Rhett Butler személy
Idézetek
Szusszant egyet, aztán könnyedén, de csendesen mondta:
– Édesem, fütyülök rá.
1175. oldal
– Minden háború szent azoknak, akik vívják. Ha nem így volna, ki lenne bolond vérét áldozni és meghalni? De akármit beszélnek a szónokok, akármilyen gyönyörű eszméket hirdetnek a halálba rohanó őrültek előtt, minden háború oka és célja egy. És ez a pénz. Valójában minden háború üzleti kérdés. Csak az a baj, hogy kevesen tudják. A fülük tele van trombitaszóval és gyönyörű szavakkal a szent eszmékről… Csak néha azt kiáltják: „Mentsük meg Krisztus sírját a pogányoktól”, máskor azt: „Le a tulajdonnal”, néha azt: „Szabadság”, néha pedig azt: „Gyapot, rabszolgaság, államok szabadságjoga.”
240. oldal, Második rész, 12. fejezet (Európa, 2014)
Emerenc sose tudta meg, hogy valamiképpen egy döntésre jutott az Elfújta a szél Butler kapitányával, akár a gátlástalan regényhős, ő sem óhajtotta többé kockára tenni a szívét senkiért, semmiért.
108. oldal, Politika
→ |
---|
Rhett volt az a személy, akihez Scarlett őszinte lehetett. Valósággal fellélegzett, mert már nagyon régen nem akadt senki, akinek elmondhatta volna az igazat saját magáról és elhatározásának okairól. Valahányszor kimondta mit gondolt, mindenki megbotránkozott. Rhett-tel beszélgetni olyanfajta érzés volt, mint egy szűk báli cipőt felcserélni a kényelmes házicipővel, kellemes és megnyugtató.
675. oldal
– Attól félek, Rhett, hogy meghalok, és a pokolba kerülök.
[…]
– Úgy látom, egészen jó egészségben van. És az sem olyan biztos, hogy a pokolba kerülne. Hátha nincs is pokol.
– De van, Rhett! Én nagyon érzem, hogy van!
– Én tudom, hogy van, de itt van a földön. Nem a halál után következik.
917-918. oldal
– Mondhatom, gyönyörű szép magától, hogy rám nem is gondol. Én is megsebesülhetek − mondta végül.
– Magával szemben még nekem is védenem kellene szegény jenkiket − villant mosolygósra Butler szeme.
– Nem vagyok meggyőződve róla, hogy ez bók − mondta Scarlett bizonytalanul.
– Nem is az. Mikor hagyja abba, hogy örökké bókokat várjon a férfiaktól?
– Majd a halálos ágyamon − mosolygott Scarlett, és arra gondolt, hogy majd lesznek mindig férfiak, akik bókokat mondanak neki, ha Rhett nem is akar.
– Hiúság, örök hiúság − mondta a férfi −, de maga legalább őszintén bevallja.
347-348. oldal