tyúk állat
Idézetek
[…] és szedjék le a fészkükről a tyúkokat, ha mennydörög, nehogy baziliszkuszt költsenek ki […]
122. oldal
Attól nem tojik gyorsabban a tyúk, hogy nézed.
49. oldal
– Jól van – felelte tyúkocska –, gyerünk, rúgjunk ki a hámból.
57. oldal, Bitang csőcselék
– A rügy a virágok anyja – mondta a tyúkocska. – Lélegzik, ellenáll a szélnek meg az esőnek, felissza a napfényt, és gyönyörűséges, hófehér virágokat költ ki. Ha nem lenne rügy, nem lenne fa sem. Csírából és rügyből kel ki minden.
– Rügy… Tökéletesen illik rád a név – bólogatott Csavargó.
49. oldal Búcsú és találkozás
Sun-Mi Hwang: Rügy 93% A tyúk, aki a repülésről álmodott
A PART ALATT
Magyar népköltés
A part alatt,
a part alatt
három varjú kaszál,
három varjú kaszál.
Róka gyüjti,
róka gyüjti,
szúnyog kévét köti,
szúnyog kévét köti.
Bolha ugrik,
bolha ugrik,
hányja a szekérre,
hányja a szekérre.
Mén a szekér,
mén a szekér,
majd a malomba ér,
majd a malomba ér.
A malomban,
a malomban,
három tarka macska,
három tarka macska.
Egyik szitál,
másik rostál,
harmadik követ vág,
harmadik követ vág.
Szürke szamár
vizet hoz már,
tekenőbe tölti,
tekenőbe tölti.
Tehén dagaszt,
tehén dagaszt,
kemencébe rakja,
kemencébe rakja.
Medve várja,
medve várja,
kisült-e a cipó,
kisült-e a cipó.
Tyúk a cipót
csipegeti,
hangya morzsát szedi,
hangya morzsát szedi.
65. oldal
T. Aszódi Éva – Tótfalusi István (szerk.): Cini-cini muzsika 92% Óvodások verseskönyve
Aki azt hiszi, hogy ebben a késő újkori, posztmodern világban olyan nagyon egyszerű a tyúkok élete, bizony súlyosan téved. Rég elmúltak már azok a boldog idők, amikor a háziszárnyasok szabadon kóborolhattak a tágas falusi vagy még inkább a végeláthatatlan tanyasi udvarokban. A mai csirkéket és tyúkokat egyre szűkösebb ketrecekben tartják, mert egyrészt nincs hely, másrészt pedig az okosok rájöttek arra, hogy gyorsabban növekszik a jószág, ha nem futkározik fölöslegesen: kuksoljon hát szépen egy helyben, s más gondja se legyen, mint hogy „fejlődjék”. Egy német dokumentumfilmben láttam, hogy az igazán „korszerű” csirkefarmokon egy négyzetméternyi területû ketrecben akár tizenöt csirkét is tartanak, s amikor egyiküket kiemelték a többiek közül, bizony, meg sem tudott állni a saját lábán. Vajon el tudjuk képzelni, milyen megalázó lehet így élni le egy egész életet?
Ám a tenyésztõket természetesen nem az efféle morális megfontolások izgatják. Az ő gondjuk inkább az, hogy a szűkös cellákban tartott tyúkok egyre kevesebb és egyre kisebb méretű tojást tojnak. És szemlátomást viselkedészavaraik is vannak, ami leginkább abban nyilvánul meg, hogy unalmukban egymást marják. Mit lehet ilyen helyzetben tenni? Az angolok nemrégiben felkérték a Roslin-intézetet, mely egyébként a Dolly nevû birka klónozásával vált híressé, hogy találjon ki valami korszerû és hatékony módszert az őrjöngő tyúkok megzabolázására. S láss csodát, máris megvan a megoldás. De nem olyasmi ám, hogy ismét tágas udvarokat kellene létesíteni, vagy hogy – miként a rabokat – néha-néha a szegény tyúkokat is meg kellene sétáltatni. Nem, a tudósok minden ilyesfajta ötletet gyorsan-frissen elvetettek, beleértve a délceg kakasok bevonásának ósdi és elavult gyakorlatát is. A szakcsoport nem nosztalgiázott és nem sírta vissza a régmúltat, hanem az info-telematikus társadalom szellemének megfelelő innovatív-kreatív ötlettel rukkolt elő: azt javasolta, hogy a zsúfolt tyúkketrecekben tévémonitorokat kell elhelyezni.
Tévéműsort a tyúkoknak? Igen, mondják a tudósok, hiszen a szakszerűen végzett kutatások azt mutatják, hogy az összezsúfolt szárnyasok nem mozgás-, hanem inkább ingerhiányban szenvednek. Nem az a bajuk, hogy becsületesen talpra sem tudnak állni, hanem az, hogy nincs, ami lekötné a figyelmüket. Így aztán a megfelelõ munkacsoport máris kidolgozott egy tízperces programot, amelyet nekem is alkalmam volt megtekinteni a berlini informatikai vásáron. Azt kell mondanom, hogy ez a frappáns produkció stilisztikailag leginkább a húszas évek avantgárd kísérleti filmjeivel mutat rokonságot, hiszen egyszerű mértani alakzatok váltakoznak benne, meglehetõsen gyors ütemben. Miként a mai zenés videoklipekben, a hangsúly itt is a sebességen van: ha azt akarjuk, hogy a tyúkok ne egymást marják, hanem a képernyőt fürkésszék, mondták a vásárra meghívott szakértők, szüntelenül változó, folyton megújuló mintázatokat kell nekik mutatni. A konvencionális szappanoperák és a háziasszonyok körében oly népszerű kommersz tévésorozatok például nem felelnek meg a célnak, mert a tyúkok hihetetlenül rövid idő után kiismerik õket, és máris kezdődik újra a rendszerint agresszióba torkolló, kínos unalom idõszaka.
Az elsõ kísérletek azt mutatják, hogy a tyúkok addig és csak addig maradnak békén, s tojnak jókora tojásokat, amíg a műsor kielégíti újdonságigényüket. Ha ugyanazt kétszer-háromszor kell megnézniük, bizony máris elkezdenek fészkelődni, idegesen rángatják a nyakukat, és arra készülnek, hogy egymásnak essenek. Így aztán nyilvánvaló, hogy a Roslin-intézet első kísérleti adása sem fogja sokáig kordában tartani őket. No de sebaj, elvégre az újszülöttnek minden vicc új: mivel a tyúkok még nyilvánvalóan kezdő nézőknek számítanak, némileg felgyorsított tempóban, de újra lehet hasznosítani számukra a kinematográfia és a televíziózás összes nóvumát. Azok a technikai újdonságok, melyek láttán mi már unottan ásítozunk, a tyúkokat talán még egy ideig tűzbe hozzák. Ha pedig minden bejáródott film- és videotrükkbõl kifogyunk, még mindig ott van a végtelen lehetőségekkel kecsegtetõ internet. Mindenesetre hosszú távra máris ezt az alternatívát javasolja Florian Rötzer német médiafilozófus, a Telepolis címû, kiváló internetes újság főszerkesztője.
Csak azt kell megoldani, hogy a tyúkok önállóan tudjanak klikkelni, s nem lesz többé marakodás a szűkös tyúkketrecekben. Mivel erre a csőrük megfelelõ technikai segédeszköz közbeiktatásával elvileg alkalmas, semmi akadálya annak, hogy az info-telematikus társadalom szárnyasaira a mainál szebb és békésebb holnap virradjon.
70-72. oldal
A tyúk a jómadarak közé tartozik, mert tojást ad. Illetve nem adja a tojást, hanem elveszik tőle, ami azonban a rántotta szempontjából mindegy.
A tyúk
Ygnacio mindig is iszonyodott az állatoktól, kivéve a tyúkokat. De a birtokon közelről megnézett egy eleven tyúkot, és elképzelte, milyen lenne ha hirtelen olyan nagyra nőne, mint egy tehén: ekkor rádöbbent, hogy a tyúk valójában sárkány, és nincs az a földi vagy vízi szörny, amely félelmetesebb volna nála.
47-48. oldal