Harcom 54 csillagozás

Mein Kampf
Adolf Hitler: Harcom Adolf Hitler: Harcom Adolf Hitler: Harcom Adolf Hitler: Harcom Adolf Hitler: Harcom

A ​Mein Kampf (Harcom) Adolf Hitler nemzetiszocialista vezető egyetlen, még az életében kiadott könyve, melyet landsbergi fogsága idején kezdett el írni, miután 1923-ban az ún. sörpuccsban való részvételéért börtönbe zárták. A könyvben áttekintette addigi pályafutását és megfogalmazta világnézetét, valamint politikai programját. A mű a nácizmus ideológiai alapvetése lett.

Hitler magát a könyvben nem politikusnak, hanem programadónak (Programmatiker) ábrázolta. Eszerint „a programadó feladata nem az, hogy az ügy teljesíthetőségének különböző fokait megállapítsa, hanem, hogy az ügyet mint olyan megvilágítsa: másként szólva: kevésbé kell törődnie az úttal, mint a céllal.” Továbbá: „[a programadó] jelentősége csaknem mindig csupán a jövőben mutatkozik meg, mivel ő nemritkán az, akit „világidegen” szóval illetnek. Mert ha a politikus művészete valóban megfelel a lehetséges művészetének, a programadó azokhoz tartozik, akikre áll, hogy az isteneknek csak úgy tetszenek, ha a… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 1925

Tartalomjegyzék

>!
Gede Testvérek, Budapest, 2007
624 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789639298712 · Fordította: Ungvári Gyula
>!
Interseas Editions / Santon, Hódmezővásárhely, 1996
368 oldal · ISBN: 1901338002
>!
Centrum, Budapest, 1941
476 oldal · keménytáblás · Fordította: Kolbai Pál, Lintner Antal, Szakáts István

2 további kiadás


Enciklopédia 4


Kedvencelte 1

Most olvassa 21

Várólistára tette 61

Kívánságlistára tette 90


Kiemelt értékelések

Hanging_Moss_9102 >!
Adolf Hitler: Harcom

Adolf Hitler: Harcom Mein Kampf

Nehéz tárgyilagos, objektív értékelést írni erről a könyvről. Mielőtt belekezdenék az analízisbe, érdemes szem előtt tartani, hogy mikor írta a szerző „emlékiratát”, milyen szándékok vezérelték, milyen korszakban keletkezett, és azt is, hogy a 20-as években, mikor papírra vetette gondolatait, még senki sem gondolta (talán maga a későbbi „Führer” sem), hogy honnan hová jut. (Jelen esetben Landsbergből Berchtesgadenbe).
A könyvet 1924-ben írta meg, csekély évtized múlva kancellár lett belőle. Kevesebben, mint 20 éven belül publikált világnézetét gyakorlatban is végrehajtotta. Ez a kulcs tényező: amit a Mein Kampf-ban gondolt, szinte betűről-betűre végrehajtatta. Érdemes elgondolkodni az eredeti címen is: „Vier und halb Jahre gegen Lüge, Dummerheit, Feigeheit”. Vagyis 4 és fél évnyi harc a hazugság, ostobaság, gyávaság ellen. Marketing szempontból módosították a jelenleg ismert címére. Következésképp meg kell értenünk azt, hogy mi történt Németországban az I. VH.-t követő káoszban. Ennek a feltételnek a hiánya nélkül nehéz megfejteni a könyv lényegét. Túl egyszerű lenne elintézni annyival, -utólag mindig könnyű bölcsnek lenni, hogy egy elmebeteg torz agyszüleménye. Értékelésem ennek tükrében keletkezett.
Az egyik lényeges benyomásom, olvasás közben, az volt, hogy egy dühös, a világra haragos, a társadalom minden rétegét ostorozó személyről van szó. Az arisztokrácia, az intelligencia (értelmiség), a munkásság és különösen a zsidóság ostorozása a gondolatmenet egyik lényeges vonulata. 1924-ben az ambíciózus, gátlástalan agitátor „karrierje”, úgy tűnt, menthetetlenül véget ért: börtönben ült, pártját betiltották. Úgy nevezett programadása ennek függvényében fogalmazódott meg.
A könyv gyakran dagályos, kifejezetten unalmas, néha követhetetlen, néhány csűrt-csavart gondolatmenet kiváltképp értelmetlen-finoman fogalmazva.
Az világos, hogy a zsidóságra vonatkozó negatív tapasztalatait,nézete alapvetően hamis írásokon alapult. Az még nyilvánvalóbb, programadásában be is vallja, hogy a zsidóság megbélyegzését politikai eszközként kezeli: erre többször utal gondolatmenetében. Ebből kifolyólag erősen propagandisztikus érveknek tűnnek tézisei velük szemben. Magának mond ellent, mikor könyvében kifejti, hogy az igazi politikus egyben művész is, mikor kifejti azt -az egyébként pragmatikus összefüggést, hogy szükség van arra a bizonyos ellenségképre, amiből kizárólag egy lehet. Ez a kulcs tényező. Én azt gondolom, Hitler a zsidóságot „csupán” politikai eszköz szerencsétlen részeseként „jutalmazta”. Persze tévedés lenne azt hinni, hogy Hitler ettől függetlenül ne gyűlölte volna őket. Személyes megjegyzései a későbbiek folyamán- a visszaemlékezések szerint, tanúsítják ezt. A többi elemzését a zsidóságról kapcsolatban aligha gondolta komolyan, dagályos igazolása „szükséges” volt programadásához.
Utólag könnyű okosnak lenni, ám sokan még ekkor sem értik meg a dolgok lényegét. Rámutat azokra a lényeges diplomáciai összefüggésekre, ahol a Német birodalom alapvető stratégiai-geopolitikai hibákat vétett: végzetes hiba volt a haditengerészet fejlesztése, az Anglia elleni háború, és az OMM-el való szövetség. Én ehhez hozzátenném azt, hogy az I. VH.-val kapcsolatos nézetei mennyire voltak reálisak? A diplomáciával, külpolitikával kapcsolatos nézeteit a II. VH-ban végrehajtotta, és ismeretes, hova vezetett.
Hitler körülbelül tucatnyi alkalommal emelte ki, hogy mennyire örült a Nagy Háborúnak. A „végre” szó 3x jelenik meg. Ezek után egyszerűen hihetetlen, hogy a francia és brit politikusok ennyire bedőltek neki. Persze egy ilyen jó képességű politikus, mint Hitler, könnyedén megmagyarázta ezt a 30-as években, ha valaki elolvasta könyvét, és számon kérte tőle gondolatait.
Az első könyvben egészen szembetűnő, hogy mennyire nem fejti ki, pontosan kik is azok az „árják”, kik a kultúraalkotók, hordozók, rombolók. Persze nyilvánvaló, hogy ki hova tartozik, de nem részletezi. Két dologra következtetek: vagy felületesen alkotta meg ezt a világnézetet, vagy pragmatikai szempontokból nem ment bele jobban.

Rámutat arra a nagyon fontos tényre, hogy mennyire hatástalan és ostoba lépés lenne, ha egy politikus, aki nem „reformátor”, beleavatkozzon az egyház életébe. Ha megvizsgáljuk politikáját, hű maradt ezen téziséhez. Bár érdemes megjegyezni, hogy Goebbels gyakran utalt rá, hogy a háború után számolnak majd a „csuhásokkal”. Mikor már hatalmuk ténylegesen, a világra vetítve is korlátlan, lett volna.
Világossá válik, hogy miért gyűlölte a demokráciát: bécsi éveiben éveken át részt vett a parlamenti üléseken, ahol megfogantak nézetei úgy a politikai hatalomgyakorlás egészéről. Tudjuk nagyon jól, hogy az obstrukció koráról volt szó. Ötvözte túl lelkes csodálatát az ősi germán mitológia és hagyományok rendszerével, és talán ebből következik azon tézise, hogy egy vezér szükséges a nép vezetéséhez.
A monarchia-közismert, egy igazi olvasztótégely volt, valószínűleg innen ered idegengyűlölete is, különösen a szlávok (csehek pl) iránt. Ez a korabeli multikulti birodalom egyszerűen nem illeszkedett nézetéhez, különösen akkor, amikor a szomszédban, a „nagy testvér” egy nacionalista birodalmat hozott létre, amely dagadott az erőtől, a büszkeségtől, a tettrekészségtől. Ezzel szemben az OMM egy gyenge, rothadó „birodalom” volt. Talán említeni sem kell, hogy miért gyűlölte a monarchiát: a századfordulón egyre jellemzőbb volt a Habsburgokra, hogy a németek, magyarok helyett egyre inkább a csehekre támaszkodjanak.

A könyv első részét fejeztem be, az értékelést folytatom.

Egyébként elgondolkodtató, hogy milyen találó megjegyzéseket tett például az olvasás „művészetéről”, hogy bizony nem a mennyiség számít, nem az elolvasott könyvek hosszú listája, hanem azok rendszerezése, és az, hogy az elolvasott művekből számunkra mi jött át.
Az is szinte hihetetlen, hogy a franciák jövőjét 1924-ben hogy megjósolta, végül is, leegyszerűsítve igaznak bizonyult az a nézete is, hogy Afrika európai „előországa” lesz, elég megnézni a mai Franciaországot. Nem véletlen az egyik legnépszerűbb párt a francia „szélső” jobb.

2 hozzászólás
Badiga>!
Adolf Hitler: Harcom

Adolf Hitler: Harcom Mein Kampf

Én még mindig azon gondolkozok, hogy honnan tudod Hitler a Tiszavirágzásról?

1 hozzászólás
Razide>!
Adolf Hitler: Harcom

Adolf Hitler: Harcom Mein Kampf

Értékes társadalomtudományi és kortárs történelmi munka. A természeti analógiái eléggé sántítanak, mert a szerző nem mélyedt el a biológia tudományában, ám pótolhatatlan mű ahhoz, hogy hogyan kell rendesen felépíteni erős politikai ellenszélben egy ütőképes és hatékony szervezetet.

azoltan>!
Adolf Hitler: Harcom

Adolf Hitler: Harcom Mein Kampf

Nehéz olvasni. És nekem unalmas is volt. Folyton ismétli önmagát. Persze ajánlott kötelező irodalom bizonyos körökben.

Koko52>!
Adolf Hitler: Harcom

Adolf Hitler: Harcom Mein Kampf

Igen nehéz olvasmány, de megéri. Politika ismeret nem árt mellé.

adikas21>!
Adolf Hitler: Harcom

Adolf Hitler: Harcom Mein Kampf

A könyvet minden hazaszerető és féltő, „szabadságharcosnak” olvasni kéne!

De azoknak is akik részére eddig csak a mocskolódás jutott el.
A könyv jó része mindenki számára érthető és tartalmai nem avultak el tejes egészében…

Bence_Manó_Slemmer>!
Adolf Hitler: Harcom

Adolf Hitler: Harcom Mein Kampf

Hitler érdekes ember volt, Hitler tömeggyilkos is volt. Az, hogy érdekes volt, nem menti fel az alól, hogy genocídiumot hajtott végre, de ennyivel is több, egy átlagos tömeggyilkosnál. A Mein Kampf a maga módján érdekes, kevés tudományossággal, és gyakorlatilag az érzelmek végletes, teljes mértékű kihasználásával. Egy mérföldkő a politizálás terén, amelyik politikus nem ismeri Hitlert, és a Mein Kampfot, az kevesebb a többinél.

Hellena P>!
Adolf Hitler: Harcom

Adolf Hitler: Harcom Mein Kampf

6 éve olvastam, 18 évesen, érettségi előtt. A náci Németország szóbeli tétel volt akkor, szóval jól időzítettem. Abból az indíttatásból olvastam el, hogy átfogóbb képet kapjak az ideológiáról. Maga a könyv iszonyatosan tömény, tele politikai szófordulatokkal, aminek jó részét talán most se érteném tisztán. Amit kihámoztam az egészből, az az, hogy nem teljesen az van itt leírva, ami végül alkalmazásra került a gyakorlatban. Az érettségihez viszont olyan jól jött, hogy maximális pontot kaptam a szóbelire.

Danadia>!
Adolf Hitler: Harcom

Adolf Hitler: Harcom Mein Kampf

Nehezen olvasható, bár ez nem csoda, hisz ő nem író volt.


Népszerű idézetek

LauraV96>!

Harcolni csak azért lehet, amit szeretünk, szeretni pedig csak azt lehet, amit tisztelünk, tisztelni viszont azt, amit legalábbis ismerünk.

Adolf Hitler: Harcom Mein Kampf

Frank_Waters I>!

Jézus Krisztus természetesen nem titkolta a zsidó néppel szembeni érzelmeit, és ha szükség volt, korbácsot ragadott, hogy az Úr templomából kiűzze az emberiségnek

I. kötet, Nép és faj

Adolf Hitler: Harcom Mein Kampf

Kapcsolódó szócikkek: Jézus Krisztus
115 hozzászólás
Frank_Waters I>!

Nagy tömegek lelkülete nem fogékony a langyos dolgok iránt.

I. kötet, A bécsi tanulóévek

Adolf Hitler: Harcom Mein Kampf

1 hozzászólás
Iustitia>!

A világtörténelem tanítása az ún. középiskolákban természetesen még ma is nagyon rossz utakon jár. Csak kevés tanár tudja megérteni, hogy a történelem tanításának célja soha semmiképpen sem a történelmi adatok és események bemagoltatásában, ledarálásában rejlik. Nem az a fontos, hogy a tanuló vajon pontosan tudja-e, mikor volt ez vagy az a csata, mikor született ez vagy az a hadvezér, és az sem, hogy mikor tette fejére valamelyik – mégpedig többnyire jelentéktelen – uralkodó ősei koronáját. Nem! Istenemre, ez igazán nem fontos!
Történelmet „tanulni” annyit jelent, mint azokat az erőket keresni és megtalálni, amelyek mint okok a szemünk előtt zajló történelmi eseményekre hatnak.

65. oldal, 1. fejezet

Adolf Hitler: Harcom Mein Kampf

4 hozzászólás
Frank_Waters I>!

Ebben az időben nyílt ki a szemem az általam előbb névleg is alig ismert, a német népre gyakorolt szörnyű jelentősége tekintetében pedig teljesen ismeretlen két veszély meglátására. Ez a két veszély: a marxizmus és a zsidóság.

I. kötet, A bécsi tanulóévek

Adolf Hitler: Harcom Mein Kampf

43 hozzászólás
Frank_Waters I>!

A tömeg hasonló a nőhöz, kinek lelkivilágán nem annyira az elvont értelem, mint inkább a meghatározhatatlan érzelmekre alapított, őt kiegészítő erő iránti vágyódás uralkodik, és aki maga is inkább az erős előtt hajlik meg, semmint a gyengét uralja.

I. kötet, A bécsi tanulóévek

Adolf Hitler: Harcom Mein Kampf

10 hozzászólás
Frank_Waters I>!

A nyomorból, a szerencsétlenségből, a külső lezüllésből és gazból, nem fejlődhettek ki emberek, hanem csak a szomorú körülmények eredményei.

I. kötet, A bécsi tanulóévek

Adolf Hitler: Harcom Mein Kampf

42 hozzászólás
Frank_Waters I>!

Aki azonban az olvasás művészetével tisztában van, azt ösztöne minden könyv, folyóirat vagy röpirat tanulmányozása közben figyelmessé teszi arra, amire célszerűségénél vagy értékességénél fogva szüksége van. Az ily módon nyert újabb kép mintegy beleolvad a már meglévő hasonló tárgyú képbe, azt javítja vagy kiegészíti, helyesebbé vagy kifejezőbbé teszi. Ha az élet az így olvasó embert állítja valamely gyakorlati kérdés elé, az illető azonnal a már meglévő adatokat állítja a gyakorlati élet szolgálatába. Csak az ilyen olvasásnak van értelme és célja.

I. kötet, A bécsi tanulóévek

Adolf Hitler: Harcom Mein Kampf

10 hozzászólás
Frank_Waters I>!

Az ebédidőben a munkások egy része a közeli vendéglőbe ment, a többiek az építkezés helyén maradtak és ott fogyasztották el igen szegényes ebédjüket. Ez utóbbiak nősek voltak, akiknek felesége hozta el ütött-kopott edényekben a levest. A hét vége felé az ott maradottak száma egyre növekedett, hogy miért, azt csak késõbb értettem meg. Politizálni kezdtek.
Én egy félreeső sarokban fogyasztottam el tejemet egy darab kenyérrel s közben óvatosan tanulmányoztam új környezetemet, vagy pedig nyomorúságos sorsom felett töprengtem. Még így is többet hallottam a kelleténél…

I. kötet, A bécsi tanulóévek

Adolf Hitler: Harcom Mein Kampf

1 hozzászólás
Frank_Waters I>!

Búzavirág és piros-fekete-arany színek segítségével juttatták kifejezésre belső meggyőződésüket azok, akik minden büntetés és figyelmeztetés dacára „heil”-lal köszöntötték egymást, és a császári himnusz helyett inkább a „Deutschland über Alles”-t énekelték. Magától értetődik, hogy én már ebben az időben sem tartoztam a „langyosak” közé. Rövid idő alatt „német nemzeti” lettem, ami persze nem fedi a mai hasonnevű párt fogalmát.
Ebben az irányban igen gyors fejlődésen mentem keresztül. Már tizenöt esztendős koromban élesen meg tudtam különböztetni a dinasztikus „hazafiságot” a népies, faji „nacionalizmus”-tól. Már akkor is csak az utóbbit ismertem el!

I. kötet, A szülői házban

Adolf Hitler: Harcom Mein Kampf

2 hozzászólás

Ezt a könyvet itt említik


Hasonló könyvek címkék alapján

Melissa Müller: Anne Frank, egy lány élete
Art Spiegelman: A teljes Maus
Michael Borchard: Egy nem mindennapi barátság
Viola Stern Fischer – Veronika H. Tóth: A Mengele-lány
Ignacio Iturralde Blanco: Machiavelli
Lynn Picknett – Clive Prince – Stephen Prior: Kettős mérce
Sid Jacobson: Anne Frank
Olivier Guez: Josef Mengele eltűnése
Susan Faludi: Előhívás
Kiss Viktor: Marx & ideológia