!

Tóth Eszter magyar

1920. május 26. (Debrecen) – 2001. szeptember 3. (Budapest)

Tudástár · 12 kapcsolódó alkotó

Teljes névHollós Korvin Lajosné
KatalógusnévTóth Eszter
Nem

Könyvei 9

Tóth Eszter: Apu
Tóth Eszter: Családi emlékek Tóth Árpádról
Tóth Eszter: Tapsi ajándéka
Tóth Eszter – Török Sándor: A varázsló
Tóth Eszter: A mi utcánk
Tóth Eszter: Jimbi, Jumbó a két kis elefánt
Tóth Eszter: A választott sokaság
Tóth Eszter: Ikermonológ
Tóth Eszter: Hol töltjük az örökkévalóságot?

Kapcsolódó kiadói sorozatok: Tények és tanúk Magvető

Szerkesztései 1

Tóth Eszter – Petrányi Ilona (szerk.): Tóth Árpád

Fordításai 19

Erich Kästner: A két Lotti
Erich Kästner: Emil és a detektívek / A két Lotti
William Blake: William Blake versei
Paul James (Lady Constance Crabtree): II. Erzsébet királynő titkos naplója
Fred Rodrian: Szarvas Szilárd
Rainer Maria Rilke: Rilke versei
Dornbach Mária – Ágai Ágnes (szerk.): Göndörű nyírfácska
Pablo Martínez Vila: Imádság és lelkialkat
Rainer Maria Rilke: Válogatott versek
Mihail Jurjevics Lermontov: Lermontov válogatott művei

Antológiák 14

T. Aszódi Éva (szerk.): Nefelejcs
Barátság a négy fal között
Bauer Gabriella (szerk.): Gyermekirodalmi szöveggyűjtemény
S. Sárdi Margit – Tóth László (szerk.): Magyar költőnők antológiája
Alföldy Jenő (szerk.): Versek a zsebben
Bata Imre (szerk.): Szép versek 1975
Hatvany Lajos – Glink Károly: Beszélő házak és tájak
Tóth Emőke (szerk.): Titkos út
Horgas Béla (szerk.): Az éjszaka csodái
Juhász Ferenc – Pomogáts Béla (szerk.): Mai magyar költők antológiája

Róla szóló könyvek 1

Alföldy Jenő: Élménybeszámoló

Népszerű idézetek

danaida>!

A kislány, azt mondják, szép gyerek; én kétnapos koráig láttam: vöröske volt, és furcsa grimaszokat vágott alvás közben. Apai érzéseim egyelőre homályosak, bizonytalanok, bele kell szokni; fantasztikus helyzet, hogy nekem élő leszármazottam van, akinek 1940 körül udvarolni fognak, amikor én a legjobb esetben is már vén szamár leszek, kopasz és akadémikus.

5. oldal

danaida>!

AZ UHUTOJÁS KESERŰ, NEM JÓ ENNI! NE HAGYD MAGAD BECSAPNI!

28. oldal

danaida>!

… volt itt egy hölgy, Sebestyén igazgató úr rokonságából, nővér vagy sógornő, nem tudom,
Róthnénak hívták,
ennek a hölgynek jelezték, hogy az Esttől jön ide egy Tóth Árpád nevű ismertebb munkatárs,
– nem ismerem – mondta Róthné,
– és különben is – folytatta Róthné,
– aki Az Estnél számít, az mind jár Arnoldhoz, Tóth nevű nem jár, –
– ezek után Róthné elutazott, és én megérkeztem, és ugyanazt a szobát kaptam, amelyikben ő lakott,
minélfogva a cselédség máig is Róth úrnak hív Tóth úr helyett,
és én reggelenkint a fürdőkádban ülve elmerengek, hogy mint Róth megyek vissza Pestre, és elkezdek számítani Az Estnél.

43. oldal

danaida>!

Nem láttam többé. A november hetedikére virradó éjszakán, élete negyvenkettedik évében, csöndesen átaludt a halálba.

77. oldal

mintha>!

Érzékeny tapintatosságára jellemző a következő kis történet, melyet sokszor hallottam anyámtól. Egyik tátrafüredi tartózkodásuk alkalmával séta közben anyu a hegyek felé vezető mellékútra akart befordulni. Apám megállította:
– Arra nem megyünk!
– Miért nem?- csodálkozott anyám.
– Ott vannak a bérszánkák.
– Hát aztán?
– Ha arrafelé tartunk – hangzott a magyarázat –, a kocsisok azt hiszik, be akarunk szállni. Mikor pedig továbbhaladunk, csalódást fognak érezni az elmaradt fuvar miatt. Nem akarok hiábavaló reményeket kelteni bennük.

6-7. oldal

danaida>!

A költő nem csapja be az olvasót, hanem megmozdítja a képzelőerejét.

30. oldal

danaida>!

Barátjának, Karinthy Frigyesnek egyszer le is rajzolta, hogy tüdejének már csak milyen kis darabja lélegzik, s az a kis darab, rohamosan pusztulva, mily rövidesen fogja felmondani a szolgálatot.

41-42. oldal