Tüskés Tibor magyar
1930. június 10. (Szántód) – 2009. november 11. (Pécs)
Tudástár · 9 kapcsolódó alkotó
Katalógusnév | Tüskés Tibor |
---|---|
Nem | férfi |
Életrajz |
Könyvei 51
Kapcsolódó kiadói sorozatok: Így élt… Móra · Magyarország felfedezése · Képes Földrajz Móra · Ezerszínű Magyarország Móra · Arcok és vallomások Szépirodalmi · Mai magyar művészet · Kortársaink Akadémiai · A tanítás problémái Tankönyvkiadó · Szántódi füzetek · Új Forrás könyvek Új Forrás · Teleszkóp Kráter · Tájak-Korok-Múzeumok Kiskönyvtára Tájak-Korok-Múzeumok Egyesület
Szerkesztései 13
Antológiák 8
Róla szóló könyvek 4
Népszerű idézetek
Alkata, világérzékelése drámai hangoltságú, a tragikus helyzetekre fogékony. A lírát is drámának állítja, és viszont. A költőnek nem a külső történés a fontos, hanem az emberi létezés rejtett drámája.
Consummatum est (1971-1981)
Tüskés Tibor: Pilinszky János alkotásai és vallomásai tükrében
Csak a paraszti világot nem ismerő tájékozatlan és avatatlan mondhatja: „buta paraszt”, „műveletlen falusi”. Aki gazdálkodott, földet művelt, annak agronómusnak, meteorológusnak, állatorvosnak, százféle szakmához, mesterséghez értőnek kellett lennie. Lehet, hogy az írást nem ismerte, de tudta, hogy a földbe mikor mit kell tenni, megcsinálta szerszámait, meggyógyította állatait, a munkának és az ünnepnek megfelelően öltözködött. S ez a tapasztalati úton megszerzett ismeret, ez a kultuszként megélt szokásvilág tartalmat és tartást adott az életnek.
„Szép és könnyelmű ifjúság”
Pilinszky a versírást sosem tekintette kenyérkeresetnek, sőt a költészet külön dicsőségnek tartotta, hogy ez az egyetlen művészet, amiből nem lehet se meggazdagodni, se megélni. Azt vallotta, a költőnek legyen saját foglalkozása, munkája: A mellékfoglalkozás a költő elengedhetetlen kenyere. Ezt a végleges biztonságot adó mellékfoglalkozást akkor találja meg, amikor 1957 őszén az Új ember című katolikus hetilap munkahelyet biztosít neki, majd meghívja belső munkatársának. Haláláig ez marad a munkahelye.
Passió (1944-1959)
Tüskés Tibor: Pilinszky János alkotásai és vallomásai tükrében
Dichtung a német nyelvben egyaránt jelent költészetet és sűrítést. Aligha véletlen, hogy a szótárban ez a két fogalom ilyen közel került egymáshoz. A költészet, a művészet leglényegesebb vonása a tömörítés, a sűrítés.
105. oldal, A filmköltészet (Tankönyvkiadó, 1971)
Tüskés Tibor: 12 óra filmesztétika Módszertani segédkönyv az Iskolatelevízió filmesztétikai adásaihoz – középiskola I-II. osztály
1949-ben, a június elején rendezett könyvnapokra jelenik meg első verseskötete, a Tűnj el, fájás. A legnagyobb könyvkiadókat néhány hete államosították. A három ív terjedelmű, vékony, kartonfedelű, egyszerű, de ízléses füzetet a Hungaria Könyvkiadó Nemzeti Vállalat jelenteti meg. A könyvnapi kínálaton már a szektás, voluntarista művelődéspolitika hatása érződik. A negyvenkét műből mindössze tizenhat a kortárs magyar szépirodalmi munka. S Déry Tibor (A befejezetlen mondat), Füst Milán (Szakadékok), Szabó Pál (Isten malmai) mellett Rákosi Mátyás és Farkas Mihály könyvei szerepelnek.
Májusfák
[…] anélkül születtünk, hogy e létet akartuk volna, de nincs elég erőnk arra, hogy e létet megszüntessük. Pilinszky ezt így mondja: az ember drámai lény, számára a létezés egyszerre szenvedés és öröm, egyaránt átéli a létezés tragikumát és tragikus derűjét.
Introitusz (1921-1944)