Rex Fortescue rosszul lesz az irodájában, a Cityben, és a kórházban meghal. „A tea…” – mondta a halála előtt. De a méreg, ami végzett vele, nem lehetett a teában. A zsebében pedig egy marék rozst találnak. Gyanúsítottban nincs hiány: a néhai pénzmágnás közutálatnak örvendett.
Neele felügyelőnek a nyomozásban segítőtársa is akad hamarosan. A Tiszafa-kunyhóba, a Fortescue család házába megérkezik Miss Marple. Addigra már három hulla van: Adele, Rex felesége és Gladys, a szobalány is gyilkosság áldozata lett. Miss Marple, akinél Gladys régebben szolgált, az ő halála miatt ártja bele magát az ügybe. „Hat hatosról énekelj”, idézi a gyerekverset, amelyben a pástétomba sütött feketerigókról is szó esik. Tiszafa-kunyhóban pedig néhány hete döglött rigókat találtak!
Talán a legcsavarosabb eset ez, amellyel Jane Marple-nek meg kell birkóznia.
Egy marék rozs (Miss Marple 7.) 839 csillagozás
Eredeti megjelenés éve: 1953
A következő kiadói sorozatokban jelent meg: Fekete Könyvek Európa · Agatha Christie – „keretes” könyvek Európa, Magyar Könyvklub · Agatha Christie Helikon · Európa krimi Európa
Enciklopédia 12
Szereplők népszerűség szerint
Kedvencelte 32
Most olvassa 17
Várólistára tette 93
Kívánságlistára tette 88
Kiemelt értékelések
Imádtam! Mindig meglepődök, hogy Agatha Christie mennyire tehetséges. Nagyon szeretem a műveit.
Ez a könyv is izgalmas, letehetetlen volt. Miss Marple aranyos öreg hölgy.:) Tetszett a gyilkosságok drámaisága, az is, hogy a versikét is belekeverték. Néha-néha eltalálom, hogy vajon ki lehetett a gyilkos, de most nem sikerült. Bár így belegondolva logikus, mert ő mindenáron menteni akarta magát. Mindenesetre jó élmény volt:)
Végezetül, Mrs. MacKenzieben sikeresen felismertem önmagam. Megmosolyogtam a nénikét,amikor mindenre az volt a válasza, hogy „ ..énnekem a könyvemet kell olvasnom.”
Megint csak egy meglehetősen csavaros krimit sikerült olvasnom az Egy marék rozs „személyében”.
Sikerélményként könyvelem el, hogy ezúttal nagyon erős volt a gyanúm az gyilkos kilétét illetően, ami Miss Marple-nek hála be is bizonyosodott. Annyira nagy hangsúlyt fektettek arra, hogy spoiler, hogy egyszerűen azt éreztem, Ő az. És bejött. Bár nyilván nem tudtam mellé tökéletes indítékot párosítani, helyesbítek, magyarázatot, mert az indíték megvolt, csak a kivitelezés hiányzott, de így is hatalmas élmény, hogy oly sok Agatha Christie krimi olvasása után, ahol gőzöm nem volt a tettesről, itt legalább azt kitaláltam.
Furcsálltam, hogy Miss Marple annyira kevés szerepet kapott, jött a semmiből és olyan hirtelen megoldotta az ügyet, mint ahogyan megérkezett. Azt hittem, többször fog felbukkani, de Neele felügyelő is egész jól végezte a dolgát – de tény, hogy Miss Marple nélkül tévúton járt volna.
Érdekesek voltak a karakterek, hiszen mindenkinek meg lehetett az oka, hogy miért tehette volna, ami történt. Izgalmas volt a cselekmény, jó volt a könyv.
Még nem csalódtam Agatha Christie regényeiben, így ez a történet is nagyon tetszett! A regény az elejétől a végéig folyamatosan fenntartotta az érdeklődésemet. A történet egy klasszikus krimi volt, jól kitalált szereplőkkel, érdekes jellemrajzokkal és Miss Marple nyomozásával, aki hamar felfedezi az összefüggéseket.
A történet során többször is úgy gondoltam, hogy végre kitaláltam a gyilkos személyét, azonban minden esetben melléfogtam.
Szokás szerint Miss Marple csavaros észjárása és mindenre kiterjedő figyelme segíti a végén a rendőrséget a gyilkos személyének felderítésében.
Tetszett ez is, bár az első fele annyira nem ragadot magával, aztán jött a spoiler, meg a csavarok, és onnantól kezdve le sem tudtam tenni :)
Tetszett, ahogy Miss Marple megfejtette a történetet, a kis szolgálólányt nagyon sajnáltam…
Imádom, ahogy Agatha Christie csűri-csavarja az eseményeket!
Pörgősre sikeredett ez a történet. Számomra ez nem minősült tipikus „Miss Marple-sre”. Tetszett, hogy annyira nem nyújtották el a sztorit és hogy igazából most más kapta a főszerepet a nyomozásban. Igaz, az öreg hölgy kis segítsége kellett hozzá, hogy ne rossz irányba menjen el a bűntény feltárása. Most is mindig, teljesen mellélőttem a gyilkos személyét illetően. Sok AC regényt kell még mindig elolvasnom, hogy talán egyszer rájöhessek az írónő gondolatmenetére. :)
Ha jól saccolom, most olvastam először Miss Marple-ról, eddig csak Poirot-t ismertem. Utólag értelmet nyert az eleinte értelmezhetetlen borító (csipesz, fejjel lefelé lógó madarak), az odavezető út pedig szórakoztató volt. Szerintem alapvetően hiányzik belőlem a készség, hogy ráérezzek a gyilkosra.
Óriási meglepetés volt számomra ez a történet! ❤
Az első fejezetek után meg voltam győződve róla, hogy nem tartozik az erősebb A.C. regények közé: hmm.. elég unalmas gyilkosság, ellenszenves nyomozó, sablonos karakterek..gondoltam akkor. Azután mégis haladtam előre, mert az irásmód annyira fenntartotta a figyelmem, hogy nem tudtam letenni. Egyre érdekesebb és érdekesebb lett a cselekmény, az 'unalmas gyilkosság'.. hirtelen bonyolult és érdekfeszítő lett. A karaterek is egyre jobban elkezdtek érdekelni és mikor szóba jött a mondóka, na ott megvett kilóra a könyv! Miss Marple nagyon későn érkezett meg, csupán a könyv második felében, de érthető volt és nekem nagyon tetszett így a felépítés. Annyi elméletet gyártottam, hogy ki lehet a gyilkos és miért, nagyon élveztem! Végig izgultam és filozofáltam az egészet, a legjobb A.C. könyvek közé merem sorolni, nálam biztosan bekerült a kedvek közé! ❤
Nem szippantott be úgy, mint pl. a Nemezis vagy az Ackroyd-gyilkosság, de kétségtelen hogy ez is egy parádés krimi a Krimi Királynőjétől.
Viszont rájöttem ki volt a tettes. Lehet, hogy csak mert egyre több AC-n vagyok túl, és tudom, hogy mire kell odafigyelnem, de lassan bennem is összeállt a kép. Voltak bizonyos momentumok, amelyek felett a „kezdő” olvasó talán elsiklik, de aki már többször olvasott az írónőtől, biztosan nem. Ez most ilyen volt.
Kiváló mint mindig, de levonok egy csillagot, de csak mert ügyes voltam, és megoldottam a rejtélyt. :)
Az eddigi kedvenc Marple történetem! :D
Nagyon tetszett a felvezetés, a nyomozó és az, ahogy Miss Marple-höz áll és nem nézi öreg hölgynek, hanem tényleg értelmesen beszélget vele és infókat kér tőle. :D
A történet is elég körmönfont volt. Tetszett az, ami köré épült, a kis dalocska. Kicsit a „Tíz kicsi néger”-re hajaz a dalocskával a történet. Talán épp azon gondolkozott, amikor ezt írta XD Sose lehet tudni…
Visszatérve, a végéig volt tippem egy csomó mindenkire, köztük a tettesre is, de amikor kiderült, hogy ő mégis, hogy lett a gyilkos, akkor totál ledöbbentem! Nagyon tetszett! :D
Nekem az Agatha Christie krimik mindig a kikapcsolódást jelentik. Szeretem azt a korszakot. Poirot jobban szeretem de Miss Marple is nagyon jó.Régen olvastam és régen láttam a filmet így újra izgulhattam ki a gyilkos és persze pont arra nem gondoltam akire kellett volna. Miss Marple ebben a regényben szokatlanul későn jelenik meg de persze mire körbe néz az ember már ott is lakik a házban… :) Szórakoztató és élvezetes történet volt és a vége nagyon tetszett.
Népszerű idézetek
– Ó, igen – vágta rá hevesen Miss Marple. – Én mindig a legrosszabbat tételezem fel! Csak az a szomorú, hogy rendszerint igazam is van.
Huszonnegyedik fejezet
Hat hatosról énekelj
Egy marék rozs a zsebben, ó,
A pástétomban két tucat
Feketerigó.
Hogy fölszelték, trilla kelt,
Hu-huncut a bíró,
A király asztalára kerül
A két tucat rigó.
A kincstárban ült a király,
Latolta, mennyi a pénze,
A királyné a szép szalonban
Mézet kent a kenyérre.
Teregetett a kiscseléd,
A kertben, csudajó,
Pisze orrába belecsípett
Egy feketerigó.
Tizennegyedik fejezet
Egypár kislány babauzsonnát rendezett… bogyókat szedtek egy taxusról, tudja, tiszafáról, és abból főztek teát.
– Tiszafabogyó…?!
– Az. Vagy levél. Igen mérgező. A taxin, természetesen, az alkaloidája. Nem hiszem, hogy hallottam volna olyan esetről, amikor szándékosan használták. Mondhatom, felettébb szokatlan, és igen érdekes!… Nem is gondolná, Neele, mennyire torkig van az ember már az örökös gyomirtószerekkel! Ínyencfalat ez a taxin, higgye el! Csemege!
Boszorkányság, talizmánok, csodák. Manapság persze mindezt Tudomány címszó alatt hozzák forgalomba. Ma már senki sem hisz a varázslókban, senki sem hiszi, hogy a varázspálca egyetlen suhintásával békává lehet változtatni az embert. De ha azt olvassák az újságban, hogy bizonyos mirigykivonatokból készült injekcióval tudósok megváltoztatják az ember szöveteit, és egyszeriben egészen más ember lesz belőle, hát ezt mindenki azon nyomban elhiszi.
235-236. oldal, Huszonhatodik fejezet (Európa, 2005)
A sorozat következő kötete
Miss Marple sorozat · Összehasonlítás |
Említett könyvek
Ezt a könyvet itt említik
Hasonló könyvek címkék alapján
- Daphne du Maurier: A Manderley-ház asszonya 90% ·
Összehasonlítás - Arthur Conan Doyle: Tanulmány vörösben 90% ·
Összehasonlítás - A. A. Milne: Éppen jókor!… ·
Összehasonlítás - Alan Alexander Milne: A Vörös Ház rejtélye 80% ·
Összehasonlítás - Ken Follett: A Tű a szénakazalban 89% ·
Összehasonlítás - Graham Greene: Brightoni szikla 79% ·
Összehasonlítás - Szerb Antal: A Pendragon-legenda 87% ·
Összehasonlítás - Wilkie Collins: A Holdgyémánt 82% ·
Összehasonlítás - G. K. Chesterton: Az ember, aki Csütörtök volt 81% ·
Összehasonlítás - Thomas Harris: A bárányok hallgatnak 92% ·
Összehasonlítás