Lord Kozimo de Lodoci (Patrícius) személy
Lord Havelock Vetinari, Patrician of Ankh-Morpork, is a fictional character in Terry Pratchett's Discworld series […]. He is depicted as the ruler of the city-state of Ankh-Morpork. Vetinari is sometimes said to have been based on the Italian statesman and diplomat, Niccolò Machiavelli, but in fact favours a subtly different (though equally pragmatic) form of administration.
Idézetek
Ankh-Morpork korábban számos kormányzati formával kísérletezett, míg végül kikötött a demokrácia azon variánsa mellett, ami „Egy Ember, Egy Szavazat”-ként volt ismeretes. A Patrícius volt az Ember, övé volt a Szavazat.
– Felteszem, én az igazságnak tartozom felelősséggel, uram.
– Ó, valóban? Egészen pontosan hogyan?
– Elnézést?
– Ha hazugságokat ír összevissza, netán meglátogatja az igazság és képen törli? Le vagyok nyűgözve. A hozzám hasonló közönséges, mindennapi személyek általában más személyeknek tartoznak felelősséggel. Még Lodoci is fél szemmel mindig a céheket figyelte… figyeli. De maga… magának az igazság előtt kell számot adnia a tetteiről. Elképesztő! Mi az igazság lakcíme? Olvassa a fickó egyáltalán a maga hírlapját?
205. oldal (Delta Vision, 2013)
– Hát, uram – válaszolta –, tudom, hogy a sárkányok évezredekkel ezelőtt kivesztek, uram…
– Igen? – A Patrícius szeme összeszűkült.
Kadar fejest ugrott. – De, uram, ezt ők is tudják?
76. oldal
A Patrícius piramist formázott ujjaiból, s fölöttük Kadarra nézett. – Hadd adjak magának egy tanácsot, kapitány – mondta.
– Igen, uram?
– Talán segít majd magának helyesen értelmezni a világot.
– Uram.
– Azt hiszem, maga azért találja az életet olyan bajosnak, mert azt gondolja, hogy vannak jó emberek és rossz emberek – jelentette ki a férfi. – Persze, téved. Csakis és kizárólag rossz emberek léteznek, ám némelyikük ellentétes oldalon van.
334. oldal
[…] És ha a Patríciusról el lehetett valamit mondani, akkor azt biztosan, hogy a politikai megfelelője volt azoknak az idős hölgyeknek, akik még egy használt spárgadarabot sem dobnak ki arra hivatkozva, hátha jól jön valamikor.
111. oldal (Delta Vision, 2011)
– Az arzén nagyon népszerű méreg – közölte lord Lodoci. – Százféle módon is használják a háztartásokban. Jó pár száz évig a porrá tört gyémánt is szerfelett divatosnak számított, dacára a ténynek, hogy semmi hatása. Valamilyen rejtélyes oknál fogva az óriáspókok ugyancsak. A higany a türelmeseknek való, a salétromsav a türelmetleneknek. A cantharidinnek is megvannak a maga hívei. A különféle állatfajok egyedeinek testfolyadékaival szintén jelentős eredményeket lehet elérni. A kvantum időjáráslepke nedve példának okáért tökéletes magatehetetlenségre képes kárhoztatni egy embert. De az arzénhoz mindig visszatérünk, akár egy régi, régi kedves baráthoz.
95. oldal (Delta Vision, 2010)
– Köszönöm. Ne hagyja, hogy föltartsam – udvariaskodott a Patrícius, ismét egyéni fordulatot adva a beszélt nyelvnek.
A Patrícius merev pillantása odaszögezte helyére. Igazán kitűnő metsző tekintet volt, és az egyik dolog, amiben kitűnt, az, hogy az embereket a beszéd folytatására késztette akkor is, amikor azt hitték, már rég befejezték.
19. oldal
Lodoci ugyanebben a szobában, épp ennél az ablaknál állva maga mondta neki egyszer: „Azt hiszik, hogy jó és igazságos kormányzást akarnak, Vinkó; de tudja, mire vágynak igazán, a szívük mélyén? Csupán arra, hogy a dolgok továbbra is a szokásos módon történjenek, és a holnap lehetőleg ugyanolyan legyen, mint a mai nap.”
97. oldal (Delta Vision, 2010)
– Biztos vagyok benne, hogy együtt tudunk majd működni egymással, nagyuram.
Lord Lodoci felvonta a szemöldökét.
– Ó, remélem, őszintén remélem, hogy nem ez lesz a helyzet! Az együttműködés a despotizmus és a zsarnokság melegágya. A szabad emberek a legkülönbözőbb irányokban működnek. – Azzal elmosolyodott. – Csakis így haladhatunk előre. Így, és persze ha figyelünk a hírekre.
482-483. oldal (Delta Vision, 2013)