Johann Wolfgang Goethe német
1749. augusztus 28. (Frankfurt am Main) – 1832. március 22. (Weimar)
Teljes név | Johann Wolfgang von Goethe |
---|---|
Katalógusnév | Goethe, Johann Wolfgang |
Képek 6
Könyvei 121
Kapcsolódó kiadói sorozatok: Európa Diákkönyvtár Európa · Populart Füzetek Interpopulart · Horizont könyvek Kriterion · A világirodalom klasszikusai · Olcsó Könyvtár Szépirodalmi · Fehér Holló Könyvek Magvető · Populart füzetek – világirodalom Interpopulart · Helikon klasszikusok Magyar Helikon · Remekírók képes könyvtára Lampel Róbert (Wodianer F. és Fiai) · Magvető Remekírók Magvető · Olcsó könyvtár Franklin-Társulat · Művészet és elmélet Corvina · A német líra kincsesháza Európa · A világirodalom gyöngyszemei Móra · Világirodalmi kiskönyvtár · S.O.S. Diákkönyvtár · Monumenta Literarum Kner · Goethe válogatott művei Európa · Új Elzevir Könyvtár Magyar Helikon · Magyar Helikon minikönyvek · Életrajz / Útirajz Tarandus · Nagy írók – nagy írások Genius · Miniatűr Könyvtár Genius · Iskola - könyv Magyar Könyvklub · Színjátszók könyvtára · Helikon Zsebkönyvek Helikon · Európa Diákkönyvtár Európa · Lyra Mundi Európa · Matúra klasszikusok Ikon · Papírszínház Csimota · Penguin Little Black Classics Penguin angol · Kétnyelvű kis könyvtár Terra · Eötvös Klasszikusok Eötvös · Kentaur könyvek Noran · Seneca könyvek Halász és Társa, Seneca · ReTextum reciti · Kétnyelvű klasszikusok Corvina
Antológiák 87
Róla szóló könyvek 32
Kiemelt alkotóértékelések
Népszerű idézetek
Ki vágtat a szélben, az éjen át?
Egy apa az, ő viszi kisfiát.
Karjában tartja gyermekét,
átadja teste melegét.
– Fiam, mért bújsz az ölembe, ki bánt?
– Apám, nem látod a rémkirályt?
Koronája fehérlik, uszálya suhan.
– A köd gomolyog, csak a köd, fiam.
„Jöjj hát velem, édes gyermekem!
Játszhatsz gyönyörűen énvelem,
mutatok majd tarka virágokat,
s anyám arany ruhákat ad.”
– Apám, jaj, apám, mondd, hallod-e már,
mit igér suttogva a rémkirály?
– Fiam, csak csitt, ne mozogj, ne beszélj:
száraz avart zizzenti a szél.
„Most, szép fiú, jó fiú, jössz-e velem?
A lányaim ápolnak majd szeliden.
Már járják az éjben a táncaikat,
s álomba táncolnak, dúdolnak.”
– Apám, jaj, apám, nézd, ők azok,
a rém-királykisasszonyok!
– Látom, fiam, ott fehérlenek
a sűrű sötétben a vén füzek.
„Szeretlek, a szépséged ingerel:
eljössz, vagy erővel viszlek el.”
– Apám, most bántott, jaj, de fáj!
Megfog, nem ereszt a rémkirály!
Borzongva az apa üget tovább,
karolja nyöszörgő kisfiát,
a ház kapuján bajjal bedobog:
karjában a gyermek már halott.
(Vas István fordítása)
A rémkirály
– Viszontlátjuk egymást, megtaláljuk egymást, mi minden alakban felismerjük egymást.
Látom, a legjobb nyom vezet;
csak szét ne szórd magad e buzgalomban!
Dolgozószoba - Mefisztó
De szívet szívhez sohasem szerezhetsz,
ha nem a szívedből vált ki az.
27. oldal (Európa, 2005)
Van lány a világon elég, aki beteljesítheti a maga szíve vágyát. Szánja rá magát, keresse meg azt a lányt, esküszöm, meg fogja találni.
Annyi bizonyos, hogy semmi a világon nem teszi szükségessé az embert, csak a szeretet.