Hervay Gizella erdélyi magyar magyar
1934. október 14. (Makó) – 1982. július 2. (Budapest)
Tudástár · 8 kapcsolódó alkotó · 1 kapcsolódó könyv
Katalógusnév | Hervay Gizella |
---|---|
Nem | nő |
Életrajz |
Képek 5
Könyvei 13
Kapcsolódó kiadói sorozatok: Forrás · Romániai Magyar Írók Kriterion, Irodalmi
Fordításai 1
Antológiák 24
Róla szóló könyvek 3
Kiemelt alkotóértékelések
Népszerű idézetek
Csak a szél. Már megint nem te vagy,
pedig étellel, csenddel vártalak.
A nagy szavakat, mint olcsó ruhát,
levetettem. Nem várok csodát.
Nem kérek semmit. Nem panaszkodom.
Csak tenyered helye üres arcomon.
93. oldal - Étellel, csenddel...
Hervay Gizella: Az idő körei 95% Összegyűjtött versek
Annyira hiányzol,
hogy már jó egyedül.
Milyen színű a magány?
374. oldal, Szerelmes vers lila éggel (Kriterion, 1999)
Hervay Gizella: Az idő körei 95% Összegyűjtött versek
Étellel csenddel…
Csak a szél. Már megint nem te vagy,
pedig étellel, csenddel vártalak.
A nagy szavakat, mint olcsó ruhát,
levetettem. Nem várok csodát.
Nem kérek semmit. Nem panaszkodom.
Csak tenyered helye üres arcomon.
Ami lettünk volna, vagyok egymagam.
Szavaimnak immár kettős súlya van.
Szemeddel is nézem, amit láthatok.
Veled járok, éppen hogy csak nem vagy ott.
Amit kimondani nem tudtam neked,
látod, most a munkám okos része lett.
S amit nem láttál meg elnyűtt arcomon,
az szólít meg. Tekinteteddel rokon.
Az ember kiáltana kétségbeesetten,
s énekké válik a szava,
csak az állat nyüszít,
ha nem szabad vonítania.
Csak az ember hallgat,
ha nem jajgathat végeérhetetlenül,
csak az ember énekel,
míg a jajgatásból kimenekül.
Csak az ember hallgat,
az állat nyüszít a fájdalomtól,
csak az ember énekel:
örömöt teremt a fájdalomból.
24. oldal, Ének három hangra
Hervay Gizella: Az idő körei 95% Összegyűjtött versek
HOMLOKUNKON
lemegy a nap
tenyerünkön
kiül a hold
szánkon
kiüt a só
szemünkben az eső
kifogyhatatlan
219. oldal, Kettészelt madár (Kriterion, 1999)
Hervay Gizella: Az idő körei 95% Összegyűjtött versek
Aki az asztalt kigondolta,
nemcsak enni akart rajta.
Nagyon hontalan lehetett,
egész világnak terített.
Nem jutott tányér térdire,
könyökölt hát a semmibe.
S ahogy a semmibe könyökölt,
eszébe jutott egy fatönk.
Gondolatban rákönyökölt,
alátámasztotta a tönk.
Megtámasztotta életét,
teli tányért s asztalt remélt.
Asztalt, terített szavakat:
„Ülj le, érezd otthon magad!”
Egy deszkalap, valami láb,
ácsolt magának hazát.
Aki az asztalt kieszelte,
a világot köré ültette.
Nagyon messzire láthatott:
asztalainkra ráhajolt.
107. oldal, Aki az asztalt kigondolta...
Hervay Gizella: Az idő körei 95% Összegyűjtött versek
CSAK AZ A KISSZÉK LENNE MÉG
azzal a kisfiúkalappal
hozzám már mindig késve ér
megöregedve a hajnal
245. oldal, Kettészelt madár - Csak az a kisszék lenne még (Kriterion, 1999)
Hervay Gizella: Az idő körei 95% Összegyűjtött versek
KÉT VERS
I
Annyira kellesz, hogy – látod –
megtanultam hallgatni érted,
annyira kellesz, hogy
álmaimból könnyedén kilépek,
annyira kellesz,
hogy téged kereslek, nem a szerelmet,
gondolataidba vegyültem,
mint anyja könnyeibe a gyermek.