Van itt valaki, aki egyéni vállalkozóként nyelviskolában tanít? (Főleg fővárosiban.)
Összes karc
annidoki 30 perce 1× kedvenc Ugrás »
Ma biztosan belehalok az unalomba. Ráadásul kialvatlannak is érzem magam. Nyafff!
egy_ember 43 perce 1 komment 3× kedvenc Ugrás »
Méretarány: 1:45 (felirat egy műanyag ufomodell dobozán)
cotta 2 órája Ugrás »
Izzasztó és ugaros (lehúz, altat, befed).
Kapcsolódó könyv: Simone de Beauvoir: Mandarinok
blanche P S 3 órája Ugrás »
A könyvet nem ismerem, viszont Berlinben egy thai étteremben tátva maradt a szám, amikor láttam a(z európai szemnek teljesen egyforma, ámde női szemmel is gyönyörű) felszolgálólányok kezében a csónakhosszú tálak végében pompázó orchideákat, és tigrisliliomokat, és éppen azon tűnődtem, ezeket vajon hogyan szállítják oda, hogy frissek maradjanak, és akkor valami történt észlelés és dekódolás között, amiből rájöttem: zöldségekből vannak.
Kapcsolódó könyv: Kútvölgyi Mihály: Ehető virágok – Zöldség- és gyümölcsfaragás
wearydays 3 órája 1 komment 3× kedvenc Ugrás »
(…)
Fékek csikorogtak. Mézédes hang tudatta az utasokkal, hogy a következő megálló: Klinikák.
Tasziló a bippegésre kapott észbe. Rettegve kapott fogódzkodó után, de már későn. Túl mélyre sodródott a tömegben.
A nyugdíjasok megindultak. Áradatuk ide-oda dobálta Taszilót. Csontos könyökök döftek a tüdejébe. Barnára színeződött műfogsorok csattogtak füle mellett…
Ujjai hideg fémre kulcsolódtak. Odahúzta magát, és igyekezett felölteni a kapaszkodó rózsaszínjét. Fölötte újra fölhangzott a türelmetlen bippegés. A tömeg szaporázni kezdte.
Taszilóban feltámadt a remény. Már majdnem mindenki lejutott. A lába véres húsmasszává dagadt cipőjében, ahol átgördült rajta az a rengeteg kerekes táska, de annyi baj legyen. Legalább a vesé…
Izzó fájdalom lángolt fel oldalában. Kétrét görnyedt, nyelvét elharapta. Könnyein keresztül még látta az ajtófordulóban eltűnő koszorút. Szirmok szállingóztak nyomában…
Szétrepedő belső szervei harsogása elnyelte Babolcsai néni búcsúját.
– Az én időmben tudtuk, mi az illem! A kötelesség! Ezek a maiak meg… ajtóba állni, helyet foglalni bezzeg tudnak… Nézze meg az ember!
Itt a vége, járókeretezz el véle…
Ilweran 4 órája 1× kedvenc Ugrás »
Számolgattam… évente kb. 70-80 könyvet olvasok, és úgy tizenkét éve megy ilyen intenzíven. Ez nagyjából 800-900 elolvasott könyvet kéne jelentsen, plusz a gyerekkoriak, mínusz az újraolvasások. Ehhez képest csak 500 van meg, és marhára nem emlékszem, mi lehetett az a többi sok…(?)
Lobo P S 4 órája 1× kedvenc Ugrás »
Minden vámpírimádónak, a következő kötelező film:
http://www.youtube.com/watch?v=kOHghfrww8I&feature=player_embedded
nóra 5 órája 4 komment 1× kedvenc Ugrás »
(?)
„Nem számít, hogy milyen ember volt az apám, csak az, hogy én milyenre emlékszem.” (Anne Sexton)
Kapcsolódó könyv: Augusten Burroughs: Farkas az asztalnál
