!

Jean-Jacques Rousseau francia svájci

1712. június 28. (Genf, Svájc) – 1778. július 2. (Ermenonville, Franciaország)

Tudástár · 71 kapcsolódó alkotó · 5 kapcsolódó könyv

KatalógusnévRousseau, Jean-Jacques
Nemférfi
Életrajz

Könyvei 27

Jean-Jacques Rousseau: Emil, vagy a nevelésről
Jean-Jacques Rousseau: Vallomások
Jean-Jacques Rousseau: Társadalmi szerződés
Jean-Jacques Rousseau: A magányos sétáló álmodozásai
Jean-Jacques Rousseau: Értekezések és filozófiai levelek
Jean-Jacques Rousseau: Júlia, a második Heloïse
Jean-Jacques Rousseau: Esszé a nyelvek eredetéről
Jean-Jacques Rousseau: A társadalmi szerződésről
Jean-Jacques Rousseau: Egy magános sétáló álmodozásai
Jean-Jacques Rousseau: Rêveries du promeneur solitaire

Kapcsolódó kiadói sorozatok: Mérleg Európa · Téka Kriterion · Helikon klasszikusok Magyar Helikon · Filozófia alapművek Európa · Matúra bölcselet · Olcsó könyvtár Franklin-Társulat · Kultúra és tudomány Franklin-Társulat · Klasszikus írások · Penguin Classics Penguin · Penguin Little Black Classics Penguin angol · Írók, költők, gondolkodók Magyar Könyvklub · Helikon Kiskönyvtár Helikon · Penguin Great Ideas Penguin

Antológiák 9

Nyáry Krisztián (szerk.): Nem kötelező 2. – Tiltott irodalom
Ember és polgár
Karikó Sándor (szerk.): Filozófiatörténeti szöveggyűjtemény
Gyergyai Albert (szerk.): Ima az Akropoliszon
Nagy Sándor – S. Szabó Péter (szerk.): Kultúrfilozófia
Neumer Katalin (szerk.): Nyelvfilozófia Locke-tól Kierkegaard-ig
Lengyel Béla – Vincze Flóra (szerk.): A világirodalom ars poeticái
Gyergyai Albert (szerk.): A francia felvilágosodás
Szegő Katalin (szerk.): A felvilágosodás gondolkodói

Róla szóló könyvek 14

Lion Feuchtwanger: Balgák bölcsessége
Ernst Cassirer: Rousseau, Kant, Goethe
Kenneth N. Waltz: Man, the State, and War
Benedek István: Rousseau
Roberto R. Aramayo: Rousseau
Pelle János: Rousseau világa
Hamar Péter (szerk.): Diderot, Voltaire, Rousseau
Neumer Katalin (szerk.): Nyelvfilozófia Locke-tól Kierkegaard-ig
Barta Jenő: Az ember Rousseau gondolatvilágában
Török Endre: Átragyogás

Népszerű idézetek

Szelén>!

Tudom és érzem, hogy jót tenni a legigazabb boldogság, amelyben az emberi szívnek része lehet […]

88. oldal (Hatodik séta)

2 hozzászólás
amadeus100>!

Mindig olyan bajok miatt sajnálunk másokat, melyek ellen, úgy hisszük, magunk sem vagyunk biztonságban.

tgorsy>!

De amíg a hatalom egymaga áll az egyik oldalon, a tudomány és a bölcsesség pedig a másikon fog állni, a tudósok ritkán gondolnak nagy dolgokat, a fejedelmek ritkán cselekszenek szép dolgokat, a népek pedig hitványak, romlottak és szerencsétlenek maradnak.

83. oldal · Jean-Jacques Rousseau

2 hozzászólás
Goofry>!

Gouvon abbé megtanított arra, hogy kevesebb mohósággal és több elmélyüléssel olvassak, így hasznosabbá vált az olvasás.

113. oldal, Harmadik könyv

Kapcsolódó szócikkek: olvasás
Goofry>!

… a műveltség és tudás nélküli elmék, akik becsülésre méltónak csak a tekintélyt, hatalmat és pénzt tartják, távolról sem sejtik, hogy tartoznak valamivel a tehetségnek, és hogy gyalázásával magukat becstelenítik meg.

588. oldal

encsy_eszter>!

[…] egy ízben belevizeltem szomszédasszonyunknak, Clot-nénak a fazekába, amíg ő istentiszteleten volt. […] ez az emlék még ma is nevetésre ingerel […].

2 hozzászólás
cassiesdream>!

Fiatal fővel még érdemes tanulmányozni a bölcsességet; öregkorban már gyakorolni kell.

Lunemorte P>!

Azt sem tudom, hogyan tanultam meg olvasni, csak első olvasmányaimra és hatásukra emlékszem: ettől az időtől fogva számítom folyamatosan az öntudatomat. Anyámtól regények maradtak ránk, vacsora után apámmal ezeket olvastuk. Eleinte csupán azért, hogy a szórakoztató könyvekkel gyakoroljam magam az olvasásban, de érdeklődésünk csakhamar annyira fölébredt, hogy végül éjszakákon át, egymást váltva szüntelen felolvastunk. Sohasem tudtuk abbahagyni, amíg végére nem jutottunk egy-egy kötetnek. Apám néha restelkedve mondta, amikor meghallotta a fecskék ébredését: Feküdjünk már le – nagyobb gyerek vagyok nálad.

tgorsy>!

Azonban engem is felháborít, akárcsak Önt, hogy az emberek nem vallhatják valamennyien tökéletesen szabadon a hitüket, és hogy az ember ellenőrzést merészel gyakorolni mások belső lelkiismerete fölött, ahová nem volna szabad behatolnia; mintha bizony tőlünk magunktól függne, hogy hiszünk vagy nem hiszünk olyan dolgokban, melyek kapcsán nincs helye bizonyításnak; és hogy az észt egyáltalán alá lehetett vetni az autoritásnak. Az evilági királyok felügyelnek-e vajon a másvilág fölött? Jogukban áll-e meggyötörni alattvalóikat a földön, hogy ily módon kényszerítsék őket a paradicsomba jutásra? Nem; minden emberi kormányzat természeténél fogva a polgári kötelességekre korlátozódik, és bármit mondott is erről a szofista Hobbes, az az ember, aki jól szolgálja az államot, senkinek nem tartozik számadással arról, hogy mi módon szolgálja az Istent.

Nem tudom, ez az igazságos Lény nem fog-e egy napon megbüntetni minden zsarnokoskodást, amit az ő nevében követtek el;…

Ama betiltandó dogmák közül kétségkívül a türelmetlenség a legalantasabb; de gyökerénél kell megragadni, mert a legvéresebb fanatikusok a szerencse fordulása szerint váltogatják a beszédüket, és csak türelmet meg szelídséget prédikálnak, amikor nem ők az erősebbek. Ezért azt mondom, hogy mindenki intoleráns elveket vall, aki szerint nem lehet tisztességes egy ember, ha nem hiszi maradéktalanul ugyanazt, amit ő, és aki könyörtelenül elátkoz minden másként gondolkozót.

100-101. oldal · Jean-Jacques Rousseau

alma>!

Bármely ismeretlen személynek az arckifejezése, egy mozdulata, egy pillantása elegendő ahhoz, hogy megrontsa örömömet vagy enyhítse fájdalmaimat. Csak akkor rendelkezem magammal, ha egyedül vagyok;egyébként a környezetem játékszere leszek.

9. séta