!

Gustav Meyrink osztrák

1868. január 19. (Bécs, Osztrák-Magyar Monarchia) – 1932. december 4. (Starnberg, Németország)

Tudástár · 7 kapcsolódó alkotó

Teljes névGustav Meyer
KatalógusnévMeyrink, Gustav
Nemférfi

Képek 2

Könyvei 10

Gustav Meyrink: Gólem
Gustav Meyrink: A nyugati ablak angyala
Gustav Meyrink: Walpurgis-éj
Gustav Meyrink: Az órás
Gustav Meyrink: A jövő érzékelésének lehetőségei
Gustav Meyrink: A fehér dominikánus
Gustav Meyrink: A zöld arc
Gustav Meyrink: A zöldarcú kísértet
Gustav Meyrink: The Golem
Gustav Meyrink: Der Golem

Kapcsolódó kiadói sorozatok: A kiválasztottak Pantheon Irodalmi Intézet · A zsidó világirodalom remekei Ulpius-ház

Fordításai 4

Charles Dickens: Oliver Twist (német)
Lafcadio Hearn: Geistergeschichten aus Japan
Charles Dickens: David Copperfield (német)
Lafcadio Hearn: Japanische Geistergeschichten

Antológiák 6

Somogyi Gábor – Tomasics József (szerk.): Rémtörténetek járvány idejére
Ferkai Tibor (szerk.): A Lélek kertjében
Ann VanderMeer – Jeff VanderMeer (szerk.): The Big Book of Classic Fantasy
Cudar gyönyörök
Dorothy L. Sayers (szerk.): Az izgalom mesterei
Richard Bassett (szerk.): Prague Stories

Népszerű idézetek

lzoltán IP>!

     Magam köré tekintek: csupa könyv vesz körül. Egyre több lett belőlük és úgy gyarapodnak, mint hosszú életem órái. Halott ez a tudás. Mint a vasrácsok sora, melyekből kalitka lett, amit én magam építettem magam köré. Vágyódom utánuk, hiszen megtanítottak arra, mit nem szükséges megtanulni, ezzel szemben érzem halálos, minden földi életet megfojtó leheletüket, ami szárnyakat adott lelkemnek. Csakhamar elrepülök otthonról, és ők is velem együtt, abba az országba, amelyről oly gyakran álmodoztam, a kettéhasadt sziklák, tengerek, cédrusok országába, ahol az emberkék mint emlékek hangyái közlekednek az utakon.

51. oldal, Dr. Haselmayer fehér kakaduja (Hermit, 2003)

Kapcsolódó szócikkek: könyv
2 hozzászólás
Kkatja>!

    Csak azt gyűlölhetjük igazán mélyen, ami önmagunknak része.

159. oldal, Inség (Athenaeum, 1917)

Kapcsolódó szócikkek: gyűlölet
24 hozzászólás
Kkatja>!

     – Átkozott dolog ez a gondolatkötés – bosszankodott magában – az ember azt hiszi, hogy az agyával termeli ki gondolatait, valójában azonban úgy áll a dolog, hogy a gondolat azt teszi az aggyal, amit akar és önállóbb életű, mint akármilyen élőlény.

27. oldal Második fejezet (Kultura, 1920)

Kapcsolódó szócikkek: gondolat
1 hozzászólás
Kkatja>!

    "Virrasztani – ez minden.
    "Ébren légy minden cselekedetedben. Ne hidd, hogy az vagy már. Nem ám, mert alszol és álmodol.
    "Állj meg erősen, szedd össze magadat és csak egy pillanattra kényszerítsd magad arra a testet átjáró gondolatra: most ébren vagyok.
    "Ha sikerül és átérzed ezt, akkor fel is ismered nyomban, hogy az iménti állapot a mostanihoz képest eszméletlenség és álomkórság volt.
    "Ime, ez az első tétovázó lépés azon az uton, amely a szolgaságtól a teljes hatalomig vezet.
    "Igy haladj előre egyik felébredéstől a másik felé.

206. oldal Tizenegyedik fejezet (Kultura, 1920)

12 hozzászólás
Kollográd >!

Bocsásson meg a sok okoskodásért, de amikor az ember egyetemen tanul, rengeteg ostoba könyv kerül a kezébe, és gépiesen ráragad az üres halandzsájuk.

144. oldal (Ulpius-ház, 2010)

Kollográd >!

Közös egy tulajdonsága a bölcsnek és az állatnak, hogy sohasem bánja meg tettét […]

89. oldal (2016-os kiadás)

bolondgomba I>!

– Álmaimban elképzelem – folytatá halkan, – hogy két lény egybeolvadása a végcélunk, összeolvadása azzá, amelynek a „hermafrodita” lehetne a szimbóluma. Nem hallott ön sohasem a régi egyiptomi Osiris-kultuszról?
– A „hermafrodita”? – Kérdeztem feszült figyelemmel.
– Úgy értem: Férfinek és nőnek félistenné való mágikus egyesülését.
– Mint végcélt?
– Nem, nem mint végcélt, – hanem egy új útnak a kezdetét, amely örök – és nincs vége.

220-221. oldal (Athenaeum, 1917)

2 hozzászólás
Kkatja>!

Különös: mennél gazdagabb valaki belső élményekben, annál kevesebbet adhat belőlük másoknak. Mind messzebbre távolodom el az emberektől, mig egyszer hirtelen eljön az óra, amikor hangomat már meg sem hallhatják.
    Érezte, hogy már-már ez óra küszöbén áll.

251. oldal Tizennegyedik fejezet (Kultura, 1920)

3 hozzászólás
Carmilla >!

Mint aki hirtelen végtelen homoksivatagban találja magát, egy csapásra tudatára ébredtem annak a mély, roppant magányosságnak, mely embertársaimtól elválasztott.

121. oldal

Carmilla >!

Minden kérdésre, melyet az ember tehet, abban a pillanatban készen van a felelet, amelyben a kérdés a szellemben fogantatott.

141. oldal (Athenaeum, 1917)