Anglia helyszín

Szerb Antal: A Pendragon-legenda
Edward Rutherfurd: Dublin – Az alapítás
William Golding: Beavatás
Charlotte Brontë: Jane Eyre
Berkesi András: Sellő a pecsétgyűrűn
Jacqueline Rayner: Ki vagy, Doki? – A győztes mindent visz
Arthur Conan Doyle: Sherlock Holmes nyomoz
Jean Rhys: Széles Sargasso-tenger
Paulo Coelho: A portobellói boszorkány
Faludy György: Jegyzetek a kor margójára
Ken Follett: Az idők végezetéig
P. G. Wodehouse: Jeeves majd megoldja
Neil Gaiman: Csillagpor
Michael Robotham: A néma gyanúsított
Virginia Woolf: Az évek
J. M. Coetzee: Foe
Irvine Welsh: Pornó
Douglas Coupland: A rágógumitolvaj
V. S. Naipaul: Fél élet
Irwin Shaw: Oroszlánkölykök
Douglas Adams: A kétség lazaca
Edward Rutherfurd: Az Erdő
Lénárd Sándor: Völgy a világ végén s más történetek
Ken Follett: A Tű a szénakazalban
Kepes András: Kepes krónika – Beszélgetések
Gerald Durrell: A halak jelleme
Eric Idle: A Mohó Gazember naplója
Márai Sándor: Napnyugati őrjárat
Bram Stoker: Drakula
Leslie L. Lawrence: A megfojtott viking mocsara
F. Scott Fitzgerald: Az éj szelíd trónján
P. G. Wodehouse: Psmith a pénzvilágban
Lev Tolsztoj: Háború és béke
Virginia Woolf: Mrs. Dalloway
Charlotte Brontë: Shirley
Virginia Woolf: Orlando
Leslie L. Lawrence: A vérfarkas éjszakája
William Shakespeare: János király
A. S. Neill: Summerhill
Alexandre Dumas: Húsz év múlva
Samuel P. Huntington: A civilizációk összecsapása és a világrend átalakulása
Daniel Katz: Amikor nagyapám átsíelt Finnországba
Walter Scott: A fekete törpe
Ignazio Silone: Bor és kenyér
Walter Scott: Ivanhoe
Salman Rushdie: Kelet, nyugat
Horthy Miklós: Emlékirataim
Forrai György: Miért lesték meg Zsuzsánnát a vének?
E. M. Forster: Út Indiába
Szabó Magda: Hullámok kergetése
Szerb Antal: A királyné nyaklánca
Paul Kennedy: A nagyhatalmak tündöklése és bukása
Nyikolaj Vasziljevics Gogol: Az őrült naplója
A. J. Christian – Mérő László – Popper Péter – Sas István: Hazugság, önámítás, érdek
Agatha Christie: Gyilkolni könnyű
George Macdonald Fraser: Flashman
Michael Crichton: A nagy vonatrablás
Szobotka Tibor: Harkály a fán
H. G. Wells: A tengeri tündér
Kenneth Roberts: Északnyugati átjáró
Bolesław Prus: A bábu
Benjámin László: Kis magyar antológia
Kazuo Ishiguro: Árva korunkban
Szeifert Natália: Gyógyfűrész
Szántó György Tibor: Anglia története
V. S. Naipaul: A nagy folyó kanyarulatában
Tom Wolfe: Hiúságok máglyája
Csörsz István: Elhagyott a közérzetem
Szőnyei Tamás: Az új hullám évtizede 1.
Nicolas J. Saunders: Állatszellemek
Ivan Szergejevics Turgenyev: Füst
David Fraser: A pokol tíz napja
Oscar Wilde: The Importance of Being Earnest
Osho: Szabadság
Brian Bates: Az igazi Középfölde
Faludy György – Eric Johnson: Jegyzetek az esőerdőből
Marc Bloch: Gyógyító királyok
Orczy Emma: A Vörös Pimpernel
Mervyn Jones: John és Mary
Szántó Konrád: Egyháztörténelem
Rudolf Pörtner: A viking kaland
Poór János (szerk.): A kora újkor története
Henry Troyat: Dosztojevszkij
Arthur Conan Doyle: Az arany szemüveg
Wendy Boorer: Kutyák
Ian Fleming: James Bond – Csak kétszer élsz
Jeffrey Archer: A dicsőség ösvényein
Nick Hornby: Fever Pitch
Radnóti Miklós: Napló
Zimányi Vera: Lepanto, 1571
Lesznai Anna: Kezdetben volt a kert
Károlyi Mihály: Hit, illúziók nélkül
Roger Douglas: Sztálingrád
Maarten Prak: Hollandia aranykora
Tom Clancy: Férfias játékok
Owen Chadwick: A reformáció
Roald Dahl: Roald Dahl összes meghökkentő meséje 1-2.
Honvári János (szerk.): Magyarország gazdaságtörténete a honfoglalástól a 20. század közepéig
Kazuo Ishiguro: Napok romjai
Bács Gyula: Jugoszlávia
Klaniczay Gábor (szerk.): Európa ezer éve: a középkor I-II.
Anthony Giddens: Elszabadult világ
C. S. Lewis: Narnia krónikái
Sitkéry Zoltán (szerk.): Gandhi
John le Carré: Hajsza
Walt Disney – Robin Hood
Romsics Ignác: Ellenforradalom és konszolidáció
Stefan Zeidenitz – Ben Barkow: Miért nem bírjuk a németeket?
Kiss Angéla: London csak oda
Harai Dénes: Katonadolog?
Endrei Walter: A középkor technikai forradalma
Ben Myers: Muse – Az Univerzum lüktetése
Vadász Sándor (szerk.): 19. századi egyetemes történelem – 1789–1914
Colin Swatridge: Marslakók földje
Nyerges Ágnes: Mai fiatalok?
Mózes Mihály: Az ipari forradalmak kora
Maurice Paléologue: A cárok Oroszországa az első világháború alatt
Ian Fleming: Moonraker
Walt Disney – Koldus és királyfi
Varga Katalin: Cérna Peti
Ránki György (szerk.): Hitler hatvannyolc tárgyalása I-II.
Habsburg Ottó: Így láttam…
Kerstin Gier: Zafírkék
Ady Endre: Ady Endre párizsi noteszkönyve
George Gordon Noël Byron: Byron válogatott művei I-II.
Kepes András: Tövispuszta
Mario Vargas Llosa: A Kelta álma
George Mikes: How to be an Alien (Penguin Readers)
Kate Morton: Az elfeledett kert
H. A. Diederiks – J. Th. Lindblad – D. J. Noordam – G. C. Quispel – B. M. A. de Vries – P. H. H. Vries: Nyugat-európai gazdaság- és társadalomtörténet
Sinclair Lewis: Anna Vickers
Charles Dickens: London aranykora és más karcolatok
Hanif Kureishi: A kültelki Buddha
Demeter Györgyi Csilla – Póder Pálné (szerk.): Karácsonyi szakácskönyvem
Békés Pál: Összegyűjtött bélyegek
Jay Mulvaney: Diana és Jackie
Eperjessy Géza: Történelem II.
David Mitchell: Felhőatlasz
Manfred Schulz: Pipázók könyve
Zubánics László – Vargáné Katona Mária: Boszorkányok pedig nincsenek?!
Horváth Péter – Hámori Péter: Történelem az általános iskola 6. évfolyama számára
Michel Pastoureau: A fekete
M. C. Beaton: Agatha Raisin és a boszorkányos borbély
Emylia Hall: Nyarak könyve
Ivan Alekszandrovics Goncsarov: A Pallasz fregatt
Max Brooks: Zombi túlélő kézikönyv
Alister E. McGrath: Kálvin
Rachel Joyce: Harold Fry valószínűtlen utazása
G. L. Thompson: Germánia
Charles Dickens: Közös barátunk
Robert Galbraith: Kakukkszó
Scott Meyer: Off to Be the Wizard
Jonathan Wilson: Futballforradalmak
M. C. Beaton: Agatha Raisin és a feddhetetlen feleség
Ben Aaronovitch: Soho felett a hold
The Rough Guide Swahili Phrasebook
Katus László: Európa története a középkorban
Oliver Bowden: Assassin's Creed – Egység
Gyermek enciklopédia – A macskák
M. C. Beaton: Szesz, szerelem, szemfényvesztés
Carl Honoré: Slow – A lassúság dicsérete
Jane Goodall: A remény magvai
Koroda Miklós: Kossuth breviárium
Anne C. Voorhoeve: Liverpool Street
Robert Byrne (szerk.): The 2548 Best Things Anybody Ever Said
M. C. Beaton: Agatha Raisin és a karácsonyi búcsúcsók
Rachel Joyce: Queenie Hennessy szerelmes levelei
Lev Grossman: A varázslókirály
Edward Rutherfurd: Párizs
Anna Todd: After We Fell – Miután elbuktunk
Yuval Noah Harari: Sapiens
M. J. Arlidge: Üsd, vágd
Simon Kuper – Stefan Szymanski: Fociológia
Chris Priestley: Tales of Terror from the Tunnel's Mouth
Bill Bryson: The Road to Little Dribbling
Robert Galbraith: Gonosz pálya
Sándor Zsuzsa: Az auschwitzi könyvelő
Helen Fielding: Bridget Jones babát vár
Erik Larson: A Lusitania titkai
Susan Meissner: Szerencsés csillagzat
Edward Rutherfurd: New York
V. E. Schwab: Egy sötétebb mágia
Kristof Magnusson: Használati utasítás Izlandhoz
Laura Lindstedt: Oneiron
Claire Douglas: Lány a mólón
M. C. Beaton: Agatha Raisin és a nyársat nyelt rendőr
Cassandra Clare: Árnyak ura
L. J. Wesley: Egy űrállomás-takarító naplója – A teljes történet
Sharon Bolton: Egyikünk hazudik
M. C. Beaton: Agatha Raisin és a kígyónyelvű asszonyok
Hillary Jordan: Mudbound
Hubert Klimko-Dobrzaniecki: Magány
M. C. Beaton: Agatha Raisin és a boszorkányszombat
Fabian Lenk: A hamis király
Sarah Ivens: Erdőterápia
Alice Walker: Bíborszín
Hendrik Groen: Amíg élünk
Edward Rutherfurd: London
Alfred Schirokauer: Kis királyok
François-René de Chateaubriand: Atala (magyar/francia)
Szabó László – Salusinszky Imre – Bakos Ákos – Hajdú Sándor (szerk.): Az Est hármaskönyve 1928
Catherynne M. Valente: Űropera
Richard Freiherr von Rosen: Páncélostiszt
Rose Tremain: Zene és csend
Neil Gaiman: 1602
M. C. Beaton: Agatha Raisin és a boszorkányok fája
Talia Hibbert: Get a Life, Chloe Brown
Sara Collins: Frannie Langton vallomásai
Mircea Cărtărescu: A jobb szárny
Michael Robotham: Fulladás
Joseph O'Connor: Árnyjáték
Ian Morris: Háború!
Salman Rushdie: Quichotte
Nick Hornby: Olyan, mint te
Dernői Kocsis László – Mihályfi Ernő – Szabó Lőrinc (szerk.): Az Est hármaskönyve 1932
Douglas Murray: A tömegek tébolya
Michael Robotham: Angyalarc
Steve Berry: A Kaiser hálója
Dawn Casey: Mesék télre
Edward Rutherfurd: Sarum
Colum McCann: Apeirogon
J. M. Coetzee: Életképek
Alan Rickman: Madly, Deeply
Tim Marshall: A földrajz hatalma
Clive Gifford: Meghökkentő orvoslás
Rhys Bowen: A velencei vázlatfüzet
Ken Follett: A világosság fegyverei

Idézetek

Fumax KU>!

– Tud fogadni engem? – hallottam odakintről.
– Igen, monsieur – válaszoltam, mire védelmezőm belépett. És azonnal eltakarta a szemét.
– A fenébe is, kislány, azt mondta, hogy tud fogadni engem! – rikácsolta.
– És tudom is – tiltakoztam.
– Micsoda? Hiszen hálóinget visel.
– De tudom fogadni.
A kézfeje mögött láttam, hogy rázza a fejét.
– Nem, nem. Nézze, Angliában, ha azt kérdezzük, hogy „tud-e fogadni”, az azt jelenti, hogy „fel van öltözve”.

Kapcsolódó szócikkek: Anglia · Élise de la Serre · Frederick Weatherall
Kuszma>!

Amikor megszülettem a második világháborús Angliában, Adolf Hitler meg akart ölni. De nem hiszem, hogy személyes okokból.

43. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Adolf Hitler · Anglia
vargarockzsolt>!

Az emberek állandóan panaszkodnak, hogy az amerikai kultúra maga alá temette a világot. Egy frászt, a brit kultúra valószínűleg a mai napig sokkal dominánsabb a világon. Anglia nem csak a nemzeti sportjait exportálta a világ minden zugába, hanem a kultúráját is. Az elmúlt száz év hat legnagyobb példányszámú könyve mind angol: négy Harry Potter-könyv, egy Agatha Christie-regény és J.R.R. Tolkientől A Gyűrűk Ura. A Beatles adta el a legtöbb albumot a világon.

251. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Agatha Christie · Anglia · The Beatles
3 hozzászólás
olvasóbarát>!

Nagyon fáj

Angliában láttam azt a József Attila-kötetet.
Nagy becsben tartották, szem előtt, a kandalló fölötti polcon, elkülönítve.
A vásott papíron fakuló betűk: Nagyon fáj.
Kultusz és érettségi tétel. Iskolai szavalat, doktori disszertáció, ellenzéki összejövetel.
Három földrészen átnyúló meneküléseket-hurcolkodásokat túlélt, számozott és dedikált példány volt. A címoldalon kézzel írt, halványuló sorok – az asszonynak
a házigazda feleségének szóltak. Sütött belőlük a vágy, a szorongás, a szerelem.
[…]
Belelapoztam volna. Nem lehetett.
Felvágatlan kötet volt. Szűz, olvasatlan.

104. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Anglia · József Attila
mate55>!

– Sok minden rosszul van ebben az országban.

Kapcsolódó szócikkek: Anglia · rossz
tgorsy>!

Egyelőre még mindig szerencsét kívánhatunk önmagunknak. 1928 és 1989 között, megszakításokkal, 45 év alatt mintegy 24-25 országban jártam, többnyire Nyugaton, és hosszú esztendőket töltöttem Ausztriában, Német- és Franciaországban, Máltán, Angliában, az USA-ban és Kanadában. 1950 óta, mikor a rothadás mindenüvé beütött, nem láttam országot, ahol a nevelés liberális szelleme – a kommunista uralom ellenére – ennyire életben maradt, mint minálunk. Ezen még a szemét tankönyvek sem tudtak változtatni, sem azok a tanárok és akadémikusok, akik eladták magukat.
Sok orvos-, tanár-, mérnök- és biológusnövendéket ismerek. Azt hiszem, egyetlen sincs közöttük, aki a telefonkönyv mellett legfeljebb az Everyman’s Library féltucat, soha ki nem nyitott díszpéldányát tartaná könyvtárában, mint az angliai vagy amerikai orvosok. A kiváló orosz-angol színdarabíró, színész, humanitárius és tréfamester Peter Ustinov írta: „Arra vagyunk ítélve, hogy szellemünk börtönében töltsük el életünket. Bútorozzuk be tehát, tegyük lakályossá szellemünket, amennyire csak lehet.” Örülök, hogy még a közepes nevelésű magyar is pontosan tudja, hogy e szavak mit jelentenek, és örüljünk, hogy – talán a csehekkel és lengyelekkel együtt – még itt tartunk.
A jövendőtől én is nagyon félek, ha már nem is látom meg. A bunkófejű nacionalizmus uszítani tud, verekedni, esetleg gyilkolni is, de a magyarság nevelésügyi gyarapodásához még semmiben sem járult hozzá. A másik oldalon viszont a nyugati pedagógia közeleg és ez a XX. század végén azt jelenti, hogy egy jól bebútorozott villa sokkal többet ér, mint egy jól bebútorozott emberi szellem.

Szellemi bútorok

Kapcsolódó szócikkek: Anglia · Ausztria · Franciaország · Kanada · Málta
6 hozzászólás
island>!

Angliában ritkán süt a nap, de ha süt, olyan gyönyörűség, mintha aznap sütne először, egy vadonatúj világ fölött.

61. oldal (Magvető)

Kapcsolódó szócikkek: Anglia
Razor P>!

[…] Amióta Angliában élek, lépten-nyomon látom, hogy mi jellemzi legjobban ennek az országnak a népét. Az angolok nem tűrik, hogy szabadságukat megnyirbálják. Ha valaki jogaikhoz próbál nyúlni, akkor törnek-zúznak, ízekre szednek valamit.
– Mégpedig többnyire a miniszterelnököt – nevetett Townsend.

419. oldal, Ötvennegyedik fejezet (Forum, 1966)

Kapcsolódó szócikkek: Anglia · angol · szabadság
1 hozzászólás
Nikolett_Kapocsi P>!

Hogyan is érthetné meg bárki, itt Angliában, hogy olyan emberek, mint ő, miért jönnek távoli földrészekről meghalni ide, erre az örökös eső áztatta, nyomorúságos szigetre, amihez semmi nem köti őket, amit megvetnek?

393. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Anglia · Nagy-Britannia
G_H_Andrea >!

Anglia és Oroszország repülőtereiről ezrével szállnak fel naponta a vadászpilóták. De egyik sem kérdezi a parancsnokát, hogy mi lesz, ha lelövik.

70. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Anglia · Oroszország