Oriza-Triznyák személy

Varró Dániel: Túl a Maszat-hegyen
Csukás István: Mirr-Murr, a kandúr
Csukás István: Oriza-Triznyák
!

Oriza-Triznyák


Idézetek

Batus>!

Amúgy szörnyűek is szerintem
Ezek a Harry Potterek
– Ki tíz év alatt van, óva intem! –
Meg nem is kapnak sok teret
A hősök benne: Monstro, Malfoy,
A határvonal köztük elfoly,
Tudodki túl elhanyagolt,
Genya marad, ki genya volt,
Jó útra térni nincs esélye,
Akció akcióra jő,
Tűnődni, állni nincs idő,
Pörgős idők pörgős meséje,
Hajszol sikert, és hajt hatást,
Várom is a folytatást.

A régi hősök hova tűntek,
Lábuknak nem maradt nyoma?
Hol van szép Legolas, a tünde?
De hol van Bombadil Toma?
Gandalf, Glorfindel, Gimli, Gollam,
S Frodó, a kilencujjú, hol van?
Hol a szépséges Árnika,
Kire muszáj volt várnia
Vállára vetve a tarisznyát
Szegény jó Szegény Dzsoninak?
Hol van a macskák réme, Frakk?
Hol van Mirr-Murr, Oriza-Triznyák?
Hol Pöszke, Vackor, hol Kobak?
És hol vannak még oly sokak…

84. oldal

Varró Dániel: Túl a Maszat-hegyen Muhi Andris és a pacák birodalma

1 hozzászólás
Morn>!

– Most pedig – mondta, mikor befejezte a számolást – meg kell mondanom az igazat. Nagyon sajnálom, de a kóbor macskákról nem mesélhetek semmit! Barátom egy kicsit könnyelműen ígérte meg. Különben is, miért érdekel téged?
Téglagyári Megálló udvariasan mosolygott.
– Csak merő kíváncsiságból – mondta. – De hát ha nem szabad elmondanod, az se baj. Csak arra gondoltam – tette hozzá tétován –, hogy nem lehetnék-e esetleg én is kóbor macska. A kaland kedvéért. Ugyanis egy kicsit unatkozom…
– Te? – kérdezte Oriza-Triznyák. – Hiszen te kutya vagy!
– Igen, igen – motyogta Téglagyári Megálló. – Ez kétségtelen.

37. oldal, A harmadik próba (Móra, 1984)

Csukás István: Oriza-Triznyák Mirr-Murr kalandjaiból

Kapcsolódó szócikkek: Oriza-Triznyák
Morn>!

– Szegény! – mondta Krisztinka, és félrehajtotta a fejét, mint egy figyelő madár.
– A lejtőn lefelé visz az út! – jegyezte meg Tóni a csapokat törölgetve.
– De egy ilyen nagy művész! – folytatta Krisztinka, és a másik oldalra fordította a fejét.
– Nem azért vitték el – mondta Tóni. – Bár azért is megérdemelte volna. Micsoda ronda mázolmányokat sózott az emberek nyakába! Brrr! De nem ezért vitték el. Közönséges jegyüzér volt. Idáig züllött. Mozijegyekkel üzérkedett.
– És hogy jöttek rá? – kérdezte Krisztinka, és egyenesen a plafonra nézett, mint aki azt lesi, hogy esik-e az eső.
– Haha! – mondta Tóni. – Jó kis hecc volt! Összevásárolta az összes jegyet a moziban az esti előadásra, és elaludt. Már nem tudta eladni a jegyeket, és teljesen üres volt a nézőtér. Ez feltűnt. Hiszen kint volt a tábla, hogy minden jegy elkelt. Haha! A jegyszedőnők az igazgatóhoz siettek, az igazgató meg a sarki rendőrhöz, a sarki rendőr meg egyből elfogta a barátunkat, aki éppen akkor kezdte árulni a jegyeket, meg ingyen osztogatta a járókelőknek. Azt még megengedték neki, hogy egy utolsó fröccsöt megigyon a Piros Lóban, aztán mars a dutyiba! Hát így történt. Azért mondom én még egyszer, hogy a lejtőn nem lehet megállni! Így jár az, aki giccsképeket fest ahelyett, hogy dolgozna! – és mérgesen belevágta a rongyot a borba a pulton.
Oriza-Triznyák eleget hallott, kijött a Piros Lóból.
– A te barátod befuccsolt – mondta. – Egy darabig nem látod.
– Mit csinált? – kérdezte Mirr-Murr.
– Nem tudott megállni a lejtőn.

76-77. oldal, Vissza az úton (Móra, 1984)

Csukás István: Oriza-Triznyák Mirr-Murr kalandjaiból

Kapcsolódó szócikkek: Mirr-Murr · Oriza-Triznyák
Boglárka_Madar>!

Cselekményleírást tartalmazó szöveg

Csak arra gondoltam – tette hozzá tétován –, hogy nem lehetnék-e esetleg én is kóbor macska. A kaland kedvéért. Ugyanis egy kicsit unatkozom…
– Te? – kérdezte Oriza-Triznyák. – Hiszen te kutya vagy!
– Igen, igen – motyogta Téglagyári Megálló. – Ez kétségtelen.

37. oldal

Csukás István: Oriza-Triznyák Mirr-Murr kalandjaiból

Kapcsolódó szócikkek: Oriza-Triznyák
Boglárka_Madar>!

Cselekményleírást tartalmazó szöveg

– A hold! A Legnagyobb Kóbor Macska! Elindult egerészni!
– Nem látok sehol egeret – mondta Mirr-Murr.
– Nem is olyan kis vacak egerekre vadászik, mint mondjuk, te!
Mirr-Murr megsértődött a személyeskedésre. De a kíváncsisága nagyobb volt, ezért megkérdezte:
– Hát milyenre?
– Azokra, ni! – mutatott körbe Oriza-Triznyák az égen felszikrázó csillagokra. – Attól ilyen szép fényes a képe. Merthogy minden éjjel megeszik tíz-húsz csillagegeret.
– Várjuk meg, míg bekap egyet! – javasolta Mirr-Murr nagyot nyelve.

50. oldal

Csukás István: Oriza-Triznyák Mirr-Murr kalandjaiból

Kapcsolódó szócikkek: Hold · Mirr-Murr · Oriza-Triznyák
Morn>!

Oriza-Triznyáktól megkérdeztem, mert ő sokat tud, de ezt ő se tudta, se a Piros Lovat. Sőt az utóbbira azt mondta, piros ló nincsen, csak ha befestik! „Na ugye – gondoltam, magamban –, mégis van!”

40. oldal, Mirr-Murr második levele barátaihoz (Móra, 1984)

Csukás István: Oriza-Triznyák Mirr-Murr kalandjaiból

Kapcsolódó szócikkek: Oriza-Triznyák
Morn>!

És most rátérek a legfontosabbra.
Oriza-Triznyák leesett a földre, és dühös. Ugyanis egy parkban vagyunk, én egy padon írom a levelet, Oriza-Triznyák pedig fölmászott egy fára, és a rigókat csúfolta. Azok meg fölcsalták a fa legtetejére, és onnan leesett. Milyen lehet a lelki egyensúlya? Mert újra felmászott. Egy másik fára, és gesztenyével dobálja a rigókat. Nem nézem tovább, úgyse találja el őket!
Inkább rátérek a legfontosabbra: ha ingyen akartok reggelizni egy kávéházban, a következőt kell csinálni…
Tévedtem, mégis eltalálta! De nem a rigókat. Egy bácsit. Csak az még nem tudja, hogy ki volt. Csak néz jobbra-balra, és morog. Idáig hallatszik. Azt mondja: Még nem is érik a gesztenye!
S ebben neki teljesen igaza van. De zöld gesztenyével is nagyon jól lehet dobálni. És Oriza-Triznyák igazán nem kuksolhat a fán addig, míg megérik a gesztenye!
A legfontosabb, ha ingyen akartok egy kávéházban reggelizni, az, hogy bementek az ajtón. De nem, először be kell nézni…
Oriza-Triznyák nagyon dühös lehet valamiért, mert összevissza dobál. Eddig eltalálta a fagylaltost, pedig az állt a legmesszebb. Aztán egy labdázó gyereket, még egyszer a padon ülő bácsit, aki újra megjegyezte, hogy pedig még nem is érik a gesztenye; egy üres padot, aminek nem volt semmi értelme. De rigót egyet se talált el. Majd belejön. A rigók ráérnek. Úgysincs semmi dolguk, csak a fütyörészés.
Oriza-Triznyák abbahagyta a dobálást. Úgy látszik, most pihen, elfáradhatott.
Visszatérve a legfontosabbra: ha ingyen akartok reggelizni egy kávéházban, először is be kell nézni az ablakon. Nem sok ideig, egy kis darabig. És utána kell bemenni. Ez a sorrend.
Megint tévedtem. Oriza-Triznyák nem pihent, hanem gesztenyéket gyűjtött. S most valóságos pergőtűzzel árasztja el a parkot. Alig győzöm követni. De azért megpróbálom.
Hát így, sorban, ahogy mondom: a fagylaltos még egyszer, egy gyerek, de nem az, aki előbb volt, két kislány egyszerre, az üres pad, egy szemétkosár, a padon ülő bácsi harmadszor (biztos elmondja, hogy pedig nem is érik a gesztenye – de nem várom meg, mert akkor nem bírom követni). Ugye, mondtam! Kihagytam egy őszirózsát, még most is mozog, innen tudom, és a parkőrt. A parkőrt máshonnan tudom: onnan, hogy kiabál.
Ez az Oriza-Triznyák egész jól fut! Nem is tudtam eddig róla, hogy ilyen kiváló futó. Igaz, hogy kergetik. A parkőr.
Az őszirózsa még egyszer finoman megrezdült, ahogy Oriza-Triznyák elsuhant mellette. Aztán már nem rezdült. A parkőr pont rálépett. Körbetaposta a virágágyakat, és közben kiabált:
– Megállj, te macska! Összetaposod a parkot! Fűre lépni tilos!

40-42. oldal, Mirr-Murr második levele barátaihoz (Móra, 1984)

Csukás István: Oriza-Triznyák Mirr-Murr kalandjaiból

Kapcsolódó szócikkek: Oriza-Triznyák
konyvolvaso>!

– Azokra ni! – mutatott körbe Oriza-Triznyák az égen felszikrázó csillagokra. – Attól olyan szép fényes a képe. Merthogy minden éjjel megeszik tíz-húsz csillagegeret!

79. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Oriza-Triznyák
SophieOswald>!

     Megint tévedtem. Oriza-Triznyák nem pihent, hanem gesztenyéket gyűjtött! S most valóságos pergőtűzzel árasztja el a parkot. Alig győzőm követni. De azért megpróbálom.
     Hát így, sorban, ahogy mondom: a fagylaltos még egyszer, egy gyerek, de nem az, aki az előbb volt, két kislány egyszerre, az üres pad, egy szemétkosár, a padon ülö bácsi harmadszor, biztos elmondja, hogy pedig nem is érik a gesztenye; de nem várom meg, mert akkor nem bírom követni. Ugye, mondtam! Kihagytam egy őszirózsát, még most is mozog, innen tudom, és a parkőrt! A parkőrt máshonnan tudom: onnan, hogy kiabál.
     Ez az Oriza-Triznyák egész jól fut! Nem is tudtam eddig róla, hogy ilyen kiváló futó! Igaz, hogy kergetik. A parkőr.

70. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Oriza-Triznyák