Thury Zsuzsa magyar
1901. április 22. (Budapest) – 1989. október 14. (Budapest)
Tudástár · 3 kapcsolódó alkotó · 2 kapcsolódó könyv
| Katalógusnév | Thury Zsuzsa |
|---|---|
| Nem | nő |
Képek 1
Könyvei 31
Kapcsolódó kiadói sorozatok: Pöttyös könyvek Móra · Csíkos könyvek Móra · Lányszoba Könyvmolyképző · Olcsó Könyvtár Szépirodalmi · Magyar Ifjúsági Remekírók Unikornis · Aranykürt kiskönyvtár Móra · Hazáért és szabadságért · Z-füzetek Magánkiadás, Zrínyi
Fordításai 3
Antológiák 13
Kiemelt alkotóértékelések
Thury Zsuzsa
Az embereket jól ismerte. Remek jellemábrázoló és érdekesen mesél. Megragadóak a történetei. Politikailag néhány dologban persze már elavultak, az is észrevevődik, mit „kellett” ideológiai okokból beletennie pl. egyes ifjúsági regényeibe, de mindezek mellett nagyon tudott írni. Szeretem a családjáról írott regényeit is.
Thury Zsuzsa
3 könyvet olvastam tőle, és bár én inkább a mai könyveket pártolom, ő benne van a 10 kedvenc írómba.
Népszerű idézetek
A félelem kezdetben az ember bőrét borzongatja, azután mind mélyebbre hatol, céltudatosan terjed az ideghálózat szövevényes útján, míg valamennyi finom szálacskát bevonja tapadós rétegével.
70. oldal
Az ifjúság tele van élménnyel. Annyi van belőle, oly vad iramban követi egyik a másikat, hogy az agysejtek éppen csak befogadják azokat, ahogy jönnek nagy összevisszaságban. Azután eljön az idő, úgy hatvan esztendőn túl, mikor az összegyűjtött élményből emlék lesz, s az ember, hiszen egyre több szabad idővel rendelkezik, most már szépen, módszeresen rendet teremt a zűrzavarban. Az idő közben megtisztítja, fényesre csiszolja a hajdani élményeket; egyik összezsugorodik, másikat váratlan jelentőséggel ruházzák fel az évek – így kerül minden a maga helyére.
Eddig csak léteztem a világon, de most mindenre képes volnék érted. Kidönteném azt a vén fát, elhordanám a hegyet, annyi bennem az erő! […] Mit tegyek érted? Éjszaka kinyitom a rádiót, mert jó rád gondolni, ha szól a zene. Azon veszem észre magam, hogy a nevedet mondom, és már attól is rám szakad a boldogság. A szenvedés is jó. Rohanok az utcán, mindenütt téged kereslek.
– Én is, hiszen én is – súgta a lány.
– Annyit tervezek… hosszú még az élet. Te! Te!
310. oldal
De a legzárkózottabb léleknek is van egy meghitt embere, aki előtt megnyílik, s akivel fenntartás nélkül közli a gondolatait.
260. oldal (Móra, 1976.)