, ez már nem hirtelen elhatározás, hanem megszokás.
– Virginia, maga mindig…
– Nem, nem, nem Bill! Nem szeretem, ha nekem reggeli előtt vallanak szerelmet.

Maya>!

– Óh, azóta sokat utaztam és megismertem a világot. Ugyancsak kevés egyenlőséget láttam. Megjegyzem, változatlanul hiszek a demokráciában. De ezt csak erős kézzel lehet a népekre ráerőszakolni, a fejükbe beleverni. Az emberek nem akarnak testvérek lenni… talán egy szép napon azok lesznek, de ma még nem. Akkor halt ki a lelkemből az emberek testvériségére vonatkozó hitem utolsó szikrája, amikor a múlt héten Londonba érkezve láttam, hogy a földalatti vasútra várakozók a világért sem mozdulnának egy centit sem, hogy másoknak is jusson hely. Egyelőre még nem tudjuk az embereket szép szóval angyalokká változtatni. De bölcs eréllyel és erővel kényszerítheti őket, hogy egymással szemben tisztességesebben viselkedjenek. Talán tízezer év múlva. Az ember ne legyen türelmetlen.

216. oldal (XXIX. fejezet - Anthony új állást vállal)

u_san>!

– […] Bill, maga nagyon kedves, és én szeretem. Ki merném jelenteni, hogy holnap reggel… mondjuk körülbelül tíz órakor, amely időpont nem izgatja fel feleslegesen az indulatokat… képes lennék magát megcsókolni.
– Mindig azt hittem – mondta Bill –, hogy az ilyesmit legjobb a pillanat hatása alatt cselekedni.
– Most más dolgunk van.

Kisanna>!

Semmit sem unt Caterham lord annyira, mint a politikát… legfeljebb a politikusokat unta még jobban.

III. fejezet AGGODALOM „FELSŐBB KÖRÖKBEN”

Kapcsolódó szócikkek: Lord Caterham

A sorozat következő kötete

Battle főfelügyelő sorozat · Összehasonlítás

Hasonló könyvek címkék alapján

Arthur Conan Doyle: A félelem völgye
Szerb Antal: A Pendragon-legenda
Rejtő Jenő (P. Howard): A tizennégy karátos autó / Piszkos Fred, a kapitány
Rejtő Jenő (P. Howard): Az előretolt helyőrség
Maurice Leblanc: Az odvas tű titka
Arthur Conan Doyle: A Fehér Sereg
Ian Fleming: James Bond – A gyémánt örök
Rejtő Jenő (P. Howard): A pokol zsoldosai / Az utolsó szó jogán
Arthur Conan Doyle: A Korosko tragédiája
Edgar Wallace: A titokzatos ház