Facebook fogalom

Chris Anderson: Ingyen!
Jodi Picoult: Törékeny
Csepeli György – Prazsák Gergő: Örök visszatérés?
Leiner Laura: A Szent Johanna gimi 2. – Együtt
Leiner Laura: A Szent Johanna gimi 3. – Egyedül
Eve Ensler: Érző lelkek
Ben Mezrich: Véletlenül milliárdos
Talyigás Judit: Az internet a kockázatok és mellékhatások tekintetében
Leiner Laura: A Szent Johanna gimi 4. – Barátok
Bryan Lee O'Malley: Scott Pilgrim feltámadása
Izing Róbert: Támadás az űrből!
Joe Navarro: Beszédes testek
David Kirkpatrick: A Facebook-jelenség
Leiner Laura: A Szent Johanna gimi 5. – Remény
John Green – David Levithan: Will Grayson, Will Grayson
Réz András: Még mindig szorongok
Zacher Gábor – Karizs Tamás: A Zacher
Margitay Zsolt: 1000 + 21 Hírességek mondták
Oravecz Nóra: Tejszínhab nélkül
Tari Annamária: Z generáció
Leiner Laura: A Szent Johanna gimi 6. – Ketten
Havas Henrik: Könyörtelenek
Michael Hjorth – Hans Rosenfeldt: Ingovány
Jodi Picoult: Gyere haza
Damage: Damage Report
Melanie Gideon: Mindörökre behálózva
Jay Asher – Carolyn Mackler: Kezünkben a jövőnk
Vámos Miklós: Szitakötő
Almási Miklós: A szerelem lehetetlensége
Kiss Ádám – Benk Dénes: Kiss Kiss Benk Benk
Susan Cain: Csend
Rézműves László – Szy György: Twitter dióhéjban
Leiner Laura: A Szent Johanna gimi 8. – Örökké
Oravecz Nóra: Összekötve
Gillian Flynn: Holtodiglan
Maros Edit: Hűvösvölgyi suli 2.
Dömötör Endre – Miklya Anna: Quimby
Leiner Laura: Bábel
Jennifer E. Smith: Milyen is a boldogság?
Maros Edit: Hűvösvölgyi suli 3.
Jeff Lindsay: Dexter és a végső vágás
Parti Nagy Lajos: Mi történt avagy sem
Csernus Imre: A kiút
Hidas Judit: Hotel Havanna
Jessica Park: Flat-Out Love – Szeretni bolondulásig
Hallgrímur Helgason: A nő 1000 fokon
Bochkor Gábor: Bocsi szerint a világ
Paola Mastrocola: Facebook in the Rain
Monika Peetz: Keddi nők
Jussi Adler-Olsen: Hajtóvadászat
James Lecesne: Trevor
Jessica Sorensen: The Coincidence of Callie & Kayden – Callie, Kayden és a véletlen
Bízz magadban!
Randall Munroe: Mi lenne, ha?
Szűcs Vanda: Egy ikerpár titkos naplója – Szívzűrök
Jamie McGuire: Red Hill
J. Lynn: Wait for You – Várok rád
Anna Woltz: Száz óra sötétség
Viktor Mayer-Schönberger – Kenneth Cukier: Big Data
Christina Baker Kline: Árvák vonata
Caroline Kepnes: Te
Giulia Enders: Bélügyek
Megan A. Moreno: Szex, drogok, Facebook
Almási Kitti: Bátran élni
Steven D. Levitt – Stephen J. Dubner: Agyament gondolkodás
Gazdag József: Egy futballfüggő naplójából
John Green – David Levithan: Will & Will
James P. Steyer: Szólj vissza a facebooknak!
Probáld Ferenc – Ütőné Visi Judit: Földrajz 10.
Hercsel Adél: Magyar szeretők
Maros András: Kávéházi pillanatok
Megan Poore: Hogyan használjuk a közösségi médiát az oktatásban?
Gaura Ágnes: Attila koporsója
Ujvári Mária: A gerillamarketingtől az énmárka építésig
Ashlee Vance: Elon Musk
Speidl Bianka – Prantner Zoltán – Besenyő János – Vogel Dávid: Az Iszlám Állam – Terrorizmus 2.0
Jean-Gabriel Causse: A színek hatalma
Jannah Loontjens: Talán bizony mégsem
Becky Albertalli: Simon és a Homo sapiens-lobbi
Virág Emília: Sárkánycsalogató
Richard Sakwa: Háború a határon
Jonathan Franzen: Tisztaság
Lauren Beukes: Torzók
Isabel Allende: Maya naplója
Manon Fargetton: A lista
Kim Holden: Bright Side
John Corey Whaley: Kobak
Lindsey Kelk: Egy koszorúslány naplója
Hankiss Elemér – Standeisky Éva: Utak és Démonok
G. Arthur Brown – Komor Zoltán: Chemtrail Kaméleon
Angela Marsons: Ördögi játszmák
Sylvia Löhken: A csend ereje
Jenny Lawson: Őrülten boldog
John Cure: A fekete esernyős férfi
Matt Haig: Miért érdemes életben maradni?
Konok Péter: Történetek a kerítés tövéből
Szegő András: Csillagvizsgáló
Sam Esmail – Courtney Looney: Mr. Robot: Red Wheelbarrow
Sarah Pinborough: Ne higgy a szemének!
Kötter Tamás: IKEA, vasárnap
Angie Thomas: The Hate U Give – A gyűlölet, amit adtál
Seth Stephens-Davidowitz: Everybody Lies
Anne Frasier: A testolvasó
Tarryn Fisher: F*ck Love – Kapd be, szerelem!
Cara Delevingne – Rowan Coleman: Mirror, mirror
Tudatosság
Mark Manson: A „Lesz*rom” rafinált művészete
Adam Alter: Ellenállhatatlan
Sarah Ivens: Erdőterápia
Catherine Price: Digitális detox
Viktor Pelevin: iPhuck10
Rácz-Stefán Tibor: Kapcsolatpróba
Yuval Noah Harari: 21 lecke a 21. századra
Tim O'Reilly: WTF?
Colleen Hoover: Too Late – Túl késő
Szalai Erzsébet: Hatalom és értelmiség a globális térben
Zacher Gábor: A Zacher 2.0
Seth Stephens-Davidowitz: Mindenki hazudik
Gill Sims: Hát persze hogy káromkodom!!!
Rachel Botsman: Kiben bízzunk?
Csernus Imre: Egy életed van
Hartay Csaba: Köszönöm a befogadást!
Fiona Barton: A gyanúsított
Marnia Robinson: Cupido mérgezett nyila
Bödőcs Tibor: Meg se kínáltak
Johann Hari: Elveszett kapcsolatok
Jessica Park: 180 seconds – 180 másodperc
Aradi Tibor – Varga Ferenc József: Mondom a Ferinek, Tibi
Valentina Nazarova: A titkos dal
Solymos Ákos: Frici, Fülöp és a hackerek
Niall Ferguson: A tér és a torony
Leiner Laura: Mindig karácsony
Colleen Hoover: November 9.
Jim Holt: Amikor Einstein Gödellel sétált
Philipp Schott: Egy kisállatrendelő hétköznapjai
Kathryn Wallace: Ha az életed nem elég nagy katasztrófa, szülj még egy gyereket!
Kepes András: A boldog hülye és az okos depressziós
Rick Riordan: Az elrejtett orákulum
Byung-Chul Han: Pszichopolitika
Pasi Ilmari Jääskeläinen: Dombvárosi rejtekjáratok
Marc-Uwe Kling: Tavaszapó
Juhász Gergely: Ütközés 2.
H. P. Munro: Mutual Benefits
Puzsér Róbert: Sznobjektív
Kiss Judit Ágnes: Szlalom
Remigiusz Mróz: Feröer
Szakács Árpád: Egy nő harca Magyarországért
Tarján András: Apám menne. Anyám nem. Maradtunk.
Volker Busch: Használd a fejed!
Mohamed Mbougar Sarr: Az emberek legtitkosabb emlékezete
Teagan Hunter: Can't Text This – Nehogy megírd!
Szelényi Zsuzsanna: Szétzilált ország
!

A Facebook amerikai alapítású közösségi hálózat, amely 2004. február 4-én kezdte meg működését.

Bővebben itt: https://hu.wikipedia.org/wiki/Facebook


Idézetek

latinta P>!

Cselekményleírást tartalmazó szöveg

Az egész múlt hetet végiglábadoztam. Először száraz köhögés, majd hurutos, végül felszakadt, a mellkasom meg szinte kiszakadt. Így tudnám jellemezni szezonális meghűlésemet. A délelőttöket végigtanultam és olvastam (Kardos küldött nekem könyvet, így kiolvastam Fitzgeraldtól A nagy Gatsbyt ☺), délután meg vártam. Hogy mire? Természetesen Cortezre. Aki hétfő kivételével (első alkalom a sulipszichológusnál) mindennap pontban fél négykor átjött. Rendszerint vele tartott Virág és Ricsi, szerdán pedig Kinga és Zsolti is, de ők csak „gyors" vizitre érkeztek. Cortez azonban kitartó volt, és egész héten, minden délután nálam lógott. A többiekkel a neten tartottam a kapcsolatot, a Facebookomra két „jobbulást" üzenetem is érkezett (Karcsi és Kata), Dave, Macu (aki meggyógyult) és a szintén beteg Jacques msn-en vártak mindennap. Az előbbi kettő órák alatt is. ☺ Ha van valami, ami jó volt abban, hogy beteg lettem (ez hülyén hangzik, de tényleg), akkor az az, hogy Cortez bebizonyította, a világon ő a legjobb barát. Nem tudom, hogy létezik-e ilyen díj, de ha még nem, megalapítom, és neki adom az elsőt. Simán megérdemli. Napközben, amíg egyedül voltam otthon, azon töprengtem, hogy az elmúlt években úgy szerettem Cortezt, hogy egyáltalán nem is ismertem. És most, hogy végre igazán megismertem, rádöbbentem, a régi érzéseim eltörpülnek amellett, amit most érzek. Eddig leragadtam ott, hogy mennyire menő, hogy mennyire észvesztően helyes, hogy mennyire iszonyatosan kúl, meg ilyesmi. Azonban rájöttem, a felszínes dolgokon túl van egy olyan oldala, amit igazán kevesen ismernek. Ricsi. Talán Dave és Zsolti. Egy kicsit Virág. És én. Az, hogy ő milyen barát, a napokban derült ki számomra. Múlt karácsony óta voltak olyan pillanatok, amikor éreztem, hogy Cortez az a fajta srác, aki ha szeret valakit, akkor érte bármikor, bármit megtenne… De az „ablakba kiállós" jelenet óta ezek a pillanatok folyamatossá váltak, és nincs nap, amikor ne éreztetné velem, hogy fontos vagyok neki. És ennek nem feltétlenül az a tanúbizonysága, hogy hozott nekem filmet, meg elcipelte A nagy Gatsbyt, mert Kardos megkérte rá. Ezt azzal bizonyította, hogy egy hétig minden délután átjött hozzám (és nem tíz percre), közben pedig nagyon úgy tűnt, eszében sincs más programot keresni, evidens volt számára, hogy ott van. Velem. Így tehát most azon kell munkálkodnom, hogy ne legyen szörnyű önértékelési zavarom amiatt, hogy „én egész egyszerűen nem érdemlem meg őt!". Így állunk tehát most. ☺

109-110. oldal, Február 7., hétfő (Ciceró, 2012)

robinson P>!

A Facebookon látszólag többnyire mindenki boldog […]

36. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Facebook
3 hozzászólás
kiruu P>!

– Bius, én megyek – köszörültem meg a torkom, a húgom széktámláját bámulva. Semmi. – Bius, elköszönni jöttem – próbálkoztam újra. Á, lehetetlen. Vettem egy mély levegőt, és bedobtam az adu-ászt. – Bius, Justin Bieber áll az ajtóban.
Erre persze pörgött a szék, és már felém is fordult napfényt idén nyáron nem látott arcú húgom. A kamaszokkal könnyű, bármit mondasz, nem reagálnak, azonban vannak kódolt nevek és kifejezések, amikre még álmukban is kipattan a szemük. Facebook, One Direction, McDonald's vagy éppen Justin Bieber. És tényleg bejön.

19. oldal (Ciceró, 2013)

1 hozzászólás
tataijucc>!

A Facebook elvileg közösségi oldal, ám úgy látom, a legtöbb ismerősöm, magamat is beleértve, túl sok időt tölt a saját profilja szerkesztgetésével meg a mások üzenőfalának összefirkálásával ahelyett, hogy inkább személyesen találkoznának.

139. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Facebook
10 hozzászólás
mrsp>!

Némelyik ember mintha jobban törődne az állapotfrissítéseivel, mint a valódi életével.

91. oldal, 11. fejezet

Kapcsolódó szócikkek: Facebook
Róka>!

Cselekményleírást tartalmazó szöveg

Az életből nem lehet egy gombnyomással kitörölni embereket, ez csak a virtuális világra igaz, és attól, hogy szemét módon kitöröltetem őket, attól még semmi nem változik.

182. oldal, Szeptember 29., szerda (Ciceró, 2011)

Kapcsolódó szócikkek: Facebook · Rentai Renáta
Rituga P>!

A Facebookon látszólag többnyire mindenki boldog; boldog születésnapja és boldog névnapja van, örvendezhetünk új frizurájának, jól sikerült profilképének, szerető párjának, gyönyörű családjának, gyermeke újabb sikerének, továbbá, hogy milyen káprázatos helyekre utazik, milyen jókat eszik-iszik. És mindjárt késztetést is éreznek, hogy az örömüket, sőt a táplálkozásukat is megosszák velünk. Mi meg csak szorongunk. „Mi a fene? Mindenki boldog, csak mi szomorkodunk, mérgelődünk, bosszankodunk, sírdogálunk néha?” De inkább mi is megosztjuk az arcunkra erőltetett smiley-maszkot, hadd lássák az emberek, bennünket sem kell sajnálni, kicsit azért mi is boldogok vagyunk ám. Cserébe csupán egy felemelt hüvelykujjat, szívecskét, pár jó szót várunk. Sok embernek manapság csak ennyi figyelem jut.

36. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Facebook
4 hozzászólás
petrichor>!

    Vacsora után felnéztem a netre. A Facebookon pörgött az élet, mindenki magához adott vagy húsz ismerőst, lájkolt harminc oldalt (a legtöbb értelmetlen), meg úgy általában kommentálgattak. Én gondoztam egy kicsit a farmom, aztán, miután Virág átküldött egy rakás applikációt, kitöltöttem néhány tesztet. Csupa okos eredmény. 60%-ban jókedvű vagyok (tényleg, pff), akit szeretek, viszontszeret (hogyne), Justin Bieber lesz a férjem (mivaaan?), és a mai zenedobozomban egy Lionel Richie-dal volt. Na, azt átadom anyunak, amúgy meg kiléptem, megyek olvasni.

250. oldal, Március 24., szerda (Ciceró, 2011)

giggs85>!

Írtam egy rövid regényt, és találtam egy meglehetősen szűk körben ismert kiadót, amely meg is jelentette. Az üresség anatómiája megbukott, két hónap alatt hetvenkilenc példány fogyott el, és ebben azok is benne vannak, amelyeket én vettem meg. Pedig ezeregyszáznyolcvanketten lájkolták a Facebook-posztomat, amelyben bejelentettem, hogy hamarosan megjelenik a könyv. Kilencszáztizenkilencen kommenteltek. , Gratula! , Büszkék vagyunk! ", , Proud of you! , Congrats bro"" , Bravó! Feldobtál! (én meg pofára estem), , Kösz, tesó, ez igen!", , alig várom, Insallah!", , Mikor jön ki?" (a posztban ott a megjelenés dátuma), , Hogy lehet beszerezni?" (az is ott van), , Mennyibe kerül?" (az is), , Érdekes cím!", , Példakép vagy az ifjú nemzedék előtt!", , Miről szól?" (ez a kérdés maga a Rontás az irodalomban), , Meg lehet rendelni?", , Megvan PDF-ben" stb. Hetvenkilenc eladott példány.

22. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Facebook
Ananiila>!

Óra végén Vladár felhívta a figyelmünket a hétfőn induló nyílt szakkörök hetére.
     – Mindenkit szeretettel várok a rajzszakkörön! – csukta össze a naplót.
     – Ren, de kár, hogy üti az olvasókört, nem? – kacsintott felém Ricsi.
     – Igen – hebegtem, mert Vladár ridegen méregetett.
     – Ezt én is igazán sajnálom – közölte, mire a többiek elröhögték magukat. Hát, nem én vagyok a kedvence. Kéne egy közös kép a Facebookra. ☺

34. oldal, Szeptember 2., csütörtök (Ciceró, 2011)