irodalom fogalom

Márai Sándor: Föld, föld!…
Spiró György: Fogság
Márai Sándor: Szindbád hazamegy
Müller Péter: Titkos tanítások
Lee Stringer – Kurt Vonnegut: Fedél nélkül New Yorkban / Beszélgetések az írásról
Gabriel García Márquez: Száz év magány
Louis-Ferdinand Céline: Halál hitelbe
Joyce Carol Oates: Luxusvilág
Berkesi András: Sellő a pecsétgyűrűn
Márai Sándor: Napló 1984–1989
Kertész Imre: A száműzött nyelv
Heinrich Mann: Ronda tanár úr
Azár Náfíszí: A Lolitát olvastuk Teheránban
Alekszandr Szolzsenyicin: Rákosztály
Szabó Magda: A pillanat
Wilhelm Hauff: A sátán emlékiratai
Heinrich Böll: Csoportkép hölggyel
Esterházy Péter: Az elefántcsonttoronyból
Susan Sontag: Egyidőben
Victor Hugo: A nyomorultak
Henry Fielding: Tom Jones I-II.
Fernando Pessoa (Bernardo Soares): A kétségek könyve
Victor Hugo: A párizsi Notre-Dame
Kepes András: Kepes krónika – Beszélgetések
Thomas Mann: A varázshegy
A. S. Byatt: Mindenem
Nick Hornby: Hosszú út lefelé
Szerb Antal: Magyar irodalomtörténet
Krúdy Gyula: A vörös postakocsi
Darren Shan: A Végzet fiai
Nick Hornby: Vájtfülűek brancsa
Ray Bradbury: Fahrenheit 451
Simone de Beauvoir: Egy jóházból való úrilány emlékei
Thomas Mann: Tonio Kröger
H. G. Wells: A szerencse kerekei
Esterházy Péter: Kis Magyar Pornográfia
Esterházy Péter: A szavak csodálatos életéből
Aldous Huxley: Pont és ellenpont
Amélie Nothomb: Holt határon
Federico Andahazi-Kasnya: A harmadik nővér
Franz Kafka: Naplók
Umberto Eco: La Mancha és Bábel között
Lénárd Sándor: Egy nap a láthatatlan házban
Gábor György (szerk.): Gondolatok könyve
Esterházy Péter: Egy kék haris
Agatha Christie: A titokzatos Kék Vonat
Virginia Woolf: Saját szoba
Esterházy Péter: Bevezetés a szépirodalomba
Oliver Sacks: A férfi, aki kalapnak nézte a feleségét
L. M. Montgomery: Anne válaszúton
Bernhard Schlink: A felolvasó
Mérő László: Észjárások
Federico Andahazi-Kasnya: Az anatómus
Forgács Zsuzsa Bruria (szerk.): Szomjas oázis
Anita Brookner: Tóparti szálloda
Cserna-Szabó András: Fél négy
Vámos Miklós: Félnóta
Oscar Wilde: Sóhaj a mélyből
Melania G. Mazzucco: Egy tökéletes nap
Polcz Alaine: Befejezhetetlen
Nagy Katalin: Napraforgó-lány
Nemes Nagy Ágnes: Szó és szótlanság
Kazuo Ishiguro: Árva korunkban
Isaac Bashevis Singer: A félelmetes fogadó
Babits Mihály: Az európai irodalom története
Esterházy Péter: Egy kékharisnya följegyzéseiből
Kurt Vonnegut: The Sirens of Titan
William Faulkner: Hajnali hajtóvadászat
Szigethy Gábor: Latinovits
Manuel Vázquez Montalbán: Déltengerek
Nemes Nagy Ágnes: Metszetek
Dubravka Ugrešić: A feltétel nélküli kapituláció múzeuma
Oscar Wilde: A kritikus mint művész
Alister E. McGrath: Dawkins Istene
Németh László: Megmentett gondolatok
Elizabeth Goudge: Holdhercegnő
Spiró György: Mit ír az ember, ha magyar
Muriel Barbery: A sündisznó eleganciája
Kosztolányi Dezső: Esti Kornél énekei
Franz Kafka: Naplók, levelek
Viktor E. Frankl: Az ember az értelemre irányuló kérdéssel szemben
Alan Bennett: A királynő olvas
Hajnády Zoltán: Lev Tolsztoj világa
Jorge Luis Borges: Bábeli könyvtár
Ifjabb Plinius: Levelek
V. Gilbert Edit (szerk.): Embertan és irodalom
Oswald Spengler: A nyugat alkonya I-II.
Radnóti Miklós: Próza
Hegedős Mária (szerk.): Körkép 92
Moldova György: Az utolsó töltény 10.
Marcus Tullius Cicero: Marcus Tullius Cicero válogatott művei
Hervay Gizella: Az idő körei
Heinrich Böll: Frankfurti előadások
Kertész Sándor: Comics szocialista álruhában
Tari Annamária: Y generáció
José Eduardo Agualusa: A múltkereskedő
Esterházy Péter: Esti
Roberto Bolaño: Éjszaka Chilében
Benedek István: Ideges emberek
Françoise Giroud: Alma Mahler avagy a hódítás művészete
Philip Roth: Kommunistához mentem feleségül
Terebess Gábor: Ezerízű Kína
Mester Ákos: Ki ül a székbe?
Halldór Kiljan Laxness: Kereszténység a Gleccser aljában
P. G. Wodehouse: Golfőrültek
Stephen Fry: Csináljunk történelmet
Benedek Szabolcs: A nagy degeneráció
Joszif Brodszkij: Gyűjtőknek való
Cathryn Cooper (szerk.): Pajkos mesék 3.
Judith Magyar Isaacson: Köszönet az Életért
Félix J. Palma: Az idő térképe
Karinthy Ferenc: Zenebona
Mikonya György: Rend a rendetlenségben
John Milton: A küzdő Sámson
Mikszáth Kálmán: A sipsirica és más elbeszélések
Cassandra Clare: Az angyal
Aczél Judit (szerk.): Ne félj!
Ljudmila Ulickaja: Imágó
Jean-Paul Brighelli: Butaságra kárhoztatva
Murakami Haruki: 1Q84
Kelevéz Ágnes – Szilágyi Judit (szerk.): Nyugat-képeskönyv
Osztovits Levente (szerk.): A játszma vége I.
Anóka Eszter: Ostrom békében
Karinthy Frigyes: Szerkesztő úr, kérem!
Saul Bellow: Sammler bolygója
Gaura Ágnes: Vámpírok múzsája
Spiró György: Magtár
Romain Gary: A virradat ígérete
Thomas C. Foster: How to Read Literature Like a Professor
Németh László: Művelődéspolitikai írások
Roberto Bolaño: Vad nyomozók
Márai Sándor: Boros könyv
Mikó Imre: A szülőföld szerelmese
Cserna-Szabó András: Szíved helyén épül már a Halálcsillag
Blaine Harden: Menekülés a 14-es táborból
Tiffany Reisz: A szirén
Márai Sándor: A teljes napló 1961–1963
Michel Houellebecq: La carte et le territoire
Cs. Gyímesi Éva: Teremtett világ
Bor Ambrus: Jel
Mehmed Uzun: Szép, mint a szerelem, csúf, mint a halál
Marton Mária (szerk.): Magánérzetek
Jessica Brockmole: Levelek Skye szigetéről
Peter Stjernström: A világ legjobb könyve
M. Nagy Miklós: Ha nem is egy bomba nő…
Émile Ajar: Salamon király szorong
Carina Bartsch: Cseresznyepiros nyár
Jan Grue: Test és elme
Horváth Viktor: A vers ellenforradalma
Janne Teller: Minden
Patrick Modiano: Hogy el ne tévedj
Michel Houellebecq: Behódolás
Sara Crowe: Campari reggelire
Elif Shafak: Az isztambuli fattyú
Dési Ábel: Félelem és fájdalom
Sara Raasch: Hó mint hamu
Nényei Pál: Léda tojásaitól az Aranyszamárig
Szerb Antal: A világ sokkal több…
E. L. Doctorow: A vak zongorista
Szvetlana Alekszijevics: Csernobili ima
Neil Gaiman: Kilátás az erkélyről
Csáky Károly: Vigasztaló
Kristof Magnusson: Használati utasítás Izlandhoz
Tóth Gábor Ákos: Kinyírlak
Gömöri György: Az ajtó monológja
David Lagercrantz: Mint az árnyék
Joanne Harris: A St. Oswald fiúiskola
Karl Ove Knausgård: Szerelem
Tóth Mária: A tizedik zsidó
Philip Yancey: Hová tűnt az örömhír?
Böszörményi Gyula: Nász és téboly
Konrád György: Falevelek szélben
Carlos Ruiz Zafón: Lelkek labirintusa
Garaczi László: Hasítás
Cserna-Szabó András: Az abbé a fejével játszik
Kollár-Klemencz László: A műanyag kerti székek élete
Kukorelly Endre (szerk.): Szlovákiai magyar szép versek
Konrád György: Öreg erdő
Jón Kalman Stefánsson: Az angyalok bánata
Nényei Pál: A hit fényétől az ész világosságáig
Maria Dzielska: Hypatia of Alexandria
Nádas Péter: A szabadság tréningjei
Almási Miklós: Ami bennünk van
Brian K. Vaughan: Saga 3.
Bartis Attila: Az eltűnt idő nyoma
Bárczi Gusztáv: Egészségtan
Szűts Zoltán: Versszelídítés
Elif Shafak: A szerelem 40 szabálya
Doncsev Toso: Új idők bolgárai
Joseph O'Connor: Árnyjáték
Bao Ninh: A hét törpe tábora
Cserna-Szabó András: Extra Dry
Fredrik Backman: Hétköznapi szorongások
Moldova György: Hátsó lépcső
Rachel Cusk: Körvonal
Nina George: Déli fények
Abbi Waxman: Egy könyvmoly élete
Janet Skeslien Charles: A párizsi könyvtár
Ugron Zsolna (szerk.): Kisded tenger
Marie-Aude Murail: A lélekdoki – 2. évad
Palotás Petra: Recepciós kisasszonyok 2.
Angeline Boulley: A Tűzőrző lánya
Hamvas Béla: Az ősök útja és az istenek útja
Kim Stanley Robinson: The High Sierra
Marcus Tullius Cicero: Levelek Kr. e. 45-44
Rachel Cusk: Babérok
Karl Ove Knausgård: Nyár
Moesko Péter: Őszi hó
Mohamed Mbougar Sarr: Az emberek legtitkosabb emlékezete
Az utolsó űrhajó
Javier Marías: Tomás Nevinson
Kácsor Zsolt: Pokoljárás Bipoláriában
K. M. Holmes: Izlandi vakrandi
Elena Ferrante: Gomolygás
Karin Smirnoff: A lány, akinek semmi sem drága
Bengt Jangfeldt: Mi és ők

Idézetek

felegar>!

Az irodalom lehetővé teszi, hogy bosszút álljunk a valóságon…

Kapcsolódó szócikkek: bosszú · irodalom · valóság
1 hozzászólás
egy_ember>!

Az irodalom tele van szórva olyan emberek roncsaival, akik az indokoltnál nagyobb mértékben törődtek mások véleményével.

80. oldal

Kapcsolódó szócikkek: irodalom
2 hozzászólás
Maya>!

Az irodalom a legkellemesebb módja annak, hogy ne vegyünk tudomást az életről.

150. oldal

Kapcsolódó szócikkek: irodalom
2 hozzászólás
MFKata>!

    – Ezért olyan érdekes az irodalom. Minden értelmezés kérdése, és száz embernek százfélét jelenthet. Sosem jelenti kétszer ugyanazt.

251. oldal, 15 (Twister Media, 2015)

Kapcsolódó szócikkek: irodalom · Theron Haskar
Belle_Maundrell>!

– Az irodalomról igenis vitázni kell, mert csak attól javul.

320. oldal, 16. Anna kisasszony (Könyvmolyképző, 2017)

Kapcsolódó szócikkek: irodalom
3 hozzászólás
judkacag>!

Az irodalom: leleplezés. A modern irodalom: illetlen leleplezés.

Kapcsolódó szócikkek: irodalom
Csabi >!

Nem tudom, hogy a tudomány képes lesz-e valaha is megragadni az irodalom lényegét, de jelenleg nagyon távol van tőle.

78. oldal (Tericum, 1997)

Kapcsolódó szócikkek: irodalom · tudomány
21 hozzászólás
Dorqa>!

Erre jó a költészet, tűnődött Uri. Eszedbe jutnak a soraik, amikor hasonló helyzetbe kerülsz, mint amilyet ők énekeltek meg egykor, és ettől könnyebb lesz a lelked. Ha velük is megesett, akkor rendben van a dolog. Vándorolsz, és ők, akik rég meghaltak, veled vándorolnak.

Kapcsolódó szócikkek: irodalom · költészet
pepege>!

Van irodalom arra az esetre, ha unatkoznál. Bőven. Van irodalom arra az esetre, ha nyugodt vagy. Ez a legjobb irodalom, szerintem. Aztán van irodalom arra az esetre is, ha szomorú vagy. És van irodalom arra az esetre, ha vidám. Van irodalom arra az esetre, ha elfog a tudásszomj. És van arra az esetre, ha el vagy keseredve.

250. oldal

Kapcsolódó szócikkek: irodalom
1 hozzászólás
Garaczi_László IP>!

Az írónak nem az a dolga, hogy a tüdejére és a szívére vigyázzon, az írónak az a dolga, hogy lelkére és szellemére vigyázzon, s a kávéház az a sajátos, a szó orvosi és tornatanári értelmében egyáltalán nem egészséges, de a szó irodalmi értelmében egyedül hasznos légkör, ahol az írók kissé védve vannak a világ kísértései, a hivatalnak packázásai és a pénz durvaságai ellen; tüdejük és szívük elkopik ugyan a nikotintól és a feketétől, de szellemük kivirul, s ez a fontosabb. […] Kávéház nélkül nincs irodalom. Petőfi úr nem síelni járt, hanem a „Pilvax”-ba, s Vörösmarty úr nem a strandra járt, hanem az „Arany Ökör”-höz. Óriási különbségek ezek, kérem. […] Az irodalom legyen hűséges önmagához, törvényeihez, légköréhez, ételeihez, italaihoz, életmódjához, s mindahhoz, ami kell hozzá, hogy az embernek néha eszébe jusson valami, ami másnak még nem jutott eszébe, s aztán tökéletes művészi formában ki is tudja fejezni azt.