!

Csoma Mózes magyar

초머 모세 (Csoma Mózes), Mózes Csoma

1978. május 11. (Budapest) –

KatalógusnévCsoma Mózes
Nemférfi

Képek 2

Könyvei 16

Csoma Mózes: Korea
Csoma Mózes: Korea története
Csoma Mózes: 1989 – Diszkózene a Kvangbok sugárúton
Csoma Mózes: Koreai csaták és harcosok
Csoma Mózes: Koreaiak Magyarországon az 1950-es években
Csoma Mózes: Magyarok Koreában
Csoma Mózes: Korea és Magyarország 1956-ban
Csoma Mózes: Phenjani exodus
Csoma Mózes: Sövény Aladár, a hazai koreanisztika úttörője
Csoma Mózes: Rákosi Mátyás Kórház, Észak-Korea

Kapcsolódó kiadói sorozatok: Pro Militum Artibus Ludovika Egyetemi

Szerkesztései 2

Csoma Mózes (szerk.): A Koreai-félsziget felszabadulásának és megosztásának 70. évfordulója
Csoma Mózes (szerk.): The Hungarian revolution of 1956 and the Korean Peninsula

Népszerű idézetek

Kuszma>!

A fegyverszünet megkötése óta már több mint hatvan év telt el. A hosszú megosztottság egyetlen pozitívuma, hogy a két országrész között a demilitarizált övezetben emberi behatástól mentes élővilág alakult ki. A félszigetet négy kilométeres sávban kettészelő terület erdőségeiben már régóta kihaltnak vélt állatfajok jelentek meg.

107. oldal

Csoma Mózes: Korea Egy nemzet, két ország – a közös gyökerektől

6 hozzászólás
Jagika P>!

Hidejosi nevéhez fűződik az egységes Japán megteremtése.

56. oldal

Csoma Mózes: Koreai csaták és harcosok Az ókortól a modern időkig

Kapcsolódó szócikkek: Japán · Tojotomi Hidejosi
Jagika P>!

A harcok eredményeképp Munmu király kivívta a kínai hadsereg távozását, majd 676-ban létrejött az Egyesült Silla Királyság.

34. oldal

Csoma Mózes: Koreai csaták és harcosok Az ókortól a modern időkig

Kapcsolódó szócikkek: Silla Királyság
Jagika P>!

Az Imdzsin háborúban aratott fényes győzelmek következtében Li Szun Sin admirális a koreai identitás kihagyhatatlan részévé vált, így a megosztott félsziget mindkét részén töretlen tisztelet övezi.

67. oldal

Csoma Mózes: Koreai csaták és harcosok Az ókortól a modern időkig

marianngabriella P>!

Az első magyar orvos-egészségügyi csoport 1950. július 20-án indult el az újonnan épült Ferihegyi repülőtérről egy Li-2 típusú gép fedélzetén, majd kétórás repülést követően megérkeztek Moszkvába.

19. oldal

Csoma Mózes: Rákosi Mátyás Kórház, Észak-Korea Magyar orvoscsoportok a Koreai-félszigeten, 1950–1957

Anton_Gorogyeckij P>!

Hadd mondjam el az első benyomásomat Budapestről. Úgy éreztük, ez nem kommunista ország! Ez egy kapitalista ország! Neonfények mindenhol, amiket egyáltalán nem láttunk korábban Moszkvában. Kávézók, áruházak. Egy nagyszerű ország, barátságos emberek, finom ételek. Én nagyon szerettem a magyar szalonnát. A szalonna, paprikával, hagymával, kenyérrel, az milyen jó volt! Nagyon sok koreainak nem volt lehetősége ilyesmit enni. A lángos! Azt is nagyon szerettem! Természetesen a gulyáslevest és a paprikás csirkét is. A kompótokat, a rétest és a palacsintát. Ezeket mind nagyon szerettem. Hetente egyszer pedig belépőt kaptunk a Gellért fürdőbe! Ez igazi luxus volt. Havonta egyszer pedig kaptunk jegyet az Operába. Hát az egyszerűen hihetetlen volt! Nagyon sokszor voltam az Operaházban. Amikor később már az Egyesült Államokban építészetet tanultam, egy ottani könyvben olvastam, hogy a budapesti Operaház belső kialakítása a világon a legszebb!

80. oldal, Zang Gi Hong visszaemlékezése (L'Harmattan, 2012)

Kapcsolódó szócikkek: Budapest · gulyás · hagyma · kenyér · kommunizmus · lángos · Operaház, Budapest · paprika · szalonna
Leah P>!

Nemzetünk fél-tízezer éves történelme során sokat szenvedett más népek támadásaitól. A mi nemzetünk azonban sohasem támadott meg más népeket, s nem okozott fájdalmat más országok lakosságának. a mi nemzetünk békét akart, s a békeszeretet évezredes hagyományát követte.
(szöuli középiskolai tankönyv)

11. oldal

Csoma Mózes: Korea Egy nemzet, két ország – a közös gyökerektől

zyzmut>!

A phenjani vezetés hozzáállását az ország belső állapotához nagyon jól jellemzi az a mottó, amit 2021 kora nyarán Kim Dzsong Ün fogalmazott meg a lakosság számára: „Nekünk egy év nélkülözés – a szülőföldnek tíz év fejlődés.”

81. oldal - A phenjani exodus kezdete - A "világ legjobb" kórházának építése

ppayter>!

Korea eredete a legendák homályába vész.

(első mondat)

Csoma Mózes: Korea Egy nemzet, két ország – a közös gyökerektől

zyzmut>!

…Kim Ir Szen korábban a következőképp jellemezte fiát Nicolae Ceaușescu román vezetővel beszélgetve: „Nagyon szerény fiú, előttem még rágyújtani sem mer, jelenlétemben mindig halkan beszél, egyszóval betartja azokat a konfuciánus szokásokat, amelyeket a fiúknak az apjuk irányába be kell tartaniuk.” A magyar jelentés ugyanakkor leszögezte, hogy a valóságban éppen a fentiek ellenkezője igaz: az ifjabb Kim agresszív, kapkodó, ideges, alacsony termetét és előnytelen megjelenését „bombasztikus ötletekkel” igyekszik kompenzálni, közvetlen környezete pedig sokat szenved tőle. Az ő ötlete volt a már többször meghirdetett „200 napos csata” nevű kampány, amivel gyorsabb és eltökéltebb munkavégzésre kényszerítették a lakosságot. Továbbá Kim Dzsong Il ötlete volt az is, hogy 1989 nyarán Phenjanban megrendezett Világifjúsági Találkozó után – mivel az ország erőforrási teljesen kimerültek a gigantikus presztízsesemény lebonyolításától – indítsanak egy olyan kampányt, amelynek során a lakosság felajánlásokat tesz arra vonatkozóan, hogy két évig nem fognak húst fogyasztani.

136. oldal - Visszatekintés az 1990-es évekbeli "Nehéz menetelésre" - A phenjani magyar külképviselet beszámolói a rezsim belső erjedéséről