!

Jack London amerikai

Джек Лондон, Џек Лондон

1876. január 12. (San Francisco, Amerikai Egyesült Államok) – 1916. november 22. (Glenn Ellen, Amerikai Egyesült Államok)

Tudástár · 25 kapcsolódó alkotó · 1 kapcsolódó könyv · 21 film

Teljes névJohn Griffith Chaney
KatalógusnévLondon, Jack
Nemférfi

Képek 5

Könyvei 124

Jack London: A vadon szava
Jack London: Fehér Agyar
Jack London: Martin Eden
Jack London: Az éneklő kutya
Jack London: Aranyásók Alaszkában
Jack London: A beszélő kutya
Jack London: Országúton
Jack London: Tengeri farkas
Jack London: Farkasvér
Jack London: A Vaspata

Kapcsolódó kiadói sorozatok: A Világirodalom Remekei Európa · Delfin könyvek Móra · Horizont könyvek Kriterion · A világirodalom klasszikusai Kossuth · A világirodalom klasszikusai · Klasszikusok könnyedén Alexandra · MesterMűvek: Klasszikusok Delta Vision · Olcsó Könyvtár Szépirodalmi · Az én könyvtáram Móra · Jack London életműsorozat · MesterMűvek Delta Vision · Hunga könyvek Hunga-Print · Klasszikusok képregényben Ventus Libro · Milliók könyve Singer és Wolfner · Ifjúsági kiskönyvtár · Diákkönyvek Kreatív · Fiatalok Könyvtára Kozmosz Könyvek · Zórád Ernő képregényei Nero Blanco Comix · Egyetemes regénytár Singer és Wolfner · Klasszikus Ifjúsági Regénytár Új Ex Libris · Minden gyermek könyve · Tolnai regénytára Tolnai · Athenaeum 2 pengős regényei Athenaeum · Képes regénytár Szépirodalmi · Az én olvasmányaim Forum · Új Elzevir Könyvtár Magyar Helikon · Korunk mesterei Athenaeum · Ifjúsági könyvek Holnap · Világosság Könyvtár · Világosság Könyvtár · Kalandos regények Athenaeum · (Új) Galaktika Baráti Kör Metropolis Media · Oxford Bookworms Library angol · Penguin Classics Penguin · A világirodalom klasszikusai Európa · Macmillan Collector's Library Macmillan angol · Collins Classics Collins · Vintage Classics Vintage · Puffin Classics Puffin angol · Kétnyelvű kis könyvtár Terra · Kétnyelvű klasszikusok Kossuth · Vintage Children's Classics Vintage angol · Scholastic Classics Scholastic angol · Flame Tree Collectable Classics Flame Tree angol · Bestseller Inkvizítor, Könyvmíves, Merényi, Sierra, Szintarév · Szépirodalmi kiskönyvtár Szépirodalmi · Penguin Readers – Active Reading – Level 2 angol · Penguin Readers – Level 2 angol · Longman Classics angol · Tale Blazers Perfection Learning angol

Antológiák 33

Gerald Durrell (szerk.): A legszebb kutyatörténetek
Sárközy Bence (szerk.): Düledék palota
Domokos János (szerk.): A világirodalom legszebb elbeszélései I-III.
Az elátkozott kert
Hunyadi Csaba (szerk.): Poe és követői
Réz Pál (szerk.): 24 izgalmas novella I–II.
Dupka György (szerk.): Borzalmak könyve
Kornya Zsolt (szerk.): Sejtelmes történetek
Veress István (szerk.): Borzalmak könyve
Domokos János – Görög Lívia (szerk.): Világirodalmi dekameron I-III.

Róla szóló könyvek 3

Irving Stone: Matróz lóháton
Charmian Kittredge London: Jack London élete
Kiss László: Doleo – ergo sum

Kiemelt alkotóértékelések

Bla IP>!

Jack London

Jack Londont John Griffith Chaneynek hívták. Élete születésétől haláláig olyan kalandos, mintha ő írta volna valamelyik világsikerű regényében. Az amerikai társadalomnak csavargótól milliomosig nem volt olyan rétege, amelyiknek időről időre ne lett volna tagja. – Anyja jó nevű zenetanárnő és még nevezetesebb spiritiszta, közben vállalkozó kedvű üzletasszony is volt. Apja hol újságíró, hol városról városra járó vándorügyvéd, de leginkább asztrológus, azaz csillagjós, áltudományából élő művelt szélhámos. A két túl változatos életet élő fiatal, szerelmet hajszoló lény meglátta, megszerette egymást, s a leány szüleinek tiltakozása ellenére összeházasodtak. Hamarosan közeledett is gyermekük, de mire megszületett, az ifjú apa elhagyta az ifjú anyát. A fiúgyermeket még apja után Chaneyként írták az anyakönyvbe. Anyja azonban hamar kerített magának másik férjet: egy London nevű szolid özvegyembert, akinek két lánya volt. Ezek a mostohanővérek sokkal jobbak és gondosabbak voltak így szerzett öccsükhöz, mint a túl könnyelmű anya. A mostohaapa derék, családjával törődő férfi volt, a fiút iskolába járatta, rászoktatta az olvasásra, ami a leendő írónak mindhalálig szenvedélye volt. Az iskolában lett mostohaapja után London a családneve. A Jack keresztnevet később maga választotta magának. A kalandok kora azután korán elkezdődött. London úr beteg lett, nem folytathatta üzleti ügyeit. Felesége túl nagy vállalkozásba kezdett, hogy eltartsa a beteg férjet és a családot. Egy nagy panziót vásárolt összegyűjtött pénzén. Ez hamarosan tönkrement. A beteg férj meghalt. Koldusszegényen maradtak. A fiú 15 éves volt. Ő lett a családeltartó.

Iskolába többé nem járhatott. Az olvasás azonban kedvtelése és szenvedélye volt. Ahol éppen éltek, ott a helyi vagy a közeli kölcsönkönyvtár állandó látogatója lett. A Bibliától kalandregényekig, ami csak kezébe került, elolvasta. Kitűnő emlékezőtehetségével egyre tágította ismereteit, miközben ott keresett pénzt, ahol talált. Kisvárosokban és falvakban éltek, ahol valami munka adódott. Izmos, semmitől vissza nem riadó legény volt. 15 és 18 éves kora között volt újságkihordó, konzervgyári munkás. Felfedezte az osztrigatenyésztők telepeit, és leleményesen rájött, hogy lehet dézsmálni a drága kagylókat. Lopta és eladta az osztrigákat. Majd beállt a halászati őrséghez. Azután elment hajósinasnak, matróznak egy fókavadász hajóra. Eljutott Koreáig, majd japán kikötőkbe is. Átélt egy tájfunt. Ez az élmény indította az írás mestersége, hamarosan művészete felé. Amikor megint szárazföldön volt, egy újságban olvasta, hogy pályázatot tűztek ki úti élmények leírására. Még nem volt 19 éves, maga se tudta, milyen istenáldotta íróművész. A pályázatra megírta és beküldte „Tájfun Japán partjainál” című élményleírását. Első díjat nyert vele. El is határozta, hogy író lesz. Egy ideig azonban sehol se fogadták el újabb írásait. Megindítóan ír erről önéletrajzi ihletésű regényében, a Martin Edenben.
Ez nem ejtette kétségbe. Írt szorgalmasan tovább. Az egyik kisvárosban, ahol munkát keresett, nagy volt a munkanélküliség. Ő az utcán összebarátkozott a munkanélküliekkel és a hozzájuk csatlakozó vagányokkal. Megszervezte őket, hogy együtt vonuljanak fel Washingtonba, együtt követeljék a főhatóságoktól, hogy segítsenek rajtuk. Így is történt. Nagy feltűnést keltett a tüntető felvonulás, és némi eredménnyel is járt. Hoztak néhány intézkedést a munkaalkalmak gyarapítására. A még nagyon kezdeti állapotban lévő szocialista mozgalom vezetői azt hitték, hogy a sikeres tüntetés szervezője szocialista népvezér. Keresték is, és döbbenten vették tudomásul, hogy a szokatlanul nagy irodalmi műveltségű csavargó szegényember még csak nem is hallott a szociológiai irodalomról. Ő tehát elkezdett az utópiáktól marxizmusig, a polgári társadalomtudománytól az anarchistákig mindent összeolvasni.

Az új eszmékről új témák jutottak eszébe. Közben egyre inkább alkoholista lett, és ez végig is kísérte egész életében. Több ízben volt szerelmes. Volt szerelem nélkül házasodó nyugalomkereső, és el is vált, hogy kalandokat keressen. Változatos foglalkozásaiból, változatos szerelmeiből, a vagánytársaságok alakjaiból újabb és újabb elbeszélések születtek. A különböző újságok kezdték is elfogadni írásait. Azután jött a fordulat, pontosan a századfordulón, 1900-ban. 24 éves volt, és megírta első regényét, azonnal remekművet: „A vadon szavá”-t. Egy nehéz életű kutya élettörténetén át vonultatja fel a társadalom sokféle figuráját. Világsiker lett. Az amerikai népszerűséget követte az európai, a regényt minden nagyobb nyelvre lefordították. Már meg is élhetett volna a tiszteletdíjból, de elragadta a gazdagodás vágya. Éppen divat és szenvedély volt az aranyláz. Alaszkában keresték a vállalkozók és kalandorok a könnyű meggazdagodást. Tódultak Alaszkába aranyat ásni. Ő is nekivágott az északi vidéknek. Egy gramm aranyat se talált. De teméntelen témát a kalandokra és a megpróbáltatásokra. Hazament, újra megnősült, és egymás után írta regényeit az északi tájak zordonságáról. Mániákusan írt. Minden reggel leült a papír elé, és napi ezer szót írt. A kiadók lelkesen várták. A fordítók lelkesen fordították. Az a hír terjedt el világszerte, hogy minden író közt ő keresi a legtöbbet, és ő herdál legtöbb pénzt minden író közül.
Az új eszmékről új témák jutottak eszébe. Közben egyre inkább alkoholista lett, és ez végig is kísérte egész életében. Több ízben volt szerelmes. Volt szerelem nélkül házasodó nyugalomkereső, és el is vált, hogy kalandokat keressen. Változatos foglalkozásaiból, változatos szerelmeiből, a vagánytársaságok alakjaiból újabb és újabb elbeszélések születtek. A különböző újságok kezdték is elfogadni írásait. Azután jött a fordulat, pontosan a századfordulón, 1900-ban. 24 éves volt, és megírta első regényét, azonnal remekművet: „A vadon szavá”-t. Egy nehéz életű kutya élettörténetén át vonultatja fel a társadalom sokféle figuráját. Világsiker lett. Az amerikai népszerűséget követte az európai, a regényt minden nagyobb nyelvre lefordították. Már meg is élhetett volna a tiszteletdíjból, de elragadta a gazdagodás vágya. Éppen divat és szenvedély volt az aranyláz. Alaszkában keresték a vállalkozók és kalandorok a könnyű meggazdagodást. Tódultak Alaszkába aranyat ásni. Ő is nekivágott az északi vidéknek. Egy gramm aranyat se talált. De teméntelen témát a kalandokra és a megpróbáltatásokra. Hazament, újra megnősült, és egymás után írta regényeit az északi tájak zordonságáról. Mániákusan írt. Minden reggel leült a papír elé, és napi ezer szót írt. A kiadók lelkesen várták. A fordítók lelkesen fordították. Az a hír terjedt el világszerte, hogy minden író közt ő keresi a legtöbbet, és ő herdál legtöbb pénzt minden író közül.

Minden új élmény, minden új olvasmány új témákat adott. Izgatta például Darwin elmélete az ember származásáról. Veszélyes olvasmány volt ez sokáig Amerikában. Még a mi emberöltőnkben is, hát még a századfordulón. Őt azonban regényre ihlette. „Ádám előtt” című könyvterjedelmű elbeszélése talán a legkülönösebb műve, az emberré válás korában játszódik, amikor egy emberszabású majomtörzs éppen majomemberré, vagyis a legősibb ősemberré válik. A kutyák, farkasok és egyéb állatok természetének alapos ismerője szemléletes képzelettel ábrázolja azt az átmeneti lényt, amely ugyan még állat, de már kezd emberré válni. Európában már divatos olvasmány volt, amikor Amerikában még tiltották az iskolákban. Talán már ekkor érlelődött benne a terv, hogy ha megírta a mérhetetlen múltat, megírja a csak képzelettel megközelíthető jövőt is. De csak több év és több tapasztalat múltán került sor a jövendő küzdelmeit ábrázoló „Vaspata” című félelmetes utópiára, a végső harcra elnyomók és elnyomottak között. Ezt akkor gondolta el és fogalmazta meg, amikor már szocialistának vallotta magát. A mai értelemben soha nem volt szocialista, de Amerikában már volt „szocialista” nevű, valójában utópista elképzelésű mozgalom. London előbb ennek volt a tagja, és hamarosan ebből ábrándult ki. – Ez a korszaka 1905-ben kezdődött, a chicagói nagy sztrájk hatására. – Ezt Chicagóban a nagy vágóhidak munkásai kezdték el, majd hamarosan átterjedt a nagyváros környékére is. Az oroszországi első forradalom hírei buzdították a szervezőket és vezetőket. Talán küszöbön is volt egy amerikai munkásfelkelés, de amikor Oroszországban vérbe fojtották a forradalmat, Chicagóban is ellankadt a lendület. Addig azonban nagy izgalmakat keltett az egész Egyesült Államokban. Jack London is a helyszínre sietett. Az ottani tapasztalatok formálták úgy tudatát, hogy szocialistának vallja magát, és be is lépjen a magát szocialistának mondó pártba. A „Vaspata” és még néhány forradalmi tárgyú regénye ebben a korszakban íródott. – A „Vaspata” ijesztő látomás arról a rémuralomról, amely sok évvel később a fasizmusban valósult meg, így a regény az európai szocialista mozgalmak sokáig népszerű olvasmánya lett. Első francia fordításához Anatole France írt előszót.
Legjelentékenyebb regényei azonban csak a következő korszak termékei voltak. Ezek közt alighanem legfontosabb az 1908-ban írt „Martin Eden”. Sokan mondták-írták, hogy szerzőjének ez a legjobb, legszebb műve. Önéletrajzi elemek vegyülnek itt felismeréseivel és válnak művészi kor- és jellemrajzzá. Formáját tekintve a regény karriertörténet. Martin Eden okos, tehetséges matrózfiú. A társadalom mélyrétegeiből érkezik, szakadatlanul felfelé tör. Tanul, próbálkozik, minden sikerül. Szerelmes egy szép, gazdag leányba, aki természetesen nem viszonozza szerelmét. Hanem amikor Martin előbb egyre műveltebb lesz, majd egyre gazdagabb, amikor már látványosan a magasságba tört fel – akkor a leány hirtelen beleszeret. Ő azonban már kiábrándult a hiú és üres gazdag hölgyből. Hamarosan ugyanígy ábrándul ki az addig tisztelt gazdag és tekintélyes urakból. A politikusokban is csalódott. Osztályától, a szegényektől azonban már úgy elszakadt, hogy idegennek érzi magát közöttük. Pályafutása csúcsán, a várható nagy jövő előtt értelmetlennek lát mindent, és öngyilkos lesz.

Itt bukkan fel először a szerzőben az öngyilkosság lehetősége, mint megoldás a kiábrándulások ellen. 34 éves, írói dicsősége csúcsán van. „A vadon szava” óta híres író, de a „Martin Eden” igen hamar világhíressé teszi. Kedélyállapota azonban megváltozott. A nagy társaságkedvelő ember egyre jobban keresi a magányt. Kevesebbet és elmélyültebben ír. Ezek után következik csak a „Kóbor Csillag”, amelyet a kritika világszerte a legjobb, legszebb csavargóregénynek állít. Az is igaz, hogy egykori lázas nőhajszolása után egyre jobban vágyódik a hűségesen kitartó szerelemre. De az is igaz, hogy a mindig ivó ember egyre iszákosabb lesz. Egészsége is romlik. Van azonban még ereje és képzelete két remekműre. Valamikor a kezdetek idején megmutatta, milyen bámulatosan tud kutyatörténettel embereket és emberi társadalmat ábrázolni. Most egymás után két kutyatörténet következik: „Az éneklő kutya” és „A beszélő kutya”. Természetesen ezekben valójában nem a kutyákról, hanem váltakozó gazdáikról van szó. Az élet reményeinek és sivár valóságának izgalmas körképe mind a két regény. A dicsőség és a csalódások közepette érlelődik a legkomorabb kiábrándulás. Magát régóta szocialistának vallotta, az Amerikai Szocialista Pártnak is régóta tagja. Valójában ábrándos utópista volt. Úgy tapasztalja, hogy a szocialista párt nem küzd igazán a szegények érdekében. Összevész velük, kilép a pártból, de azokkal is összevész, akik örülnek ennek. 40 éves korában méreggel öngyilkos lesz.

Az írók és az olvasók értetlenül döbbennek meg a hírre, hiszen világszerte ünnepelt, sikeres, nagy jövedelmű író volt már. Az amerikai írók is példaképüknek és mesterüknek tartották. Az ez időben feltűnő legjelentékenyebb szocialistának számító amerikai írók – Theodor Dreiser, Upton Sinclair – példaképüknek tekintik. Annyi bizonyos, hogy az amerikai irodalomban a költészet már az előbbi, a XIX. század első felében indulókkal világirodalmi színvonalra emelkedett. Szépprózája azonban sokáig a Cooper jellegű kalandregényeknél tartott. A világirodalmi értékrend Amerikában Jack Londonnal kezdődik. Így vélik maguk az amerikaiak is.
https://moly.hu/konyvek/jack-london-a-vadon-szava/en-es-a-konyv/bla
https://moly.hu/konyvek/jack-london-martin-eden/en-es-a-konyv/bla

Pandamonium>!

Jack London

Mit is mondhatnék? Ez az ember fantasztikus mesélő tehetséggel volt megáldva, nem is csodálkozom azon, hogy nagy író lett, #inkább csak azon, hogy mennyit kellett güriznie mire befutott.# Imádom a történeteit! Nem tudom hogyan csinálja, de engem két mondat után teljesen behúz a világába, és szinte érzem a természet illatát, a szelet az arcomon, hallom a farkasüvöltést a hegyek között, a madárcsicsergést az erdőben. És teljesen elveszek benne.
Lehet, hogy nem élt sokáig, de több életre elengedő élményt szerzett ezen rövid idő alatt, amit átadott nekünk megírva, hogy mi is átélhessük vele együtt.

Nashira>!

Jack London

Jack Londont mindig is a rejtelmes szigetek, távoli tájak és a vad tenger Rejtő Jenő-jének tartottam. Ő az az író, akinek egymás után be lehet habzsolni akár 4-5 történetét is, akkor sem érzi azt az ember, hogy folyton visszatérő gondolatok, cselekményszálak vagy helyszínek ismétlik egymást, mert mindegyik könyve egy sokak által nem ismert, páratlan világot rejt. A kutyákról szóló történetei éppen olyan lehengerlőek és letehetetlenek, mint az aranyásók életéről vagy az Indonéz-szigetvilágban élők sorsáról szóló történetek.
Jack London műveit is azért lehet elképesztően szeretni és sokszor újra elővenni, mert nem rettent meg attól, hogy bemutassa nekünk mindazt, amit látott, érzett, tapasztalt vagy gondolt. Sokszor úgy érezheti az ember, hogy ott ül mellettünk, és várja, hogy elérje a kívánt hatást: hogy fény gyúljon a fejekben, rettenet vagy öröm költözzön a szívekbe, és borzongás futkosson a testekben.

Anaklusmos_ψ>!

Jack London

Jack London nekem a nyugalmas estékre való könyvek szerzője. Néha ijesztő dolgokat találok egy művében, de tetszik a realisztikus ábrázolása. Szeretem a stílusát, a történetei vadregényes hangulatát.

Kecsüszo_geiko>!

Jack London

Úgy tudott populáris lenni, hogy mindig örök érvényű, emberi dolgokat feszegetett..


Népszerű idézetek

Trudiz >!

Nem állhatsz meg, tovább kell menned. Célod van – tudod.

1 hozzászólás
Gregöria_Hill>!

Kíváncsi vagyok, nyájas olvasó, próbáltál-e már gyorsan átmászni szögesdrót kerítésen, mindkét kezedben egy kanna tejjel.

Kétezer vagány

Kapcsolódó szócikkek: tej
7 hozzászólás
berengar>!

Ha csontot löksz a kutyának, még nem vagy jótékony. Akkor vagy jótékony, ha megosztod a csontot a kutyával, pedig magad is éppoly éhes vagy, mint a kutya.

11. oldal

Slyder13 P>!

Bucknak sokszor visszatért álmában ez a jelenet, és felsírt tőle. Hát ez a módja. Nincsenek játékszabályok. Ha a földre kerültél, véged van. Jó, majd gondja lesz rá, hogy sohase maradjon alul.

16. oldal (Holnap, 2019)

Lunemorte P>!

De legjobban a nyári éjszakák félhomályában szeretett rohanni, éjfélkor, fülelve az erdő fojtott és álmos neszeire, olvasva jelekben és hangokban, ahogy az ember könyvet olvas, és keresve a titokzatos valamit, amely hívta – ébren és álmában is mindegyre csak hívta magához.

Dölfike>!

Van valamiféle önkívület, amely az élet csúcsát jelzi, s amelynél magasabbra nem emelkedhetik az élet. S mivel a létezés paradox dolog, ez az önkívület akkor tör reánk, amikor életünk a leghevesebben lángol, és ugyanakkor tökéletesen elfeledteti velünk, hogy élünk.

54. oldal [Móra Könyvkiadó, 1963]

jagoka1984 P>!

Csak az élet kínoz meg. A halál nem fáj.

186. oldal

Jack London: A barna farkas És más kutyás történetek

Lunemorte P>!

Nincsenek játékszabályok. Ha alulmaradtál, véged van. Jó, majd gondja lesz rá, hogy sohase maradjon alul.

kolika>!

Vagy ő uralkodik, vagy rajta uralkodnak; s aki irgalmat mutat, a gyengeségét árulja el. Az ősi életben nem létezett irgalom. Vagy ha mégis, félreértették, félelemnek értették, s az ilyen félreértésekből halál származott. Ölj, vagy megölnek, falj, vagy felfalnak – így szólt a törvény, és Buck engedelmeskedett e parancsnak, amely az idő feneketlen mélyéből kiáltott hozzá.