!

Grandpierre Atilla magyar

Grandpierre Attila

1951. július 4. (Budapest) –

Tudástár · 11 kapcsolódó alkotó · 2 kapcsolódó könyv

KatalógusnévGrandpierre Atilla
Nemférfi
Honlapgrandpierre.hu
Életrajz

Könyvei 19

Grandpierre Attila: Az élő világegyetem könyve
Grandpierre Attila: Életünk és a mindenséget átható rend
Grandpierre Attila: A lélek halhatatlansága
Grandpierre Attila: Emeletes mesehajó
Grandpierre Attila: Karácsony
Grandpierre Attila: Királyi mágusok ősnépe a magyar
Grandpierre Atilla: Lélek és Világegyetem
Grandpierre K. Endre – Grandpierre Atilla – Blaskovics József: Tárih-i Üngürüsz
Grandpierre Attila: Héliosz
Grandpierre Attila: A mindenség őrjítő varázsa

Kapcsolódó kiadói sorozatok: Magyarságtudományi Füzetek – Kisenciklopédia Magyarok Világszövetsége

Antológiák 2

Háy János (szerk.): Imák és kételyek könyve
Bajkán László – Berze Nagy János – Bősz Imre Ádám – Grandpierre Attila – Koszecz Sándor – Makoldi Sándor – Pap Gábor – Szakács Attila – Szántai Lajos: „Aki nem hiszi, járjon utána”
Vincze Ferenc (szerk.): Sokunk karácsonya – 2008

Kiemelt alkotóértékelések

Asteraoth P>!

Grandpierre Atilla

Érdekes dolgokat tud mondani, de engem speciel nem érint mélyen. Mindenesetre valódi tudós, ez fontos. Amikor az ősmagyarokról beszélt az Egely György-el, akkor viszont hm-hm…mit mondjak: nem túl erős konstelláció.


Népszerű idézetek

K_S_Liliána>!

Életünk egyik legalapvetőbb döntése, hogy rövidtávú anyagi érdekeket kövessünk, vagy hosszútávú, lelki-szellemi értékeket.

39. oldal

1 hozzászólás
arsenal0522>!

Már vártalak. Gondolataim jelezték érkezésed. Halk csilingelés ébredt bennem reggel. Elindultál, és megérkeztél a pillanatba. Az én pillanatomba, pillangó-szárnyú várakozásomba. Érintsük meg egymás világát, hallgassuk az érintkező világok játékát. Keressük meg a nyugalom úszó kék szigeteit. Szellemem összekapcsolódik szellemeddel, és egy mélyebb nyugalom csendjét feszíti ki.

98. oldal

1 hozzászólás
arsenal0522>!

Lehet, hogy egy nap indiánná válok. Kiválok ebből a beteg társadalomból, s önkéntes számkivetettségben keresek társakat az élet lázadásához, a szabadító emberi nemesség, a végtelenbe hatoló élet eszméjének visszahódításához.

92. oldal

arsenal0522>!

Pontosan két éve riadtam fel egy különös zajra. Az üvegezők egész éjjel dolgoztak. Akkor még nem tudtam, mi készül. De amikor felkeltem, áthatolhatatlan üvegfalba ütköztem. Törhetetlen üvegláncokkal béklyózták le a falat. Védekezni nem is próbáltam. tudtam úgyis reménytelen. Tudtam ezek az üvegfalak úgyis körbevesznek, akárhova menekülök. Ülök és nézek. Ők nem tudják, hogy figyelem őket. Kicsit hozzájuk tartoztam. Undorodtam tőlük, talán mert hasonlítottam rájuk. Most már csak nézem őket. Ahogy zárult körülöttem a tér, annál tisztábban láttam. Kérdéseim elvesztek az üveglánccsörgésben. De most, hogy megjöttél, újra ki fogok járni.

98-99. oldal

K_S_Liliána>!

A léleknek pedig nem lehet térbeli korlátot szabni. Lelkünk ott jár, ahol gondolataink, érzéseink járnak, gyakran testi énünkben, gyakran máshol.

34. oldal

K_S_Liliána>!

Ha a Világegyetem él, akkor nem anyag-, hanem élet-központú társadalmat kell építeni.

38. oldal

1 hozzászólás
K_S_Liliána>!

És még valami: minden emberben él a „kozmikus szimpátia”, az együttérzés a csillagokkal, a Természet egészével.

35. oldal

1 hozzászólás
pontosvesszőparipa_Niki P>!

Bármilyen lényeges is az ember számára fizikai szervezetének állapota, mégis látnunk kell, hogy a lélek nem korlátozható a bőrünk mögé. Lelkünket csak tudatunkkal tudjuk korlátozni!

34. oldal

Daeva>!

Állítólag az ősi közjogban:
„Amennyiben a király a nép érdekeit sértő cselekedetet határozott vagy végrehajtott, a nemzetgyűlésnek joga volt a király cselekedeteit kijavítani vagy hatókörét korlátozni. Ha szükségesnek látták, új királyt választhattak. ”
Egyiptomban a fáraókat a Teremtő irányítani, már felkentek voltak. A teremtőnek tehát joga van ezekhez, nem kell nemzetgyűlés.

Daeva>!

A természet törvénye a filozófiákban egyesítve: igazság, becsületesség, az igazságosság törvényei, az élet és a lélek épségének védelme, az emberi méltóság biztosítása.
Ezen az eszmén alapszik az ősi igazságszolgáltatás.
A bűnt az különbözteti meg a hibától, ami a könnyű testi sértést a súlyostól: 8 napon túl gyógyul. A bűn nemcsak a fizikai sérelem okozása, hanem ugyanúgy a lelki sérelemé. A legnagyobb bűn más életében hosszan tartó, súlyos testi vagy lelki sérülést okozni. (Persze a gyilkosság után) – ebbe a többi élőlény is beletartozik, nem csak az ember

239. oldal

Kapcsolódó szócikkek: bűn