magyarok, magyarság személy

Bohumil Hrabal: Gyöngéd barbárok
Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig
Moldova György: Negyven prédikátor
Szerb Antal: A Pendragon-legenda
Wass Albert: Józan magyar szemmel I-II.
H. P. Lovecraft: Howard Phillips Lovecraft összes művei III.
Milorad Pavić: Kazár szótár
Passuth László: Sasnak körme között
John Dickson Carr: A három koporsó
Márai Sándor: Írók, költők, irodalom
Grendel Lajos: Tömegsír
John le Carré: Jó barátok
Kepes András: Kepes krónika – Beszélgetések
Fekete István: Ballagó idő
Esterházy Péter: Harmonia Cælestis
Tamási Áron: Ábel az országban
Leslie L. Lawrence: A megfojtott viking mocsara
Darvasi László: A könnymutatványosok legendája
Polcz Alaine: Asszony a fronton
Szerb Antal: Magyar irodalomtörténet
Borisz Paszternak: Zsivago doktor
Lengyel Dénes: Régi magyar mondák
Tamási Áron: Ábel
Charlotte Worgitzky: Meg nem született gyermekeim
Joseph Roth: Radetzky-induló
Konrad Lorenz: A civilizált emberiség nyolc halálos bűne
Balázs József: Magyarok
Jókai Mór: Az utolsó budai basa
Harrison Fawcett: A Korona hatalma
Berkesi András: Bunker
Száraz Miklós György: Lovak a ködben
Alekszandr Szolzsenyicin: Ivan Gyenyiszovics egy napja
Bródy Sándor: A nap lovagja
George Bernard Shaw: Pygmalion
Fejes Endre: A hazudós
Bereczkei Tamás: Evolúciós pszichológia
Wass Albert: Adjátok vissza a hegyeimet!
Jókai Mór: Rab Ráby
Moldova György: Titkos záradék
Makkai Sándor: Magyarok csillaga
Claire Kenneth: Éjszaka Kairóban
Kassai Tibor: Szemenszedett bölcsességek
Karinthy Ferenc: Budapesti tavasz
Mikszáth Kálmán: Új Zrínyiász
Agatha Christie: A Hét Számlap rejtélye
Arany János: Buda halála
Helen Keller: Szakadékból a fényre
Valuch Tibor: Magyarország társadalomtörténete a XX. század második felében
Varga Domokos: A mogyeriektől Mohácsig
Moldova György: A Szent Imre-induló / Elhúzódó szüzesség
Joseph Goebbels: Napló
Balázs József: Fábián Bálint találkozása Istennel
Richard Smoley: Tiltott hit
Gulácsy Irén: Fekete vőlegények
Szécsi Noémi: Utolsó kentaur
Ardamica Zorán: heteroteXXXtualitás
Csupor Tibor: Mikor Csíkból elindultam
Rónaszegi Miklós: Az indián hercegnő
Latinovits Zoltán: Verset mondok
Margaret Atwood: The Robber Bride
Gál György Sándor: Honthy Hanna
Váci Mihály: Százhuszat verő szív
Krúdy Gyula: Királyregények
Balassa Péter: A bolgár kalauz
Faludy György – Eric Johnson: Jegyzetek az esőerdőből
George Orwell: Csavargóként Párizsban, Londonban
Fercsik Erzsébet – Raátz Judit: Keresztnevek enciklopédiája
Elie Wiesel: Minden folyó a tengerbe siet
Németh Imre: Az ősi szó nyomában…
Fülep Lajos: A magyarság pusztulása
Toldy László: Árpád – A magyarok letelepedése
Ráthonyi János: Nőrablás magyar módra
Jókai Mór: Politikai divatok
Dojcsák Győző: Amerikai magyar történetek
Németh László: Negyven év / Horváthné meghal / Gyász
Philip Pullman: A nagy rablás
Jonathan Swift: Szatírák és röpiratok
Moldova György: Ha jönne az angyal…
Krzysztof Varga: Turulpörkölt
Dsida Jenő: Magyar karaván Itálián keresztül
Simonyi András: Csúcsrajáratva
Kácsor Zsolt: István király blogja
Berkesi András: Siratófal
Lesznai Anna: Kezdetben volt a kert
Katona Éva (szerk.): 111 vers Kolozsvárról
Móra Ferenc: Beszélgetés a ferde toronnyal / Túl a palánkon
Böszörményi Gyula: Az időkút
Nyeste Zoltán: Recsk
Galeotto Marzio: Mátyás királynak kiváló, bölcs, tréfás mondásairól és tetteiről szóló könyv
Kováts András – Rónai Gergely (szerk.): Bevándorló Budapest
Nagy Lajos: Pincenapló
Bojtár Endre (szerk.): Esterházy Péter – Kertész Imre – Nádas Péter: Kalauz
Geszty Péter (szerk.): Rádiókabaré – Válogatás (1984)
Stephen Fry: Hazudozó
Závada Pál: Harminchárom szlovák népmese
Müller Péter: Részeg józanok
Bruce Schechter: Agyam nyitva áll!
Havas Henrik: Negyvenkilencesek
Végvári: Segítsetek!
Mester Ákos: Ki ül a székbe?
Molnár Gábor: Egymillió hős országa
Gergely Ágnes: A tolmács
Egedy Gergely: Ausztrália története
Cholnoky Jenő: Magyarország földrajza
Miskolczy Ambrus: „A Führer olvas”
Liza Marklund – James Patterson: Üdvözlet a gyilkostól
Bertha Bulcsu: Balatoni évtizedek
Vida István Kornél: Világostól Appomatoxig
Vas Maya: Kapcsolatok szivárványa
Mosonyi Aliz: Magyarmesék
Giovannino Guareschi: Don Camillo és a fiatalok
Kósa Csaba: Liliom, sas, kereszt
John le Carré: Tinker, Tailor, Soldier, Spy
Erki Edit (szerk.): Szülőföldem Magyarország
Benedek Szabolcs: A vérgróf
Havas Henrik: Könyörtelenek
Száraz Miklós György (szerk.): Fájó Trianon
Eigel István: A túlsó partról / A madárház
Móricz Zsigmond: Naplók 1926–1929
Zalatnay Sarolta: A 100 millió igaz története
Nagy Balázs: Sírontúli melódiák
Kocsis L. Mihály (szerk.): De ki adja vissza a hitünket?!
Simon István: Örök körben
Schirilla György: Az élet tankönyve
Alma Katsu: Halhatatlan
Nagy Bandó András: Nagyon fájl
Oravecz Imre: Kaliforniai fürj
Magyarnak lenni
Cserna-Szabó András: Szíved helyén épül már a Halálcsillag
Kárpáti György – Peterdi Pál: Mennyei Lábtengó
Gerő András: Szétszakított múlt
Szilágyi Ákos (szerk.): A negyedik Oroszország
Balázs János (szerk.): Nyelvünk a Duna-tájon
Emylia Hall: Nyarak könyve
John le Carré: A Small Town in Germany
Esterházy Péter: Egyszerű történet vessző száz oldal – A kardozós változat
Fabio Stassi: Charlie utolsó tánca
Tarjányi Péter – Dosek Rita: A pápa hagyatéka
Bram Stoker: Dracula (német)
Gróh Ilona: Hatvan magyar népdal
Vida Gábor: Ahol az ő lelke
Lucian Boia: Miért más Románia?
Kövecses Zoltán – Benczes Réka: Kognitív nyelvészet
Miloš Crnjanski: Örökös vándorlás
Arany János: Arany János válogatott balladái
Szilasi László: A harmadik híd
Sajó Sándor: Magyarnak lenni
Ligeti György: Ligeti György válogatott írásai
Larry Matthews: Pszichovízió
Darvasi László: Ez egy ilyen csúcs
Margaret Atwood: Stone Mattress
Moldova György: Zsidómentes övezet
Malina Tomova – Vincze Ferenc (szerk.): Almák
Tarjányi Péter – Dosek Rita: A felejtés bűne
Hulej Emese: Egy Teleki gróf Afrikában
Ungváry Rudolf: A láthatatlan valóság
Koroda Miklós: Kossuth breviárium
Evlia Cselebi: Evlia Cselebi török világutazó magyarországi utazásai 1664–1666
Csider István Zoltán – Pion István: Slam.Pont 2
Jeli Viktória – Tasnádi István – Vészits Andrea: A por hatalma
II. Rákóczi Ferenc: Emlékiratok
Térey János: A Legkisebb Jégkorszak
Jevgenyij Vodolazkin: Laurosz
Bartis Attila: A vége
Fatima Melek: Hürrem boszorkánya
Böszörményi Gyula: A Rudnay-gyilkosságok
Thomas Keightley: The World Guide to Gnomes, Fairies, Elves and Other Little People
Száraz Miklós György: Apám darabokban
Daniela Kapitáňová: Könyv a temetőről
Clara Bensen: Poggyász nélkül
Gerlóczy Márton: Elvonókúra
John le Carré: A titkos zarándok
G. Arthur Brown – Komor Zoltán: Chemtrail Kaméleon
Jászberényi Sándor: A lélek legszebb éjszakája
Jean-Michel Guenassia: Javíthatatlan Optimisták Klubja
Tibor Fischer: Sotto il culo della rana
Csabai László: Szindbád, a forradalmár
Eötvös József: Levelek
Rhys Bowen: Holttest a fürdőkádban
Konok Péter: Történetek az innen is túlról
Marceline Loridan-Ivens: És te nem jöttél vissza
Susan Faludi: Előhívás
Juanita Harrison: My great, wide, beautiful world
Zoltán Gábor: Szomszéd
Szív Ernő: Meghívás a Rienzi Mariska Szabadidő Klubba
Jenson Button: Féktelenül
Cselenyák Imre: Pandemónium
Kapa Mátyás: Maradj meg magyarnak
Háy János: Kik vagytok ti?
Medgyes Péter – Varga Koritár Pál: Diplomaták mesélik
Viola Stern Fischer – Veronika H. Tóth: A Mengele-lány
John le Carré: Ügynök a terepen
Czakó Zsófia: Nagypénteken nem illik kertészkedni
Steve Berry: Máltai csere
Soros György: A nyílt társadalom védelmében
Bao Ninh: A hét törpe tábora
Böszörményi Gyula: A Barnum-rejtély
Dezső András: Magyar kóla
Orosz T. Csaba: Lovagkirály
Karády Anna: A füredi lány
Turóczi-Trostler József: Petőfi belép a világirodalomba
Birtalan Ferenc: Fridzsider-rapszódia
Danyi Zoltán: A rózsákról
Győrffy János (szerk.): Magyar szavaló-könyv II.
Darvas Petra: Mágusok Kelyhe
Dirk Rossmann – Ralf Hoppe: A polip haragja
Gráczer L. Tamás: A háromfa hölgye
Bakos István: Gitárhősök
Makai Máté: Az Atlantis felemelkedése
Tóth Elemér: Tölgyek
Medgyesi Konstantin: Apagyilkosság
Miklya Luzsányi Mónika: Mohács özvegye
Nógrádi Gergely: Mortinfern alkonya
Vida Gábor: Senkiháza
Szelényi Zsuzsanna: Szétzilált ország

Idézetek

Beatrix_Farkas>!

– Azt mondta, hogy ön magyar?
– Valóban!
– Nos, így már nem is tűnik oly érthetetlennek a viselkedése, hisz maguk, magyarok, mind bolondok.

387. oldal, 15. A villa új úrnője (Könyvmolyképző, 2015)

virezma>!

Magyarnak lenni annyit tesz, hogy senki a világon nem tudja helyesen kiejteni a nevedet.

156. oldal, Dögevő

Kapcsolódó szócikkek: magyarok, magyarság
patricia>!

– A magyarokat ez érdekli a legjobban. A történelem. A múlt, amit ők valami félreértés kapcsán dicsőnek tartanak.

88. oldal

Kapcsolódó szócikkek: magyarok, magyarság · múlt · történelem
krlany I>!

Mert, ha már az Úristen úgy rendelte el Erdély dolgát, hogy ott magyarok és románok vegyesen éljenek, akkor ezen nem lehet segíteni, s bele kell nyugodnia mind a kettőnek abba, hogy a másik is ott van. Már most: hogy egyszer az egyik van fölül, máskor a másik – aszerint, hogy a világ nagy urai miképpen ravaszkodják össze a politikát –, úgy látszik, ezen sem lehet segíteni. Tehát úgy kell ezt is venni, ahogy az Isten adja. Mint a jégverést, vagy a napsütést. De ha ez a politika, amit a nagyurak csinálnak, megzavarja az emberek eszit, és akik egyazon földön élnek, egymást verik főbe, ahelyett, hogy megsegítenék egymást: ez már igazán nagy baj. És ez a baj történt minálunk, látni lehetett tisztán.

Kapcsolódó szócikkek: Erdély · magyarok, magyarság · politika · román
encsy_eszter>!

Kifejtette nézetét a magyarok és az írek hasonlatosságáról.
– Mind a két nép az ügyesebb szomszéd fojtó gyámkodása alatt állt évszázadokon át. Mind a két nép nagy volt addig, amíg a zsarnok ellen kellett küzdenie, mind a két nép valahogy zavarba jött, elvesztette az útját abban a pillanatban, amikor megszerezte a függetlenségét.

Kapcsolódó szócikkek: magyarok, magyarság
legrin P>!

A magyaroknak van egy csodálatos szavuk. Puszipajtás. Akit annyira jól ismersz, hogy az utcán is megpuszilsz. A magyarok demonstratív és érzelmes emberek, és társaságban lelkesen puszilkodnak. „Ismerik a fiatal Adriant?”, kérdeznéd, mire azt felelnék: „Ismerem, de nem vagyunk puszipajtások.”

310. oldal

Kapcsolódó szócikkek: magyarok, magyarság
4 hozzászólás
fióka P>!

Kurt elmosolyodott, és megkérdezte, hogy ennek a szép földi világnak vajon melyik csücskéből szalasztották apámat. Amikor meghallotta a választ, csodálkozva húzta fel a szemöldökét.
– Magyar? Azt hittem, a magyarokat kitalálta valaki. Homérosz, Cervantes vagy Isaac Bickerstaff. – Apám elmosolyodott, de mielőtt megszólalt volna, Vonnegut folytatta: – Három magyart ismerek. Puskás nincs köztük. Mert amit modern sportnak neveznek, azt nagyobb önbecsapásnak tartom, mint tükörbe nézni, ezért hidegen hagy. Természetesen ismerem Bartók és Kodály urakat, és ismerek itt a szomszédban, az ohiói Toledóban egy pödrött bajszú bácsit. Egy megdöbbentő szerkezetet tol maga előtt a járdán. Egy kerekeken guruló kis kályhát. Azt kiabálja fennhangon: Hungarian turkey! Pedig valójában sült szalonnát árul.

52. oldal, I. fejezet, 9.

25 hozzászólás
csartak P>!

Egy világszerte ismert tudóst arról faggattak, hogy véleménye szerint vannak-e a Földön olyan élőlények,akik valószínűleg a világűrből érkeztek azzal a szándékkal, hogy konstruktivitásukkal ajándékozzák meg az emberiséget? A válasz így hangzott: Igen, vannak! Úgy hívják őket, magyarok!

44. oldal

Larry Matthews: Pszichovízió Az emberi tudat mélyére látó készülék – Titkosított szabadalom

Kapcsolódó szócikkek: magyarok, magyarság · világűr
6 hozzászólás
Kuszma>!

A magyar történelmi tudat 1526 után mindvégig a nem létező független magyar államot tételezte, az összes szomszéd nemzeté viszont azt, hogy független államuk ebben az időszakban nem vagy alig volt. Ez az utóbbi valóságérzék nagyságrendekkel nagyobb előny a realisztikus cselekvés dolgában, mint az a fajta önámítás, amelyhez a magyar világban hozzászoktak. Senkinek tudnunk magunkat rejtett előny azokhoz képest, akik senkiként valakinek vélik magukat.

165. oldal, 1945

Ungváry Rudolf: A láthatatlan valóság A fasisztoid mutáció a mai Magyarországon

Kapcsolódó szócikkek: magyarok, magyarság
4 hozzászólás
robinson P>!

Magyar sajátosság, hogy mindenhez borúlátóan közelítünk. Miért ne lehetne szépet álmodni? Még ha nem is válik valóra, az álom a sajátunk. Legalább a gondolataink legyenek szabadok, ha a valóságban még nem is lehetünk mindig azok.

28. oldal

Kapcsolódó szócikkek: magyarok, magyarság
4 hozzászólás