Meghatározhatatlan Tudományok Tanszékvezetője személy

Terry Pratchett: Vadkanapó
Terry Pratchett: Kallódó kontinens
!

Eredeti alak: Chair of Indefinite Studies

!

(c) Paul Kidby


Idézetek

vicomte P>!

– És ne feledkezzetek meg az ajándékokról! – toldotta meg a Meghatározhatatlan Tudományok Tanszékvezetője, mintha valami belső borúlistáról olvasná. – Mennyire… mennyire ígéretesnek tűnnek becsomagolva , mennyi lehetőség rejlik bennük… utána az ember kibontja őket, és kiderül, hogy a csomagolópapír volt a legérdekesebb részük, és azt kell mondani, hogy „milyen ötletes, ez nagyon jól fog jönni!” Én úgy gondolom, hogy nem jobb adni, mint kapni, csak kevésbé kínos.

Gilgalang>!

Cselekményleírást tartalmazó szöveg

– Mindig is úgy véltem a szex meglehetősen ízléstelen formája annak, hogy biztosítsuk a faj fennmaradását – jegyezte meg a Meghatározhatatlan Tudományok Tanszékvezetője, miközben elértek a tengerpartra. – biztos vagyok abban, hogy léteznie kell valami jobb módszernek. Ez az egész, véleményem szerint, nagyon… ódivatú. És túlságosan heves.
– Nos, általánosságban egyetértek, de mégis, mit javasol helyette? – kérdezte Főrektor.
– A bridzset – szögezte le határozottan a Meghatározhatatlan Tudományok Tanszékvezetője.
– Csakugyan? A bridzset?
– Úgy érti azt a kártyajátékot? – kérdezte vissza a Dékán is.
– Nem látom, miért ne lehetne az. Kivételesen izgalmas és fölöttébb közösségépítő tevékenység, ráadásul nem kíván semmiféli különleges felszerelést.
– De NÉGY személy szükséges hozzá – Mutatott rá Rettenthő.
– Á, igen. Ezt nem vettem figyelembe. Valóban, ez kétségtelenül gondot okozhat. Rendben, akkor mit szólnának mondjuk, a … billiárdhoz? Azt ketten is játszhatják. Valójában én egymagamban is gyakorta kézbe ragadom a dákómat…

Raye>!

Cselekményleírást tartalmazó szöveg

A Könyvtáros nyitott be a terembe. Igen lassan lépkedett a rengeteg ruhanemű miatt, amit magára húzott; a rajta lévő pulóverek és szvetterek puszta mennyisége következtében ahelyett, hogy karjait második pár lábként használhatta volna, azok szinte vízszintesen elálltak a testétől mindkét oldalon. De a csoszogó jelenés legelborzasztóbb részlete a piros gyapjúsipka volt.
[…]
Miután belépett a szoba ajtaján, a Könyvtáros szomorú arccal fordult kollégái felé. Majd a kilincs felé nyúlt. Közben igen erőtlen hangon megjegyezte:
– …k…
Utána pedig tüsszentett.
Ruhák hullottak a padlóra. Mikor a varázslók szétbontották a kupacot, alatta egy fölöttébb vastag és méretes, szőrös, vörös bőrbe borított könyvet találtak.
– A borítón az a cím olvasható, hogy Úúk – jelentette be a Számbojtár Professzor meglehetősen feszült hangon.
– A szerzőről nem írnak valamit? – érdeklődött a Dékán.
[…]
– Nem lapozhatnánk bele? – tette fel a kérdést a Meghatározhatatlan Tudományok Tanszékvezetője. – Lehet, hogy van belül névmutató.
– Önként jelentkező, aki belenézne a Könyvtárosba? – kérdezte a Főrektor. – Azért ne tolongjanak!
[…]
Ponder megérintette a könyvet. Melegnek érződött. És a legkisebb nehézség nélkül ki lehetett nyitni.
Minen lapja úúkokkal volt teleírva.
– A párbeszédek jók, de a cselekmény kissé unalmas.
– Dékán! Lekötelezne, ha komolyan venné ezt az egészet! – fakadt ki Rettentheő.

35-37. oldal

Raye>!

Cselekményleírást tartalmazó szöveg

A Könyvtáros kinyitott a száját, majd tüsszentett.
Egy igen nagy, vörös kagylóhéj puffant a homokra.
– Ajjaj! – szólt Ponder Stibbons.
– Ez érdekes – jegyezte meg a Meghatározhatatlan Tudományok Tanszékvezetője. – Ezúttal az óriás kürtcsigák egy igen szép példányává változott. Lenyűgöző hangot lehet kicsalni belőlük, ha az ember belefúj a csúcsos végükbe…
– Önként jelentkezők? – dünnyögte a Dékán.

121. oldal

Raye>!

– Emlékeznek a szegény öreg Repettes Valtira? – mormolta a Meghatározhatatlan Tudományok Tanszékvezetője, és némileg zaklatottan a többiekre pillantott. – Hároméves előadássorozat post mortem.
– Nos, a hallgatók tényleg említették, hogy kissé túl csendes – ismerte el Rettentheő.

45. oldal