Vernor Vinge amerikai

Nehéz unatkozni, ha az ember annyira hülye, mint egy vonal.

58. oldal

– Hát, ki gondolta volna? – szólalt meg Pham. – Bakancsos pillangók.

426. oldal

Az élet hol bosszantó, hol unalmas, hol rémítő volt, néha pedig mindez egyszerre…

408. oldal, 25. fejezet

A fél szívvel végzett programozás olyasféle időtöltés lehetett, mint a kötögetés, és minden bizonnyal az emberi létezés kezdetéig nyúlt vissza.

645. oldal

Utólag végiggondolva a dolgot, Ravna Bergsndot elkerülhetetlennek látta, hogy könyvtáros legyen.

79. oldal

Mikor a mennyek ellen megy a játszma, igen magasak a tétek.

730. oldal, 39. fejezet

'I was born in a civilization of castles and cannons. I've lived a long time – not counting coldsleep – and I've seen a lot. Since the Dawn Age, we humans have learned a little here, a little there – but mainly we have learned of limits. Planetary civilizations rise and fall. At the height they're wonderful things, but there is so much darkness. And even the Qeng Ho – we survive and prosper, but we've found limits that we can only edge toward, like lightspeed itself.'

Epilogue

Egyetlen könyv sincs a közelben – vagyis biztos, hogy ő sohasem lakott itt.

Harmadik fejezet - ANGYALI AKNAMEZŐ

Bármi is az igazság, szokás szerint alaposan elrejtőzött a hazugságok között.

523. oldal

The manhunt extended across more than one hundred light-years and eight centuries.

(első mondat)