Benamy Sándor magyar

A bőre, a húsa, amely mint egy tok fogta körül, ideges remegésében mentegetőzve jelezte: nem védheti meg semmi ellen, az élet tulajdonképpen ott kezdődik, ahol mi végződünk.

11. oldal

Míg kibújik kabátjából, e felesleges kacatra is morog. Legszívesebben tűzbe hányná öltönyeit, alsóruháit; mind arra való csak, hogy a test és a szellem mozgását akadályozza.

9. oldal

Megéltünk egy korszakot, gondoltam keserűen, ahol nincs becsülete a kulturált fejnek, ellenkezőleg, rossz vért szül, ingerli a tömegeket.

113