Csinszka személy
Idézetek
TÓTH ÁRPÁD: [Ady] Az… sz betűs dolog miatt ilyen?
KARINTHY: Szimbolizmus? Igen, pontosan amiatt.
TÓTH: Nem, hát a… szifilisz.
KARINTHY: Jujha, meg ne hallják.
BABITS: Csak másnapos, Árpi.
KOSZTOLÁNYI: Harmadnapos. Azt hallottam, már két napja terpeszt ennél az asztalnál. Összeveszett a csajával, hogy is hívják?
KARINTHY: őőő
KOSZTOLÁNYI: Kancsi? Vagy Szecska?
TÓTH: Nem. Csúszka.
BABITS: Talán Kriszta?
KOSZTOLÁNYI: Csacska.
KARINTHY: Csicsa.
KOSZTOLÁNYI: Szóval a spinével, aki nem Léda.
TÓTH: Értem.
19. oldal (Corvina, 2017)
Említsük-e a szegény Csinszka igen szerencsétlen életét Ady Endre oldalán? Valljuk be, hogy Petőfi házasélete sem volt zavartalan? Mindenki sok példát tud erre, a köztudatban is benne él, minden lányos anya ösztönös bölcsességgel érzi, hogy a lángész nem jó férjanyag.
337. oldal, Lángészhez mentem feleségül
De már akkor is az igazi erotikus élményt a szellem váltotta ki belőle, ha valaki érdekes ember volt, megvillant intellektusa – az halálosan le tudta bilincselni. Nem akart vele lefeküdni, hogy úgy mondjam, csak provokálni akarta szellemét, hogy lehessen vele csatázni, lehessen bosszantani, vele érvelni, levelezni, intellektuálisan összemérődni. Hogy e villanásokból lehessen pár sort papírra vetni, skiccet feltenni egy lapra, róla beszélgetni, élvezni a másik sziporkáit, egyáltalán a szellemben gazdag férfi sugárzását. A szellem, mint szexuális vonzerő.
128. oldal, Sejtetések könyve – A Csinszka-történet (Kalligram, 2015)
Almási Miklós: Bevezetés a 21. századba negyvenhat + egy
Bizony seregnyi múzsa volt Ady életében, de komolyan csak hárman tarthattak igényt erre a babérra. Brüll Adél (Léda), akihez Ady a legszenvedélyesebb hangú verseket írta, Dénes Zsófia (Zsuka), aki néhány napig Ady menyasszonyának tudhatta magát, és Boncza Berta (Csinszka), akit Ady végül feleségül vett.
Közülük Zsukának jutott a legkisebb szerep a költő életében, viszont ő nagyította fel leginkább saját szerepét a költő életében és ő élt legtovább. Ahogyan Benedek rosszmájúan megjegyzi: „Dénes Zsófia is megpróbált örökké élni, de csak százkét évig sikerült neki.”
229. oldal
Rockenbauer Zoltán: A halandó múzsa 99% Ady özvegye, Babits szerelme, Márffy hitvese
Ady a betegágyán fekszik, Csinszka dugdossa előle az alkoholt. Valahogy mégis megtalálja, megiszik öt litert a borból. Milyen bor az, amiből öt litert meg lehet inni? Milyen ember az, aki betegen öt litert megiszik bármilyen borból? Isten, nem is ember.
144. oldal (Pesti Kalligram, 2020)
De kiderült, hogy rajta kívül mind olvastuk Urbán Vince kolozsvári tudósítását, úgyhogy a mindentudó Raposka Károly a csucsai epizódhoz rögtön hozzá is fűzheti a mendemondát. Miszerint – na, hát arról hallottunk-e, hogy Ady Endre állítólag mégse gyermektelenül halt meg. Ráadásul éppen Csucsán tette anyává – Csinszka helyett- azt a bizonyára elég alkalmas termetű cselédlányt, aki nagymosást járt föl hozzájuk csinálni. Tizenhétben született meg a fiú, aki – kézenfekvő szellemességgel – a Csucsai Péter nevet kapta, de a feje, haja, szeme, testtartása, úgy mondják, a megszólalásig Adyé Apját annyiban követi, hogy a nők és a jó borok igencsak érdeklik, annyiban viszont aligha, hogy a költészet egy kicsit sem izgatja – kérdés persze, tud-e valamicskét egyáltalán magyarul. Mert hogy kinek a nevelt fiaként nőtt fel?, na, mit gondolunk, a fáma szerint ki lett a gyámja? Hát anyjának és a kastélynak az új gazdája, Octavian Goga!
74-75. oldal
Ady váratott magára.
Már körülbelül tízre járt az idő, amikor egyik karja alatt egy doboz cigarettával, másik karján Csinszkával megjelent.
Kalandjaim a költővel girbegurba pádimentumokon
Tudjuk, hogy a regényalak Török Kata asszonyban* Csinszka, Ady Endre felesége ismert magára és megsértődött az ábrázolás miatt. Maga a regényíró csak nevetett a pletykálkodásokat sem nélkülöző „modellkeresésen”, mondván: a Tündérkert nem kulcsregény! Még kevésbé állapítható meg, hogy a regénybeli ábrázolás vajon mennyiben híven formázta az igazi Török Kata asszonyt.
*Dengeleghy Mihályné, Móricz Zsigmond: Erdély trilógia.
65. oldal
→ |
---|
Vigyázat! Felnőtt tartalom.
[…] érdemes egy pillantást vetni egy jelképes motívumra: a Török Sophie név keletkezéstörténetére. A nevet Babits adja Ilonkának, A literátor című művét dedikálja neki „Franci” aláírással. Babits 1916-ban írta a novellát, benne megtörtént esetet dolgoz fel, Kazinczy Ferenc nősülésének metaforaként kezelt cifra történetét. Az árva Kazinczy az emberélet útjának felén nagy sötét erdőbe jutott, s mivel az igaz útat nem lelé, 45 évesen, a közvetlen rokonság őszinte elképedésére el akarja venni szolgálóját, egy szépségesen és illatosan zsenge parasztlányt. A megváltoztatott halálos ítélet után, kufsteini és munkácsi várfogság után kiiktatott, elkeseredett Kazinczy valószínűsíthető, hogy társadalmi rangban nem a legilleszkedőbb társat választja, de nyilván kipróbálta előtte, és minthogy nem rang szerint számolt plurivalens paraméterek vonatkozásában éppen megfelelt a szolgálólány, és minthogy a magyar jakobinusok elítélését követően semmilyen szempontból sem kezelték rangjának megfelelően, úgy vélte, ez már nem oszt, nem szoroz. De hivatali főnöke, gróf Török Lajos lánya, Sophie azonban átérzi a helyzetét, hozzámegy, megmenti az „aláházasodás” szégyenétől.
A lehető babitsi analógia fordított. Egyrészt utal Babits hasonló élethelyzetére Tanner Ilonka felbukkanásakor. Arra, hogy Ady özvegye, az ekkor még csak huszonhat éves Csinszka, ragaszkodván az „első költő asszonya” című stallumhoz, az elképzelhető rangos irodalmi belházassághoz, talán erőszakkal le akarná nyúlni Babitsot, a másik nagy „öreget” – ez könnyen elképzelhető Csinszkáról – mint olymposzi mértékben Ady után az egyetlent (végül egy „civillel”, a festő Márffy Ödönnel kell beérnie). Tehát itt a „rangos” irodalmi házasság előli menekülést láthatjuk.
68-69. oldal, Babits ráébred, nem ellenfele Sophie-nak (Pont, 2006)