Joseph Ratzinger német
← XVI. Benedek, Joseph Ratzinger (XVI. Benedek pápa), Benedicto XVI, Benedikt XVI., Pope Benedict XVI, Benedetto XVI, XVI. Benedek pápa, Joseph Ratzinger (XVI. Benedek)
1927. április 16. (Marktl, Bajorország, Németország) – 2022. december 31. (Mater Ecclesiae (Egyház Anyja) kolostor, Vatikán)
Tudástár · 41 kapcsolódó alkotó · 1 kapcsolódó könyv
Teljes név | Joseph Alois Ratzinger |
---|---|
Katalógusnév | Ratzinger, Joseph |
Nem | férfi |
Könyvei 75
Kapcsolódó kiadói sorozatok: XX. századi keresztény gondolkodók Vigilia · Kis út L'Harmattan · Jövőegyetem Könyvek John Henry Newman Oktatási Központ
Antológiák 3
Róla szóló könyvek 4
Kiemelt alkotóértékelések
Népszerű idézetek
Az „örök élet” nem a halál utáni élet – ahogy azt a modern olvasó önkéntelenül is gondolná –, mintha mulandósága miatt a mostani élet ennek egyszerűen az ellentéte lenne. Az „örök élet” maga az élet, a valódi élet, amelyet ma is élhetünk, s amelyet a fizikai halál már nem vehet el. Erről van szó: már most az „életet”, a valódi életet élni, amelyet már semmi és senki nem pusztíthat el.
69. oldal, 2. kötet
Joseph Ratzinger (XVI. Benedek): A Názáreti Jézus 88% A Jordánban való megkeresztelkedéstől a színeváltozásig
Csak akkor ismerjük meg igazi mélységében a másikat, ha a szívek szeretetben megnyílnak.
Alexandriai Órigenész II.
XVI. Benedek pápa: Az egyházatyák Római Szent Kelementől Szent Ágostonig
Mert Isten nem a hang, hanem a szív meghallója.
Szent Ciprián
XVI. Benedek pápa: Az egyházatyák Római Szent Kelementől Szent Ágostonig
Az az állítás, hogy Európa keresztény gyökereinek említése sérti az Európában élő sok nem-keresztény érzéseit, kevésbé meggyőző, tekintettel arra, hogy mindenekelőtt egy olyan történeti tényről van szó, amelyet komolyan senki nem tagadhat. Természetesen ez a történelmi hivatkozás kapcsolatot jelent a jelennel is, mert a gyökerek említésével jelezzük az erkölcsi tájékozódás forrásait, azaz azon alakulat identitásának egyik összetevőjét, ami Európa. Kit érne sérelem? Kinek az identitását éri fenyegetés? A muszlimok, akiket ebből a szempontból gyakran és szívesen vonnak bele a játékba, nem a mi keresztény erkölcsi alapjainktól érzik veszélyeztetve magukat, hanem annak a szekularizált kultúrának a cinizmusától, mely megtagadja a tulajdon gyökereit. Zsidó polgártársainkat sem éri sérelem amiatt, hogy Európa keresztény gyökereire hivatkozunk, hiszen ezek gyökerek a Sínai-hegyig nyúlnak vissza: annak a hangnak a hatását hordozzák, mely Isten hegyén hallatszott, és azokban a nagy alapvető irányultságokban egyesítenek bennünket, melyeket a Tízparancsolat ajándékozott az emberiségnek. Ugyanez érvényes az Istenre történő hivatkozás esetében is: nem Isten említése az, ami sérti a többi valláshoz tartozókat, hanem inkább az a kísérlet, hogy az emberi közösséget teljesen Isten nélkül akarják fölépíteni.
35-36. oldal, A kultúrák váltsága: Gondolatok a ma szembenálló kultúrákról (Szent István Társulat, 2005)
A 4. század közepén Egyiptomban öltött formát az ún. „diakonia”; a szerzetesi kolostorokban az az intézmény, melynek feladata a másokról való gondoskodás – a karitász – volt. Ebből bontakozott ki Egyiptomban a 6. századig egy olyan, teljes hatáskörrel rendelkező testület, melyre az állam még a gabona nyilvános szétosztását is rábízta. Végül Egyiptomban nemcsak minden kolostornak, hanem minden egyházmegyének is megvolt a maga diakoniája – egy olyan szerv, mely később Keleten éppúgy elterjedt, mint Nyugaton. Nagy Szent Gergely pápa (†604) tudósít a nápolyi diakoniáról. Rómában a 7. és 8. századtól vannak emlékei diakoniáknak; de a szegényekről és szenvedőkről való gondoskodás – a keresztény életnek az Apostolok Cselekedeteiben megfogalmazott elveinek megfelelően – nyilvánvalóan korábban, sőt kezdettől fogva lényegesen hozzátartozott a római Egyházhoz.
Második rész, Az egyháznak mint „a szeretet közösségének” szeretetszolgálata, A szeretetszolgálat mint az Egyház feladata
XVI. Benedek pápa: Deus caritas est XVI. Benedek pápa Az Isten szeretet kezdetű enciklikája
Aki a szeretetet meg akarja szüntetni, arra törekszik, hogy az embert mint embert szüntesse meg.
Második rész, Az egyháznak mint „a szeretet közösségének” szeretetszolgálata, Igazságosság és szeretet
XVI. Benedek pápa: Deus caritas est XVI. Benedek pápa Az Isten szeretet kezdetű enciklikája
Egy jobb világhoz csak akkor járulunk hozzá, ha mi magunk most tesszük a jót minden erőnkkel s az adott lehetőség szerint, függetlenül a pártstratégiáktól és pártprogramoktól.
Második rész, Az egyháznak mint „a szeretet közösségének” szeretetszolgálata, Az egyházi szeretet-tevékenység sajátos arculata
XVI. Benedek pápa: Deus caritas est XVI. Benedek pápa Az Isten szeretet kezdetű enciklikája
Ez a lényeg: az Istentől eltávolodott ember önmagától is eltávolodik, és csak az Istennel való találkozásban találhatja meg újra önmagát. így érkezik el önmagához is: igazi énjéhez, igazi valójához.
Szent Ágoston III.
XVI. Benedek pápa: Az egyházatyák Római Szent Kelementől Szent Ágostonig
Későn szerettelek meg téged, oly ősi és oly új szépség, későn szerettelek. Lám, te bennem voltál, én pedig kívül, és ott kerestelek. Rútságomban belevetettem magam azokba a szépségekbe, amelyeket te teremtettél. Te velem voltál, én azonban nem voltam veled. Távol tartott tőled mindaz, ami nélküled nem lenne semmi. Hívtál és erős hangod megtörte süketségemet. Fényességed ragyogott, elűzte vakságomat. Illatod kiáradt, beszívtam, és most utánad vágyakozom. Megízleltelek, és lám, most éhség és szomjúság emészt. Megérintettelek, és most a te békéd utáni vágyakozás éget.
Szent Ágoston III.
XVI. Benedek pápa: Az egyházatyák Római Szent Kelementől Szent Ágostonig
Mit használ neked, ha böjtölsz és tartózkodsz a hústól, ha gonoszságodban valójában felfalod testvéredet?
Nüsszai Szent Gergely II.