!

Csingiz Ajtmatov kirgiz

Чингиз Айтматов, Tschingis Aitmatow, Tchinguiz Aïtmatov

1928. december 12. (Seker, Kirgiz SZSZK, Szovjetunió) – 2008. június 10. (Nürnberg, Németország)

Tudástár · 3 kapcsolódó alkotó · 1 film

Teljes névЧыңгыз Айтматов
KatalógusnévAjtmatov, Csingiz
Nemférfi
Életrajz

Képek 5

Könyvei 24

Csingiz Ajtmatov: A versenyló halála
Csingiz Ajtmatov: Az évszázadnál hosszabb ez a nap
Csingiz Ajtmatov: Fehér hajó
Csingiz Ajtmatov: A tengerparton futó Tarka Kutya
Csingiz Ajtmatov: A versenyló halála / Fehér hajó
Csingiz Ajtmatov: Dzsamila szerelme / Az első tanító
Csingiz Ajtmatov: Dzsamila szerelme
Csingiz Ajtmatov: Az első tanító
Csingiz Ajtmatov: Vesztőhely
Csingiz Ajtmatov: Amikor leomlanak a hegyek

Kapcsolódó sorozatok: Abutalip · Összes sorozat »

Kapcsolódó kiadói sorozatok: A Világirodalom Remekei Európa · Európa Zsebkönyvek Európa · Európa Modern Könyvtár Európa · Horizont könyvek Kriterion · Olcsó Könyvtár Szépirodalmi · Századunk mesterei Európa

Antológiák 6

Árvay János (szerk.): A kordé, a kucsma meg a tőr
Várakozás
Nemes G. Zsuzsanna (szerk.): Mai szovjet drámák I–II.
Karig Sára (szerk.): Égtájak 1971
Kardos László (szerk.): A Kakukk-kút
Korszerűség és hagyomány

Róla szóló könyvek 1

Bakcsi György: Mai szovjet kisregények

Kiemelt alkotóértékelések

Bla IP>!

Csingiz Ajtmatov

Kirgizisztánban, az üzbég határ melletti Talasz völgyben található apró faluban, Sekerben született. Kisgyermek korában családja nomád, vándorló életmódot folytatott, mint akkoriban a legtöbb kirgiz. Csak hat osztályt fejezett be az általános iskolából, majd 14 éves korában (a második világháború idején) a falusi tanács elnöke lett és az adók beszedésével is őt bízták meg.
1946-ban a frunzei Kirgiz Mezőgazdasági Intézet állattenyésztési szakán kezdte meg tanulmányait, amelyet a kazahsztáni Dzsambulban (ma Taraz) folytatott, ahol 1953-ban szerzett állatorvosi diplomát, és egy kísérleti farmon kezdett dolgozni.
Első publikációja 1952-ben jelent meg a Szovjet Kirgízia című folyóiratban, „A kirgiz nyelv terminológiája” címmel, amelyben anyanyelvének az orosz nyelvből átvett szavak eredményeként elért gazdagodását mérte fel. Első művét több novella követte, amelyek után felvételt nyert a moszkvai Gorkij Irodalmi Intézetbe, ahol 1958-ban szerzett diplomát.
Ajtmatov számára a hírnevet a Dzsamila szerelme című kisregény hozta meg, amelyről Louis Aragon azt írta: „Ez a világ legszebb szerelmes története”. Ezt követte Az első tanító, amelynek lelkes, fiatal hőse – jóllehet maga sem tud rendesen írni-olvasni – mégis tanítani kezd, felkavarva a kis kirgiz falu életét. 1967-ben A versenyló halála című regényében hű képet adott a lovas, nomád népek gyors modernizációra ítélt életformájáról, bensőségesen írt ember és állat ősi kapcsolatáról.
1970-ben adták ki legköltőibbnek tartott alkotását, az ősi motívumokban gazdag, meseszerű Fehér hajót, melyben egy hétéves kisfiú keresi az emberséget a kirgiz hétköznapok embertelen világában. 1981-ben jelent meg Az évszázadnál hosszabb ez a nap című regénye, amelyben az ősi hagyományok megőrzésének szándékát állítja szembe az űrfegyverkezés sci-fi világával. Műveinek visszatérő motívuma a türk népek élete, életmódja, és az a kérdés, hogy a modernizáció hogyan fosztja meg az embereket egyéniségüktől. Ajtmatov mélységesen emberbarát, népének híve, műveibe mélyen beágyazódott a kritika a rendszer ellen, amelyben élni kényszerült.
Nem mellékesen Ajtmatovból 90 millió példányt adtak el világszerte, műveit több mint száz nyelvre fordították le, a Kirgiz Legfelső Tanács tagja, ott parádézott az SZKP utolsó négy Kongresszusán kirgiz kommunistaként. A Lenin-rend, az Állami-díj és a Szocialista Munka Hőse kitüntetések büszke tulajdonosa.
Nyolcvankilencben a „Mozgalom a Demokráciáért” nevű szervezet élére áll.

Ilyen bonyolult dolog volt élni a kommunizmusban. Aki nem tudja, ne tudja meg.
2008-ban bekövetkezett haláláig a Kirgiz Köztársaság brüsszeli nagykövete, ő képviseli Kirgizisztánt az Európai Unióban, a NATOban, az UNESCOban, valamint Hollandiában és Luxemburgban is.

Forrás: net
https://moly.hu/ertekelesek/2106639
https://moly.hu/ertekelesek/2164888
https://moly.hu/ertekelesek/2906667
https://moly.hu/ertekelesek/5410253

8 hozzászólás
Lali P>!

Csingiz Ajtmatov

Már több könyvét olvastam Ajtmatovnak, mondhatni ismerős íróm.
Szeretem olvasni.
Ami leginkább megérint tőle, az a rendkívüli emberszeretete.
Hogy mindenütt, minden körülmények között az embert nézi, mégpedig azt, ahogyan az ember a fény felé törekszik.

Regényei, történetei a kommunista Szovjetunióban játszódnak, mégis teljesen politikamentesek.
Azt is mondhatnám, hogy a történelmi díszlet sokszor csak jelképes nála. Hogy más korokban is el lehetne mondani más színfalak között ugyanezeket a meséket.
És gyanítom ettől maradandóak.

És épp e jelképes díszletkezelés miatt figyelhet ő is és mi is jobban az emberre.
Nem annyira boncolja szereplői lelkét, mint inkább simogatja, öntözgeti őket, és megmutatja, hogy igen, az ember, az emberi lét szép.
Minden ellenére, mindennel együtt, és épp azért.

1 hozzászólás

Népszerű idézetek

zsofigirl>!

Az élet kemény dió, barátocskám, mind a négy lábadra ráveri a patkóvasat. De legalább eztán nem botolsz meg minden utadba kerülő kődarabban.

31. oldal

Kapcsolódó szócikkek: élet
1 hozzászólás
StJust I>!

Nemhiába mondogatják a kirgizek régi időktől fogva: ha szegénynek tartod magad, próbálj csak költözködni.

87. oldal

Kapcsolódó szócikkek: kirgizek
1 hozzászólás
Carmilla >!

Ha a javaidat elveszik – azt még kibírod, megmaradsz. De a lelked úgy marad, összetaposva, azt nem simíthatod ki semmivel…

69. oldal (Európa, 1986)

BoJack>!

[…] de hová bújhat el az ember önmaga elől?

152. oldal, A versenyló halála

Oswald >!

Az embert nem a kor véníti meg, nem az évek múlása, hanem az, ha úgy érzi, eljárt felette az idő, és nincs más hátra, mint kivárni a véget.

233. oldal (Európa, 1968)

Zsucsima>!

[…] ábrándozások közt telik el a fél életünk, talán épp ezért oly édes. Talán ezért oly becses ez az élet, mert nem váltja valóra mind az álmainkat.

15. fejezet

>!

Lám, milyen az élet rendje. Milyen rettenetes, milyen bölcs, és minden összefügg egymással. Vég, kezdet, folytatás…

191. oldal (Európa, 1986)

mandarina>!

Mindannyian egyformák vagyunk. Akkor emlékezik barát a barátra, amikor az életnek vége szakad, amikor valaki súlyosan megbetegedik vagy meghal. Akkor bezzeg megvilágosodik előttünk hirtelen, milyen nagy veszteség ért bennünket, ki volt az illető barát, miről nevezetes, miféle tetteket vitt véghez.

sophie P>!

A hatalom nagy dolog, nagy felelősség, nem minden embernek való.

179. oldal (Európa, 1968)

Kapcsolódó szócikkek: felelősség · hatalom
sophie P>!

– Kommunista juhász vagy, és a bárányok hullanak?
– Biztos nem tudják, hogy kommunista vagyok – felelte epésen Tanabaj.

184. oldal (Európa, 1968)