Az „Acélsodrony” a politika, a szellem, a kultúra, a művészet és a sport közelmúltjának évtizedeibe kalauzolja az olvasót. Ez a kötet a nyolcvanas évekbe. A szó politikai értelmében az 1980-nal kezdődő és 1989-cel végződő évtized fűtött, olykor túlfűtött hangulatú volt. Nem is annyira amiatt, ami a felszínen látszott, mint inkább azért, ami a hidegháború hamuja alatt parázslott.
Ebben a kötetben az olvasó a Kádár-rendszer végnapjait követheti nyomon (amelyek sokáig egyáltalán nem látszottak végnapoknak), egyszersmind az egész szocialista rendszer széthullását a Szolidaritás megszületésétől a berlini fal leomlásáig. Feltűnnek benne a kor Magyarországának politikai eseményei és szereplői; a nagyvilágé nemkülönben. De nem hiányoznak a nyolcvanas évtized színházi, művészeti életének és filmkultúrájának jeles alkotásai sem, többekre a gazdag képanyagban csodálkozhat rá az olvasó. Találkozni lehet mindazokkal a művészekkel, alkotásokkal,… (tovább)
Acélsodrony – A nyolcvanas évek 6 csillagozás ↑ 13%

Kedvencnek jelölte 2
Most olvassa 2
Várólistán 1
Kívánságlistán 1
Népszerű értékelések
Az Acélsodrony előző két kötete után várakozással vettem kézbe a trilógia befejező könyvét is. Várakozásomban nem csalatkoztam. Aczél Endre élvezetes stílusban, hatalmas ismeretanyaggal felvértezve, tárgyilagos véleményalkotással nyűgözi le az olvasót. A kötet igazi kaleidoszkóp, melyben a politikai, gazdasági, a különböző művészeti ágak, sportesemények történései kavarognak mindvégig érdekfeszítő formában.
Azoknak, akik átélték a 80-as éveket, emlékeik felidézésére javasolom a könyv elolvasását. Azok számára akik életkoruknál fogva még nem lehettek tanúi az eseményeknek, szórakoztató ismeretbővítésként – akár napjaink történései háttér információjaként – tartom hasznosnak a kötetben való elmélyülést. Sem egyik, sem a másik nem fog csalódni.
Sajnálom, hogy az író a további évek történései megörökítésére nem vállalkozik. Szavai szerint ugyanis: „Ami 1989 után történt, az már más mese, más környezetben, más szereplőkkel. Sokak életében 1989-cel lezárult egy nagy-nagy fejezet. Nota bene: az enyémben is. A folytatást másokra hagyom.” Kár!
Népszerű idézetek
Olvasom a Belkereskedelmi Minisztérium 1981. április 14-i sajtótájékoztatójáról kiadott közleményt, melyben az áll, hogy az élelmiszer-kínálat bőséges volt, van és lesz, különös tekintettel az ateisták kedvenc ünnepére, a húsvétra.
60. oldal
Persze érdekes, hogy a fiatalítást Kádár csak az SZKP-ra nézve tartotta üdvösnek, a saját pártja vonatkozásában nem.
1986 - Gorbacsov Budapesten
Fényes utánozhatatlan és felülmúlhatatlan. Nem írta, hanem valósággal könykedzette a slágereket.
1986 - Fényes Szabolcs
Van egy példám arra, hogy a rendszer miként működött. Kevesebb, mint fél évvel a meghirdetés után, mintegy úttörő projektként Bukarest közvetlen közelében több falu lakóit telepítették át frissen felhúzott tömbházakba, ahol aztán tíz családnak kellett osztoznia egyetlen konyhán, de az építők többek közt a csatornázással is adósak maradtak.
1988 - Romániai falurombolás
Ezzel szemben sem volt hivatalos fellépés, amiképp a román követség előtti megmozdulással szemben sem, ami csak azért érdemel emlitést, mert kiderült: Ceausescut zavartalanul lehet szidni, viszont március 15-ét még mindig nem lehet szabadon ünnepelni.
1988 - Lázadunk Ceausescu ellen
Csak az 56-ban a közvélemény szemében még „negatív hősként” szereplő, de 1973-tól már a párt által kiátkozott szociológus, Hegedüs András tudott úgy nyilatkozni a Képes 7 című hetilapban, hogy bizony az ellenforradalom népfelkelés volt. Ez a szó lett utóbb Pozsgay Imre szlogenje, ma is kevesen tudják, hogy Hegedüstől „lopta”.
1988 - Sírfeltárás











