!

Konrad Lorenz osztrák

1903. november 7. (Bécs) – 1987. február 27. (Bécs)

Tudástár · 10 kapcsolódó alkotó · 1 kapcsolódó könyv

Teljes névKonrad Zacharias Lorenz
KatalógusnévLorenz, Konrad
Nemférfi

Képek 1

Könyvei 24

Konrad Lorenz: A civilizált emberiség nyolc halálos bűne
Konrad Lorenz: Salamon király gyűrűje
Konrad Lorenz: Ember és kutya
Konrad Lorenz: Ember voltunk hanyatlása
Konrad Lorenz: Mentsétek meg a reményt
Konrad Lorenz: Az agresszió
Konrad Lorenz: A tükör hátoldala
Konrad Lorenz: A gondolat ösvényein
Konrad Lorenz: Én itt vagyok – Te hol vagy? – A nyári lúd etológiája
Konrad Lorenz: Az „Orosz kézirat”

Kapcsolódó kiadói sorozatok: Konrad Lorenz művei · Válogatott tanulmányok Gondolat · Helikon Zsebkönyvek Helikon

Illusztrálásai 2

Konrad Lorenz: Salamon király gyűrűje
Konrad Lorenz: Ember és kutya

Antológiák 3

Pomogáts Béla (szerk.): Doromboló
Veress István (szerk.): Az ember legjobb barátja – világhírű kutyatörténetek
Gyurgyák János (szerk.): Élet és Halál könyve

Róla szóló könyvek 1

Festetics Antal: Konrad Lorenz világa

Kiemelt alkotóértékelések

Bla IP>!

Konrad Lorenz

Konrad Lorenz Nagymamámmal azonos évben, 1903-ban született Bécsben. Már gyermekkorában érdeklődéssel fordult az állatok felé, tartott halakat, majmokat, kutyákat és mindenféle kis élőlényt, amely a környéken beszerezhető volt. Még egészen fiatalon elvállalta a Schönbrunni Állatkert beteg lakóinak gondozását. Figyelte az állatok viselkedéseit, szokásaikat naplójában jegyezte fel.
Apja kívánságára orvosnak tanult, először a New York-i Columbia Egyetemre járt, majd Bécsben tanult tovább. 1927-ben jelent meg első, a csókák magatartásáról készült tanulmánya, a Journal für Ornithologie című folyóiratban. Egy év múlva már orvosi, újabb 5 éves tanulmányokat követően 1933-ban zoológiai doktori címet szerzett, közben folyamatosan publikált és egyre nagyobb elismertségre tett szert a tudományos körökben.
Szakmai sikerei tették a későbbi nevezetes etológiai újság (Zeitschrift für Tierpsychologie) társfőszerkesztőjévé, és az Általános Pszichológiai Tanszék vezetőjévé a königsbergi Albertus Egyetemen. Számára hat évig tartott a háború, 1942-44 között katonaorvos volt, ezt követően pedig négy éven keresztül egy szovjet hadifogolytábor lakója volt. Hazatérve Ausztriába azonnal visszatért kutatásaihoz, 1951-ig az altenbergi Összehasonlító Etológiai Intézetet irányította, majd a Max Planck Intézetet vezette 1973-ig. Könyvei segítségével széles körben népszerűséget szerzett, leghíresebb műve „Az Agresszió”, amelyben a háborúknak és harcoknak velünk született alapjaira hívja fel a figyelmet.
Szórakoztató olvasmány az általam is olvasott „Ember és a kutya”, melyből megismerhetjük az kutyákkal kapcsolatos élményeit és ez állatokról alkotott véleményét is. Tapasztalataiból számomra egyértelműen kitűnik, hogy a kutyák különféle érzelmeket élnek át, s nekem egyértelművé vált, hogy döntéseket hoznak, s ennek megfelelően cselekszenek. Mi ez, ha nem a fejlett emlős állatok gondolkodása? Konrad Lorenz abból az alapelméletből indult ki, hogy az állatok mozgása elemekre bontható és ezek az elemek öröklött mozgásmintázatokat hoznak létre. Ennek formája szigorúan állandó, öröklődik, fajonként változó és egy önálló neurális központ hozza működésbe egy külső inger hatására. A működésbe hozó ingereket nevezzük kulcsingereknek, vagy más néven öröklött kiváltó mechanizmusnak. A mozgásmintázatok általában adaptív értékűek, tehát a faj túlélését segítik. Némelyek a születéssel már teljesen kialakultak, másokat tanulással fejlesztenek tovább.
Természetesen ez alaptételnek számos kivétel nem felel meg, hiszen az öröklött mozgásminták genetikailag továbbítódnak, ezért bármilyen természeti variabilitás változtathat rajta. Fontos jellemző ezekre a mozgásokra a formaállandóság, a megszakíthatatlanság és az, hogy nincs semmiféle visszacsatolás a mozgás szabályozása és a környezet között. A kissé bonyolult meghatározás valójában igen egyszerű példákra lebontható. A formaállandóság arra utal, hogy a mozdulatsor minden egyednél azonos sorrendet követ, mint például a pók hálószövése. A mozdulat megszakíthatatlanságát bizonyítja az a kísérlet, amelyben a rovar által éppen készített „bölcsőt” megrongáltak, a rovar tovább folytatta annak elkészítését (a következő munkafázissal), nem törődve annak használhatatlanságával.
Az öröklött mozgásmintázat-koncepció felfedezése volt, hogy minden öröklött mozgásnak lokalizálható helye van az idegrendszerben. Minél egyszerűbb az élőlény, annál könnyebben ismerhetjük fel a mozgásért felelős idegközpontokat. Ezek a mozgások gyorsan „kifáradnak”, sőt a túlzott ingerlés következtében akár meg is szűnhetnek, erre példa az agresszió vagy a szexuális késztetés.
Konrád Lorenz legtöbbet vitatott megállapításai közé tartoznak az emberiség jövőjéről alkotott igen borúlátó jóslatai. „Ember voltunk hanyatlása” c. kötetében e témával foglalkozik. Megállapítható, hogy az élővilágból vett példái és azok emberre való átültetése sokszor igen vitatott eredményre vezettek kutatásaiban. „Az emberi szellem… megtalálta módját, hogy az őt megteremtő tényezők legfontosabbikát, a romlástól kegyetlen módon megóvó (természetes) szelekciót kikapcsolja… Helyére olyan kiválasztódás lépett, amelyről nagyon pontosan tudjuk, hogy a fajok átalakulásának miféle tévútjait nyithatja meg” – írta Lorenz. Munkája elismeréseként 1973-ban a Nobel-bizottság Konrad Lorenznek orvos-élettani díjat adott át.
A civilizáció szerinte megszüntette a környezeti kiválasztódást, amelynek helyét a fajon belüli versenyzés vette át, és ez károsan hat az emberi génállományra. A nagyvárosi életforma -nézete szerint – genetikai módosulást okozhat, talán ezért nő a bűnözés, társadalmi méreteket ölt az infantilizmus, egyre nagyobb az elidegenedés. Mindez a kultúra elpusztulásához vezet.
„Egyetlen ésszerűen gondolkodó ember sem vonhatja kétségbe, hogy a mi nyugati civilizációnk olyan rendszer, amely kibillent egyensúlyából” – fogalmazott a Nobel-díjas tudós.
Az ember lassan „háziasítja” önmagát, Lorenz ezzel szemben a vadon élő állatok (és emberek) kiválóbb tulajdonságaira hívja fel írásaiban a figyelmet. Az emberi faj evolúciós leépülésének jeleit a fizikai tulajdonságaink romlásában (látás, reflexek, izmok satnyulása) és erkölcsi romlásában (szexuális szabadosság, igazságérzet visszaszorulása) vélte felfedezni. Következtetéseinek még életében számos kritikusa akadt, akik tiltakoztak az ember és állat ilyen módon való összehasonlítása ellen.
A világhírű tudóst tekintik a – ma egyre erősebb – zöld mozgalmak alapító atyjának, Lorenz ugyanis élete utolsó évtizedeiben számos művet publikált környezetünk és fajunk megvédése érdekében. Ezek közül leghíresebb „A civilizált emberiség nyolc halálos bűne” címet viseli. A veszélyeket rövid pontokba szedte, ezek szólnak a föld túlnépesedéséről, a természetes élettér pusztulásárról, a technológia fejlesztésének hiábavalóságáról, növekvő intoleranciáról és nihilizmusról, a generációk közötti egyre élesebb konfliktusokról és az uniformizálódásról.
Az atomfegyverkezés veszélyeit tartja a leginkább elkerülhetőnek. Tettekkel is kiállt a környezet épségéért, 1979 októberében szenvedélyes beszéddel akadályozta meg a Zwentendorf közelében tervezett atomerőmű megépítését. A tudós kiállása következményeként népszavazás utasította el a beruházást.
Még életében megalakult a róla elnevezett intézet Ausztriában.
Konrad Lorenz 1989. február 27-én halt meg Altenbergben.


Népszerű idézetek

Bla IP>!

Az a tévhit, miszerint helyes „kondicionálást” feltételezve, az embertől csaknem minden elvárható, vele csaknem minden megcsinálható, alapjául szolgál annak a sok bűnnek, amelyet a civilizált emberiség a természet, így az ember természete és az emberiség ellen elkövet. Szükségszerűen a legtragikusabb következményekkel jár, ha egy világot átfogó ideológia az abból eredő politikával együtt hazugságra épül.

Kapcsolódó szócikkek: etológia · hazugság · ideológia · kondicionálás · tévhit
Dark>!

A mai ember neuraszténiája mellett, paradox módon, állandóan keresi a zajt, amire nincs más magyarázat, mint hogy valami mást el akar nyomni vele. Egy erdei sétánkon feleségemmel váratlanul táskarádió közeledő hangjára figyeltünk fel. A rádió egy 16 éves forma magányos biciklista csomagtartóján volt. Feleségem meg is jegyezte. „Fél, hogy meghallja a madárdalt!” Azt hiszem, attól félt, hogy akár egy pillanatra is szembesül önmagával. Ezért van talán az, hogy egyébként szellemiekben igényes emberek saját társaságukkal szemben előnyben részesítik a televízió bugyuta reklámadásait? Bizonyára azért, mert így semmi sem készteti őket önmegfigyelésre.

41. oldal (Cartaphilus, 2002)

Raye>!

Az, hogy a kellemetlenségeket egyre kevésbé vagyunk hajlandóak eltűrni, az emberi életnek a természet által elrendelt csúcsait és mélységeit mesterségesen elegyengetett síksággá változtatja, a nagyszabású hullámhegyekből és völgyekből alig észlelhető fodrozódást, a fényből és árnyékból unalmas szürkeséget, egyszóval: halálos unalmat teremt.

V. Az érzelmek fagyhalála

2 hozzászólás
ZZz>!

Nincs hűség a világon, amelyet ne szegtek volna meg, kivéve az igazi kutyahűséget.

183. oldal

Kapcsolódó szócikkek: hűség · kutya
Raye>!

Az ember lelki épségének fenntartásához a természet és az emberkéz alkotta kultúra szépségei egyaránt szükségesek.

III. Az élettér pusztulása

pontosvesszőparipa_Niki P>!

Az az elterjedt felfogás, hogy a világ dolgai jókra és rosszakra oszthatók fel, ahogy a szerelem, a bizalom, a hűség önmagukban jók, míg a gyűlölet, a hűtlenség, a bizalmatlanság önmagában is rossz, abból származik, hogy a társadalmunkban az előbbiekből leginkább hiány, az utóbbiakból felesleg mutatkozik.

02. Az élő rendszerek strukturális tulajdonságai és működészavarai

lenne P>!

Biztos, hogy a szerelem több szenvedést okozott a világon, mint a gyilkosság.

143. oldal, III, A hűtlenül kezelt világ, Az atomenergia és az atomfegyverek Csernobil előtt és után (Európa, 1991)

Szelén>!

Az a hétköznapi tény, hogy a kutyám jobban szeret engem, mint én őt, egyszerűen letagadhatatlan, és engem mindig bizonyos szégyennel tölt el.

179. oldal

Cneajna P>!

[…] a tömegtájékoztatási eszközök, például a televízió hatása alól magukat tudatosan kivonókat sokszor patologikus esetnek tekintik.

129. oldal

Kapcsolódó szócikkek: televízió
Noémi_Zsófi_Tóvári P>!

Észre sem vesszük, hogy mennyire függünk a modern „kényelemtől”, mivel az számunkra annyira magától értetődővé vált.

42. oldal

1 hozzászólás