magyarok, magyarság személy
Idézetek
– Azt mondta, hogy ön magyar?
– Valóban!
– Nos, így már nem is tűnik oly érthetetlennek a viselkedése, hisz maguk, magyarok, mind bolondok.
387. oldal, 15. A villa új úrnője (Könyvmolyképző, 2015)
Magyarnak lenni annyit tesz, hogy senki a világon nem tudja helyesen kiejteni a nevedet.
156. oldal, Dögevő
Mert, ha már az Úristen úgy rendelte el Erdély dolgát, hogy ott magyarok és románok vegyesen éljenek, akkor ezen nem lehet segíteni, s bele kell nyugodnia mind a kettőnek abba, hogy a másik is ott van. Már most: hogy egyszer az egyik van fölül, máskor a másik – aszerint, hogy a világ nagy urai miképpen ravaszkodják össze a politikát –, úgy látszik, ezen sem lehet segíteni. Tehát úgy kell ezt is venni, ahogy az Isten adja. Mint a jégverést, vagy a napsütést. De ha ez a politika, amit a nagyurak csinálnak, megzavarja az emberek eszit, és akik egyazon földön élnek, egymást verik főbe, ahelyett, hogy megsegítenék egymást: ez már igazán nagy baj. És ez a baj történt minálunk, látni lehetett tisztán.
Kifejtette nézetét a magyarok és az írek hasonlatosságáról.
– Mind a két nép az ügyesebb szomszéd fojtó gyámkodása alatt állt évszázadokon át. Mind a két nép nagy volt addig, amíg a zsarnok ellen kellett küzdenie, mind a két nép valahogy zavarba jött, elvesztette az útját abban a pillanatban, amikor megszerezte a függetlenségét.
A magyaroknak van egy csodálatos szavuk. Puszipajtás. Akit annyira jól ismersz, hogy az utcán is megpuszilsz. A magyarok demonstratív és érzelmes emberek, és társaságban lelkesen puszilkodnak. „Ismerik a fiatal Adriant?”, kérdeznéd, mire azt felelnék: „Ismerem, de nem vagyunk puszipajtások.”
310. oldal
Kurt elmosolyodott, és megkérdezte, hogy ennek a szép földi világnak vajon melyik csücskéből szalasztották apámat. Amikor meghallotta a választ, csodálkozva húzta fel a szemöldökét.
– Magyar? Azt hittem, a magyarokat kitalálta valaki. Homérosz, Cervantes vagy Isaac Bickerstaff. – Apám elmosolyodott, de mielőtt megszólalt volna, Vonnegut folytatta: – Három magyart ismerek. Puskás nincs köztük. Mert amit modern sportnak neveznek, azt nagyobb önbecsapásnak tartom, mint tükörbe nézni, ezért hidegen hagy. Természetesen ismerem Bartók és Kodály urakat, és ismerek itt a szomszédban, az ohiói Toledóban egy pödrött bajszú bácsit. Egy megdöbbentő szerkezetet tol maga előtt a járdán. Egy kerekeken guruló kis kályhát. Azt kiabálja fennhangon: Hungarian turkey! Pedig valójában sült szalonnát árul.
52. oldal, I. fejezet, 9.
Egy világszerte ismert tudóst arról faggattak, hogy véleménye szerint vannak-e a Földön olyan élőlények,akik valószínűleg a világűrből érkeztek azzal a szándékkal, hogy konstruktivitásukkal ajándékozzák meg az emberiséget? A válasz így hangzott: Igen, vannak! Úgy hívják őket, magyarok!
44. oldal
Larry Matthews: Pszichovízió 15% Az emberi tudat mélyére látó készülék – Titkosított szabadalom
A magyar történelmi tudat 1526 után mindvégig a nem létező független magyar államot tételezte, az összes szomszéd nemzeté viszont azt, hogy független államuk ebben az időszakban nem vagy alig volt. Ez az utóbbi valóságérzék nagyságrendekkel nagyobb előny a realisztikus cselekvés dolgában, mint az a fajta önámítás, amelyhez a magyar világban hozzászoktak. Senkinek tudnunk magunkat rejtett előny azokhoz képest, akik senkiként valakinek vélik magukat.
165. oldal, 1945
Ungváry Rudolf: A láthatatlan valóság A fasisztoid mutáció a mai Magyarországon
Magyar sajátosság, hogy mindenhez borúlátóan közelítünk. Miért ne lehetne szépet álmodni? Még ha nem is válik valóra, az álom a sajátunk. Legalább a gondolataink legyenek szabadok, ha a valóságban még nem is lehetünk mindig azok.
28. oldal