Grandpierre Atilla magyar
1951. július 4. (Budapest) –
Tudástár · 11 kapcsolódó alkotó · 2 kapcsolódó könyv
Katalógusnév | Grandpierre Atilla |
---|---|
Nem | férfi |
Honlap | grandpierre.hu |
Életrajz |
Könyvei 19
Kapcsolódó kiadói sorozatok: Magyarságtudományi Füzetek – Kisenciklopédia Magyarok Világszövetsége
Antológiák 2
Kiemelt alkotóértékelések
Népszerű idézetek
Életünk egyik legalapvetőbb döntése, hogy rövidtávú anyagi érdekeket kövessünk, vagy hosszútávú, lelki-szellemi értékeket.
39. oldal
Már vártalak. Gondolataim jelezték érkezésed. Halk csilingelés ébredt bennem reggel. Elindultál, és megérkeztél a pillanatba. Az én pillanatomba, pillangó-szárnyú várakozásomba. Érintsük meg egymás világát, hallgassuk az érintkező világok játékát. Keressük meg a nyugalom úszó kék szigeteit. Szellemem összekapcsolódik szellemeddel, és egy mélyebb nyugalom csendjét feszíti ki.
98. oldal
Lehet, hogy egy nap indiánná válok. Kiválok ebből a beteg társadalomból, s önkéntes számkivetettségben keresek társakat az élet lázadásához, a szabadító emberi nemesség, a végtelenbe hatoló élet eszméjének visszahódításához.
92. oldal
Pontosan két éve riadtam fel egy különös zajra. Az üvegezők egész éjjel dolgoztak. Akkor még nem tudtam, mi készül. De amikor felkeltem, áthatolhatatlan üvegfalba ütköztem. Törhetetlen üvegláncokkal béklyózták le a falat. Védekezni nem is próbáltam. tudtam úgyis reménytelen. Tudtam ezek az üvegfalak úgyis körbevesznek, akárhova menekülök. Ülök és nézek. Ők nem tudják, hogy figyelem őket. Kicsit hozzájuk tartoztam. Undorodtam tőlük, talán mert hasonlítottam rájuk. Most már csak nézem őket. Ahogy zárult körülöttem a tér, annál tisztábban láttam. Kérdéseim elvesztek az üveglánccsörgésben. De most, hogy megjöttél, újra ki fogok járni.
98-99. oldal
A léleknek pedig nem lehet térbeli korlátot szabni. Lelkünk ott jár, ahol gondolataink, érzéseink járnak, gyakran testi énünkben, gyakran máshol.
34. oldal
Ha a Világegyetem él, akkor nem anyag-, hanem élet-központú társadalmat kell építeni.
38. oldal
És még valami: minden emberben él a „kozmikus szimpátia”, az együttérzés a csillagokkal, a Természet egészével.
35. oldal
Bármilyen lényeges is az ember számára fizikai szervezetének állapota, mégis látnunk kell, hogy a lélek nem korlátozható a bőrünk mögé. Lelkünket csak tudatunkkal tudjuk korlátozni!
34. oldal
Állítólag az ősi közjogban:
„Amennyiben a király a nép érdekeit sértő cselekedetet határozott vagy végrehajtott, a nemzetgyűlésnek joga volt a király cselekedeteit kijavítani vagy hatókörét korlátozni. Ha szükségesnek látták, új királyt választhattak. ”
Egyiptomban a fáraókat a Teremtő irányítani, már felkentek voltak. A teremtőnek tehát joga van ezekhez, nem kell nemzetgyűlés.
A természet törvénye a filozófiákban egyesítve: igazság, becsületesség, az igazságosság törvényei, az élet és a lélek épségének védelme, az emberi méltóság biztosítása.
Ezen az eszmén alapszik az ősi igazságszolgáltatás.
A bűnt az különbözteti meg a hibától, ami a könnyű testi sértést a súlyostól: 8 napon túl gyógyul. A bűn nemcsak a fizikai sérelem okozása, hanem ugyanúgy a lelki sérelemé. A legnagyobb bűn más életében hosszan tartó, súlyos testi vagy lelki sérülést okozni. (Persze a gyilkosság után) – ebbe a többi élőlény is beletartozik, nem csak az ember
239. oldal