!

Nádasdy Ádám magyar

Ádám Nádasdy

1947. február 15. (Budapest) –

Tudástár · 2 kapcsolódó alkotó · 3 film

KatalógusnévNádasdy Ádám
Nemférfi

Képek 5

Könyvei 27

Nádasdy Ádám: A szakállas Neptun
Nádasdy Ádám: Jól láthatóan lógok itt
Nádasdy Ádám: Milyen nyelv a magyar?
Nádasdy Ádám: Hordtam az irhámat
Nádasdy Ádám: A vastagbőrű mimóza
Nádasdy Ádám: Nyírj a hajamba
Nádasdy Ádám: Verejték van a szobrokon
Nádasdy Ádám: Az az íz
Nádasdy Ádám: Prédikál és szónokol
Kálmán László – Nádasdy Ádám: Hárompercesek a nyelvről

Kapcsolódó kiadói sorozatok: Időmérték Magvető · Osiris könyvtár - Nyelvészet Osiris · Betekintés Akadémiai · Irodalmi zseblexikon Scolar

Szerkesztései 1

Bársony Márton – Nádasdy Ádám (szerk.): A bebábozódás után

Fordításai 36

William Shakespeare: Romeo és Júlia
Madách Imre: Az ember tragédiája
Katona József: Bánk bán
William Shakespeare: Hamlet
Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde
Dan Brown: Inferno
William Shakespeare: Szentivánéji álom
Dante Alighieri: Isteni színjáték
William Shakespeare: A vihar
William Shakespeare: Lear király

Antológiák 35

Péczely Dóra (szerk.): Szívlapát
Vecsei H. Miklós – Horváth Panna (szerk.): Írott kövem dobom a mélybe
Kele Dóra (szerk.): InstaVers
Beck Zoltán – Mucsi Zoltán – Vecsei H. Miklós (szerk.): Barátom, aki voltál
Bárány Bence – Élő Csenge Enikő (szerk.): Felhajtóerő
Péczely Dóra (szerk.): Szevasz
Vecsei H. Miklós – Horváth Panna (szerk.): A nevetlen, titkos gyökereknek raja erősebb, mélyebb földbe ás
Simon Márton – Valuska László (szerk.): Apokalipszis, most?
Hevesi Judit (szerk.): Most múlik
Szegő János (szerk.): Szép versek 2014

Róla szóló könyvek 3

Vámos Miklós: Kedves kollégák I-II.
Veiszer Alinda: Záróra
Katona Zsuzsa (szerk.) – Mérei Anna (szerk.): Költői portrék

Kiemelt alkotóértékelések

Izolda P>!

Nádasdy Ádám

Nádasdy for prezident!
Jártam hozzá többször nyelvtörténet órára, és nagyon szerettem ahogyan magyarázott, mert érthető volt, világos, és mindent sikerült úgy átadnia, hogy azt éreztette, hogy de hiszen ez pofon egyszerű, és mindenki meg tudja tanulni! És tényleg! Hihetetlenül érdekessé tudta tenni azt a tárgyat, ami aztán telefonkönyvmagolás is lehetett volna.
Shakespeare fordításai pontosabbak és hitelesebbek. Arany János klasszikus szövegei zseniálisak, de Shakespeare-től sokszor elég távol vannak.
Elgondolkodtatók a cikkei, amiket a homoszexualitásról írt. (Pl.: http://nol.hu/archivum/archiv-23124-12408 "Melegnek lenni elsősorban titok")
Aztán meg a versei. Kis csiszolt, tömör… mondhatnám hogy drágakövek, de az már-már nyálas lenne.
Amikor jártam hozzá angol szakon, akkor volt az egyik szövege az érettségin. Megkérdezte tőle valaki, hogy milyen érzés. Azt mondta, hogy meglepődött, meg hogy úgy érezte magát, „mint azok a szobrok az iskolákban a lépcsőfordulókban, tudják, amikre a diákok a sapkájukat szokták felrakni.”

Aki a nyelvészeti felfogásáról akar röviden, ismerkedésül, ezt olvassa el: http://seas3.elte.hu/delg/publications/modern_talking/100.html

Nádasdy egy zseni, szerény, stílusos, okos, olvasni kell.

4 hozzászólás
FeketeAlex I>!

Nádasdy Ádám

Már akkor is felnéztem rá, mikor még nem volt meg nekem egyik könyve sem. Olvastam vele interjúkat, és már akkor szimpatikus lett a személye, a szemlélete (és persze hogy nyelvész, angol nyelvterülettel foglalkozik, és melegségről ír). A fordításaival volt, hogy foglalkoztunk suliban, és elfogultság nélkül (napersze) mindig az övé tetszett legjobban. Könnyebben tudtam értelmezni, mint Arany fordításait, sokkal „maibb”, de persze pozitív értelemben. Egyszer voltam egy fordítói konferencián is, amin előadott, biztos, hogy nem az volt az utolsó alkalom. Miután olvastam tőle verset, novellát, ismeretközlő művet a nyelvészetről, fordítást is, csak még jobban megerősítette mindezeket. Elhatároztam, hogy elolvasom az összes könyvét, ha egy művet ő fordított, másét nem akarom elolvasni (maximum összehasonlításképp). És mivel még nem írtam/mondtam elégszer: a fél karom is odaadnám, ha tanítana (még most is, engem is).

marianngabriella P>!

Nádasdy Ádám

Ahogy a kőműves rutint szerez abban, hogy egy követ nézegetve-forgatva eldöntse, hova illik bele a terméskő falba, ugyanez a képesség, a megfelelő szavak beillesztése adódik a költői rutinból.

Annyira nem lehet nem nagy szavakat használni, amikor Nádasdy Ádámról beszélünk.

Az elmúlt hónapjaimat keresztül-kasul átjárta a munkássága. Olvastam novellákat, verseket, esszéket, gondolatokat, tanulmányokat, és még fordításokat is. Sokan ajánlották már nekem a műveit, de mindig tologattam, mert hát miért olvasnék én Nádasdyt, miért olvasnék én verseket, tanulmányokat a magyar nyelvről, a fordításokról, és miért ülnék le felnőtt fejjel iskolai kötelezőket újraolvasni?

Hát azért, mert az én igaz szerelmem mindig is az irodalom volt és lesz, és ahhoz, hogy ez be tudjon teljesedni, úgy gondolom, nem csak könyveket kell olvasni, hanem azokat megérteni, átérezni. De ez nem megy egykönnyen, és van hogy az ember segítségre szorul. Én azt sem tudtam, hogy segítségre van szükségem, de Nádasdy ugrott azonnal, és kisegített. És csak néztem rá, és pislogtam, hogy akkor ez azt jelenti, hogy? És igen azt.

Ódákat zengtem már róla ilyen-olyan értékeléseimben, és számtalanszor leírtam miért ilyen kiemelkedő alak, de egyszerűen újra le kell írnom. Nádasdy az, akire a magyar közoktatásnak, és természetesen a kortárs magyar irodalomnak a legnagyobb szüksége van. Egy édes csepp ebben a szürke tengerben, amelyet megreformál, megmagyaráz tanárbácsisan újra előad. Ő az, aki bárkivel megtudja szerettetni az irodalmat, a magyar nyelvet, és ezeken túl a nyelvtanulást, a nyelvet magát, mint művészetet.

Rengeteget adott nekem az elmúlt hetekben, és immáron harmadik alkalommal ugyan, de úgy érzem jogosan írom le. Egy újabb kedvenc magyar szerzőt avathattam a személyében.

Köszönök mindent!

2 hozzászólás
Rini P>!

Nádasdy Ádám

Az elmúlt hetekben sok időt töltöttem Nádasdy Ádám műveivel. Végig az az egy gondolat járt a fejemben: Ez az ember tud írni!

Ritkán olvasok magyar nyelven, ezért különösen jólesett az a gyönyörű nyelvhasználat amivel dolgozik. A másik amit ki kell emelnem vele kapcsolatban az az őszinteség. A történetei kézzelfoghatóan valósak. Eszembe sem jut őket megkérdőjelezni. Az írásokból lejön mennyire tájékozott és világlátott emberről van szó. De ez sosem úgy, hogy kérkedne vele.

A versei olykor a szívemig hatoltak (meg olykor belém döfték a kést). Aki képes könnyeket csalni a szemembe néhány betűvel az 5 csillagot érdemel.

1 hozzászólás
raczlilian>!

Nádasdy Ádám

Ez az egész úgy indult, hogy teljesen véletlenül megláttam az egyik közösségi oldalon, az egyetemen lesz egy Shakespeare-hez kötődő esemény, ahova a kerekasztal-beszélgetés egyik résztvevőjeként Nádasdy Ádámot is meghívták. A nap eljöttével bepakoltam a hátizsákomba a vizespalackomat, egy füzetet és tollat, a telecetlizett Jól láthatóan lógok ittet és a legnagyobb becsben tartott Szakállas Neptunt, vettem a suli mellett egy kávét, és beültem az amfiteátrum-jellegű terem leghátsó, egyben legmagasabban lévő padjába. Az esemény végeztével csendesen lecsorogtam én is a padsorok között kissé remegő kézzel. Olyan nagyon szerettem volna lenni valaki; valaki, aki meghalad engem – de nem voltam.

Végül csak odaléptem hozzá és megkérdeztem tőle, hogy aláírná-e nekem ezeket a könyveket. Kérdezte, milyen névre, mondtam, Lilian, mire ő:
– Ó, de érdekes, anyámnak is Lilian volt a neve!
Mondanom sem kell, fogalmam sem volt, mit válaszoljak, csak boldog voltam, hogy ez így van, de amúgy meg ki vagyok én, hogy ugyanaz legyen a nevem, mint az ő édesanyjáé, persze gyorsan rá is kellett keresnem a neten, míg ő aláírt, és bebizonyosodott, tényleg Liliannak hívták. Már visszakaptam a könyveket, erősen szorítottam őket, de még mindig ott álltam félszegen, mint aki a küszöbön még megfordul, és csak annyit megjegyeztem, mennyire sajnálom, hogy már nem vehetek részt a tanár úr óráin. (Ekkorra már hivatalosan nem tanított az egyetemen.) Elgondolkodva rám nézett.
– Tudja, néhány hét múlva Shakespeare-t kezdünk olvasni pár lelkes diákkal, a Julius Caesart, kredit nélkül, minden nélkül. Jöjjön!

Késve érkeztem az első alkalommal egy óraütközés miatt, és ott álltam öt percig a terem előtt, mert nem mertem belépni, ahol már elkezdődött az óra, és úgy kellett magamnak kisebb beszédet tartani, hogy ha most nem megyek be, azt mindig bánni fogom.
Benyitottam. Ott állt, őszen, vékonyan, mondat közepén, Shakespeare-rel a kezében. (Hogyan is máshogy? Meg aztán nem szimbolikus-e nagyon?). Felnézett, egy pillanatra elmosolyodott – majd:
– Jöjjön csak, Lilian, jöjjön, van példánya? Ha nincs, itt lesz az asztalon, vegye, vigye, megvan, hol járunk, megtalálta a sort? Első felvonás, első jelenet, huszonötödik sor, kérem, kántálja nekem…

Így kezdődött hát anno a kaland, ami azóta is tart. Már most nem Shakespeare-t olvasunk, de nem baj. Igazából semmi sem baj.

4 hozzászólás
Dilaida P>!

Nádasdy Ádám

Nem úgy terveztem, hogy ő lesz az első, akiről alkotóértékelést írok, mégsem bánom, hogy így történt. Éppenséggel ő volt az első (és mindeddig egyetlen) olyan szerző is, akivel személyesen dedikáltattam, és még mindig emlékszem rá, milyen nagy dolognak tartottam ezt. Most is az. (:
Még közel sem ismertem meg Nádasdy Ádám teljes életművét, de tulajdonképpen mindent szívesen elolvasnék tőle. Találkoztam már számos novellájával, egy ismeretterjesztő könyvével, illetve jónéhány versével is, és meggyőződésem, hogy ha a kortárs költészet off közelebb állna hozzám, akkor már rég kedvencemmé avattam volna őt. Hiszen annyi minden van benne, amit én szimpatikusnak találhatok: a stílusa kellemes, sőt sokszor megmosolyogtat vagy éppen nevettet, olyan témában ír – sajáthangként –, amit nagyon szeretek és egyre többet jelent nekem, és nem csak ír, illetve költ, hanem fordít és tanít is, ráadásul nyelvész. Nem beszélve arról, hogy emberileg is milyen szimpatikus. Mondhatni teljes csomag!
Eddig mindent szerettem, amit olvastam tőle, némely könyveket még jobban, mint a többit, és még semmi olyan nem találtam, ami tőle származna, és rossz lenne, vagy érdektelen a számomra. Ezzel a gondolattal folytatom tovább az ismerkedést Nádasdy tanár úrral. (:

Ambrus_Janka>!

Nádasdy Ádám

Váratlanul ért a találkozás Nádasdy Ádám köteteivel, amit egy kihívásnak köszönhetek és amiért nagyon hálás vagyok. Még nem ismerem a teljes életművét, de igyekszem, hogy ennek az ellenkezőjét mondhassam. Az eddigi 3 általam elolvasott könyve után úgy érzem, hogy tőle bármit nagyon szívesen olvasnék, annyira megragadtak. A könyvek értékelése során is kifejtettem, hogy mennyi minden szerethető és értékes benne, amiket teljes átéléssel nyújt át az olvasónak a történetein keresztül. Mindenkinek csak ajánlani tudom, hogy olvasson Nádasdytól.

erkdp I>!

Nádasdy Ádám

A legnagyobb, legműveltebb élő magyarok egyike.


Népszerű idézetek

fkt>!

Mármost ugye 25 fő a szokásos osztálylétszám, tehát minden középiskolai osztályra jut egy meleg vagy leszbikus diák. (Ezt a 4%-ot már gimnazista koromban olvastam valahol, utána érdeklődéssel néztem végig az osztálytársaimon, hogy na, vajon melyikük lehet – míg eszembe nem jutott, hogy kár nézelődnöm, én vagyok az.)

142. oldal

Nádasdy Ádám: A vastagbőrű mimóza Írások melegekről, melegségről

Kapcsolódó szócikkek: homoszexualitás
Mafia I>!

A nyelvészet elvből nem kíván azzal foglalkozni, hogy kinek mi bántja a fülét, mert ez méltatlan volna egy szaktudományhoz. A növénytan sem foglalkozik azzal, hogy a spenótot ki tartja ehetetlennek.

Leóék macskája

Kapcsolódó szócikkek: nyelvészet
Málnika P>!

A teljes szókincsnek egyetlen beszélő sincs birtokában, a beszédközösség tud összesen ennyit. A legműveltebbek kb. 30.000 szót ismernek, a legműveletlenebbek 6000-et.

89. oldal (Corvina, 2020)

5 hozzászólás
Izolda P>!

Külön figyelmükbe ajánlom az egérpad kifejezést ('számítógép egere alá való gumilap'), mely az angol mouse pad 'egéralátét' részleges fordítása, az angol pad szó magyarra való átértelmezésével. Ilyen megható hülyeséget a német dominancia évszázadai alatt nem lehetett volna csinálni, mert az emberek tényleg tudtak németül.

301. oldal, Mi az angol?

Nádasdy Ádám: Ízlések és szabályok Írások nyelvről, nyelvészetről 1990–2002

giggs85>!

Most éppen kihagyják, ismerte be, ahogy leült, de az ember nem szereti, ha elküldik, még onnan se, ahonnan elvágyódik.

75. oldal

Izolda P>!

Lassú sodrás, húsz ujj

A küszöböt rágtam. Sőt, egyik éjjel
fölébredtem ötkor, téli sötét volt még,
hogy hol lehet? Fölhívni nem volt szabad,
de különben is: szombat reggel ötkor?

Nekiálltam a frizsidert kitisztítani.
Alapos, minden részletre kiterjedő
munka volt, gyakorlatilag szétszedtem.
Kipattintottam polcokat, rugós
ajtókat feszítettem bénulásig.
Közben félóránként (többször nem volt szabad,
szigorú határt szabtam áradó
érzelmeimnek) levágtam a körmöt
egy újabb ujjamon. Az húsz ujj,
tíz órányi kitartás. Belebuktam.
A küszöböt rágtam. Nem is, hogy szeret-e,
mert persze, biztos. Hanem az, hogy hol van.
Egyszerűen hol van.

25. oldal

Nádasdy Ádám: Az az íz Versek 2005–2007

9 hozzászólás
Nikolett_Kapocsi P>!

Jó idő volt ma, az erkélyen vacakoltam a virágokkal, de tulajdonképpen a szemközti ház tatarozásán dolgozó munkásokat hallgattam, remek szubsztandard nyelvhasználati példák, egy nyelvésznek ajándék ez, nem kell elutazni nyelvjárást gyűjteni.

Hogyhogy "original"?

2 hozzászólás
shadowhunter1975 P>!

Jól láthatóan lógok itt

Két felhő között ím lógva maradtam,
a lábam kalimpál a semmibe.
Nincs biztos föld, szilárd talaj alattam,
de legalább ellátok messzire.

Fiatalon mindig a múltba néztem,
hogy hol siklott ki az egész dolog.
Kerestem: kinek hajtsam meg a térdem,
most meg ha kell, ha nem kell, lerogyok.

A felhők közt hideg van és világos,
én is jól láthatóan lógok itt.
Kíváncsi gúnnyal vizsgálgat a város,
és hallom a kérdést, a szónokit:

nem kéne-e a jövő felé csúszni,
a nappal szemben siklani akár?
Kell-e a mások igazába bújni,
mint használt fészket használó madár?

5. oldal (Magvető, 2019)

shadowhunter1975 P>!

Mellé

Mellétárcsáztam, nem is vettem észre,
csak dőlt a szó belőlem, úgy leírtam,
olyan tűpontosan a nyavalyást,
olyan kegyetlenül, hogy Krisztián,
akit véletlenül tárcsáztam, égő
fülekkel hallgatta, aztán rövid
szünet után kibökte: „Nem tudom.
Senki se hibátlan. Én se. De mondd,
biztosan engem hívtál? Énvelem
akartál leszámolni?” A füle
égését nem láttam, azt csak a hangja
tette gyanússá. „Jesszusom, te vagy?!
Én mást hívtam – mondtam –, ezer bocsánat.”
„Nem baj – felelte –, rám fért a szidás.”
Letettem. Tényleg. Ha úgy vesszük, ő is.
Igen, egyformák a barátaim.

16. oldal, Mellé (Magvető, 2019)

1 hozzászólás
fkt>!

Egy angol írónő, Jeannette Winterson regényben írja meg „előbújásának” (coming out-jának) történetét. Amikor otthon bejelentette, hogy elköltözik, mert beleszeretett egy nőbe és azzal akar élni, az anyja azt kérdezte: „Miért akarsz boldog lenni, ha normális is lehetnél?”

164. oldal

Nádasdy Ádám: A vastagbőrű mimóza Írások melegekről, melegségről

Kapcsolódó szócikkek: Coming out
1 hozzászólás