Stuttgart helyszín

David Irving: Apokalipszis 1945. – Drezda elpusztítása
Markus Zusak: A könyvtolvaj
Fencsik Tamás – Ganxsta Zolee: Döglégy a világ körül
Elizabeth Kolbert: A hatodik kihalás
Ulinka Rublack: A csillagász és a boszorkány

Idézetek

Trillian>!

Egészen olyan volt ez is, mint ahogy ott hagyta a családját Stuttgartban, a hamis lojalitás leple alatt.
Hogy élhessen.
Mert az élet az élet.
Az ára pedig a bűntudat és a szégyen.

Negyedik rész: Rémálom-cserebere

Kapcsolódó szócikkek: bűntudat · élet · Stuttgart
latinta P>!

A harmonikát az egész háborún át magával cipelte.
    Amikor utána megkereste Erik Vandenburg családját Stuttgartban, Vandenburg felesége azt mondta neki, hogy megtarthatja. Tele volt a lakás harmonikákkal, és annak az egynek a látványa túlságosan felkavarta. A többi elég volt emlékeztetőnek, mint ahogy a nő szakmája is, aki harmonikatanár volt.
     – Ő tanított meg játszani – mondta el neki Hans, mintha az segíthetne.
    Bár lehet, hogy segített, mert a lesújtott nő megkérdezte, hogy játszana-e neki, s aztán csendben sírt, miközben Hans nyomogatta a billentyűket és gombokat, ügyetlenül eljátszva a Kék Duna keringőt. Az volt a férje kedvence.

199. oldal, A harmonikás (Ulpius-ház, 2010)

charlotte_smtms P>!

Vigyázat! Felnőtt tartalom.

A reptéren még végighallgattuk a Harsányitól, hogy amikor egyszer ült a stuttgarti reptéren, akkor volt velük egy Vas meg Lovász nevű ember, és keresték őket a hangosbemondón, hogy „herr Fasz und herr Lofasz, bitte”, be kéne szállni a gépbe, mert zárnak a kapuk. Elröhögcséltünk ezen hazáig.

148. oldal, 22. Stuttgart

Kapcsolódó szócikkek: repülőtér · Stuttgart
Chöpp >!

    Cuvier folyamatosan leletkérésekkel bombázta Európa más természettudósait. Igazi ősmaradványt kevesen küldtek, merthogy a franciák arról híresültek el, hogy lenyúlják az értékes tárgyakat, de részletgazdag rajzok kezdtek érkezni olyan helyekről, mint Hamburg, Stuttgart, Leiden és Bologna.

A masztodon zápfoga, 48. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Bologna · Hamburg · Leiden · Stuttgart
Belle_Maundrell>!

Vándor könyvkereskedők járták a vidéket, és egy-egy könyvárus is felverte a sátrát az őszönként tartott nagyvásárokon. Stuttgartban állandó könyvesbolt működött. 1573-ban egy városi írnok özvegye számos könyvet adott kölcsön elözvegyült barátainak. Egy vakolómunkásnak megvolt Sebastian Münster Cosmographiá-ja Európa, Ázsia és Afrika leírásával és a városokat ábrázoló, aprólékosan kidolgozott metszetekkel.
Az egylapos nyomtatványok terjedése fokozta a világ dolgai iránti érdeklődést, és témát adott a beszélgetésekhez. Hans Knauß, aki 1591 és 1603 között volt a városi tanács tagja, halálakor tizenhét könyvet hagyott hátra, köztük kozmográfiai tárgyúakat is. Jacob Harnisch erdőfelügyelő nem kevesebb, mint huszonnégy könyvet hagyott a családjára, elsősorban népszerű klasszikusok: Cicero, Ovidius és Aiszóposz műveit.

65-66. oldal, 1. Katharina élete

Ulinka Rublack: A csillagász és a boszorkány Kepler harca édesanyja megmentéséért

Kapcsolódó szócikkek: 1573 · könyvesbolt · Stuttgart
Anton_Gorogyeckij P>!

Amikor a R.A.F. bevetette a háború során az első bombáit, ezek még mindig az 1918-as mintákon és robbanóanyagokon alapultak – és legalább egy alkalommal még 1944 júliusában is, amikor az angol légierő Stuttgartot támadta, egyes légi századok még mindig 1918-as bombákat dobtak le. A spanyol polgárháború tapasztalatai azt mutatták, hogy a bombáktól származó robbanáshullámok magától a robbanás helyétől nagy távolságra lévő embereket is képesek megölni. Ezért a háború első hónapjaiban a Bombázó Parancsnokságnak nem álltak rendelkezésre 500 fontnál nagyobb tömegű bombák, és nem volt sok késztetése nagyobb bombák gyártására. A németek nem követték el ezt a hibát: 1943-ra már rendszeresen használtak egyszerű alumíniumadalékokkal hatásosabbá tett robbanószereket, ami gyakorlatilag kétszeresére növelte robbanóerejüket. Ezt a tényt ismerték a brit védelmi szakértők, de ismereteiket nem adták át azoknak, akik a robbanóanyagokat tervezték a Bombázó Parancsnokság számára.

33. oldal (Gede Testvérek, 2005)

Kapcsolódó szócikkek: 1943 · 1944 · Stuttgart
Anton_Gorogyeckij P>!

A Drezdai Tervhivatal azonban 1949 novemberében készített részletes kárszemléjében megállapította, hogy a központi területen több, mint 75%-a (3140 acre), és a többi terület több, mint 25%-a (1040 acre) pusztult el. Drezda 35 470 lakóépületéből csak 7421 maradt sértetlen. A 220 000 lakásból több, mint 90 000 elpusztult, illetve a légitámadások következtében teljesen lakhatatlanná vált. Ugyanez területben kifejezve: 51 150 000 négyzetláb lakótér teljesen elpusztult, 48 850 000 négyzetláb terület mérsékelten károsodott. Azokkal a száraz mércékkel kifejezve, amikben a német légitámadás-statisztikusok kiválók: az egy lakosra számított törmelék köbtartalma Münchenben 8,5, Stuttgartban 11,1, Berlinben 16,5, Kölnben 41 és Drezdában (a légitámadások áldozatait is beleszámítva) 56 köbjard – ami több, mint 11 tele teherautó törmelék lakosonként.

260-262. oldal (Gede Testvérek, 2005)

Kapcsolódó szócikkek: 1949 · Berlin · Drezda · Köln · München · Stuttgart