!

Ernest Renan francia

Renan Ernő

1823. február 28. (Tréguier, Franciaország) – 1892. október 2. (Párizs, Franciaország)

Tudástár · 24 kapcsolódó alkotó · 1 kapcsolódó könyv

Teljes névJoseph Ernest Renan
KatalógusnévRenan, Ernest

Könyvei 11

Ernest Renan: Jézus élete
Renan Ernő: Szent Pál
Renan Ernő: Az apostolok
Renan Ernő: Az antikrisztus
Renan Ernő: Az evangéliumok és a második keresztény nemzedék
Renan Ernő: A keresztény egyház
Renan Ernő: Marcus Aurelius és az antik világ vége
Renan Ernő: Jézus élete
Ernest Renan: Ifjúságom
Ernest Renan: Az akropoliszi ima

Kapcsolódó kiadói sorozatok: Halhatatlan könyvek · Nyugat könyvtár

Antológiák 2

Gyergyai Albert (szerk.): Ima az Akropoliszon
Bretter Zoltán – Deák Ágnes (szerk.): Eszmék a politikában – A nacionalizmus

Népszerű idézetek

padamak>!

Jézus, ha visszatérne közénk, nem azokat ismerné el tanítványainak, akik azt állítják, hogy teljes egészében be tudják gyömöszölni a katekizmus néhány mondatába, hanem azokat, akik folytatni kívánják, amit ő elkezdett. A nagyság minden osztályában azé az örök dicsőség, aki lerakta az alapkövet.

406. oldal, Huszonnyolcadik fejezet - Jézus művének lényege (Noran, 2007)

latinta P>!

    […] Űzd ki az illúziót a vallástörténelemből az ajtón, visszajön az ablakon.

26. oldal, ELŐSZÓ A TIZENHARMADIK KIADÁSHOZ (Európa, 1991)

1 hozzászólás
latinta P>!

    Így járta be Galileát, állandó ünnepségek közepette. Szamáron ülve vándorolt, Kelet derék és biztonságos hátasjószágán, melynek hosszú pillákkal árnyékolt nagy, fekete szemében annyi szelídség ragyog.

200. oldal, TIZENEGYEDIK FEJEZET - Isten országa mint a szegények hatalomra jutása (Európa, 1991)

Kapcsolódó szócikkek: Galilea · Jézus Krisztus · szamár
1 hozzászólás
padamak>!

Jézus megalapította az emberiség vallását, mely nem a vérre épül, hanem a szívre.

246. oldal, Tizenharmadik fejezet - Az első jeruzsálemi kísérlet (Noran, 2007)

Kapcsolódó szócikkek: Jézus Krisztus
padamak>!

A filozófia nem elég a tömegnek: szentségre van szüksége.

409. oldal, Huszonnyolcadik fejezet - Jézus művének lényege (Noran, 2007)

1 hozzászólás
latinta P>!

    […] A természetfölöttit ugyanabból az okból vetjük el, amely okból nem hiszünk a kentaurok és a hippogriffek létezésében: az ok az, hogy kentaurt vagy hippogriffet nem látott még senki.

9. oldal, ELŐSZÓ A TIZENHARMADIK KIADÁSHOZ (Európa, 1991)

Kapcsolódó szócikkek: hippogriff · kentaur
latinta P>!

    A történetíró első feladata, hogy alaposan megrajzolja a közeget, amelyben elbeszélésének tárgya játszódik. Márpedig a vallások eredetének története nők, gyermekek, forró vagy révedező fők világába vezet bennünket. Helyezzük át az eseményeket józan elmék közegébe, nyomban képtelenné, érthetetlenné válnak: ezért a vaskosan ésszerű országok, mint amilyen Anglia is, egy szót sem értenek belőlük.

21-22. oldal, ELŐSZÓ A TIZENHARMADIK KIADÁSHOZ (Európa, 1991)

1 hozzászólás
latinta P>!

    […] Olyan törekvést azonban sohasem találunk nála, mely arra irányulna, hogy a hatalmasok és a gazdagok székébe üljön. Megsemmisíteni akarja a gazdagságot és a hatalmat, nem megszerezni.

158. oldal, HETEDIK FEJEZET - Hogyan alakultak Jézus gondolatai Isten országáról? (Európa, 1991)

padamak>!

De a nagy dolgokat többnyire a nép kisebbsége viszi végbe. A zsidó nép, minden óriási hibája mellett, annak ellenére, hogy kemény, önző, gúnyolódó, kegyetlen, elfogult, szőrszálhasogató, szofista, mégiscsak a történelem által számon tartott legönzetlenebb lelkesedés gyönyörű mozgalmának elindítója. Egy országnak mindig dicsőségére válik az ellenzéke. Egy nemzetnek gyakorta azok a legnagyobb emberei, akiket megöl. Szókratész híressé tette Athént, mely nem tudott együtt élni vele. Spinoza a legnagyobb modern zsidó, s a zsinagóga gyalázatosan kizárta. Jézus dicsősége volt Izrael népének, mely megfeszítette.

121. oldal, Negyedik fejezet - Milyen gondolatkörben bontakozott ki Jézus? (Noran, 2007)

Kapcsolódó szócikkek: Jézus Krisztus · Spinoza · Szókratész · zsidók
latinta P>!

    […] A világ egyszerre pokoli és isteni színjáték, különös körtánc, amit egy lángelméjű karvezető dirigál, amelyben a jó, a rossz, a csúf, a szép a neki kijelölt sorrendben vonul föl egy rejtelmes végcél beteljesítése végett. Nem történelem a történelem, ha aki olvassa, nem érez váltakozva elragadtatást és felháborodást, szomorúságot és vigaszt.

21. oldal, ELŐSZÓ A TIZENHARMADIK KIADÁSHOZ (Európa, 1991)