!

Balogh Béla magyar

KatalógusnévBalogh Béla

Könyvei 12

Balogh Béla: A végső valóság
Balogh Béla: A tudatalatti tízparancsolata
Balogh Béla – Dúl Antal – Popper Péter: Önismeret, emberismeret, világismeret
Balogh Béla – Szondy Máté – Paulinyi Tamás – Popper Péter: A boldogság nyomában
Balogh Béla – Popper Péter: Mit tehetünk magunkért?
Balogh Béla: Elkezdődött…
Balogh Béla: Szabadulás az érzelmek fogságából
Balogh Béla: Gyógyító meditáció
Balogh Béla: Többszintű gyógyulás
Balogh Béla: Nagybányai boszorkányperek

Kapcsolódó kiadói sorozatok: Nyitott Akadémia · A magyarországi boszorkányság forrásai Balassi · Mesterkurzus

Fordításai 3

White Eagle: Lelki fejlődés I.
Grace Cooke: A megvilágosodottak
Kiss Dezső: Borsodi Szénbányák

Antológiák 1

Derera Mihály (szerk.): Fregatt az üvegben

Népszerű idézetek

Chöpp>!

Mindig is azt mondtam, hogy az irodalomból sokkal több pszichológiát tanultam, mint a tankönyvekből.

149. oldal (Popper Péter)

DaTa>!

Sok mindent meg lehet tenni a másikért, de van egy határ, ahonnan már többet nem érdemes, mert nem használ. Senkit sem lehet átlökdösni a mennyország kapuján, ha nem akar magától bemenni.

16. oldal

18 hozzászólás
Chöpp>!

… a fél-elem kizárja az egész-ség lehetőségét.

94. oldal

2 hozzászólás
OlvasóMókus>!

Ezt Heltai Jenő úgy mondta, hogy az életben éppen az a szép, hogy mindenki a saját ízlése szerint rontja el.

3 hozzászólás
Chöpp>!

Churchill mondta: A politikus választástól választásig gondolkozik. Az államférfi generációtól generációig! Tessék szemügyre venni hazánk vagy a világ bármelyik politikusát! Van közöttük államférfi?

Popper Péter (135. oldal)

Kapcsolódó szócikkek: politikus · Winston Churchill
DaTa>!

Az egyik leggyakoribb kritika a pozitív pszichológiával kapcsolatban, hogy ez az irányzat nagyon „amerikai” gondolkodásmódot feltételez, vagyis lássunk mindent rózsaszínben, felejtsük el a világ árnyoldalait! Nos, ez a kritika téves. A pozitív pszichológia álláspontja szerint el kell fogadnunk, hogy a világon vannak szenvedések, traumák, patológiák is, de azt hangsúlyozza, hogy ezeken keresztül akár még fejlődhet is az ember. Erre vonatkozik a poszttraumás fejlődés jelensége, ami azt jelenti, hogy bizonyos esetekben a negatív, traumatikus események a személyiség fejlődését eredményezik. […]

Többféle traumával kapcsolatban kimutatták a kutatók, hogy az emberek egy része a trauma következtében hasonló élményeket él át […] : a rokonokkal, barátokkal való kapcsolatuk mélyebb és tartalmasabb lesz, értékrendjük és céljaik teljes mértékben megváltoznak, és sokkal jobban értékelik az életet, annak minden apró részletét. A trauma utáni személyiségfejlődés jól illusztrálja azt, hogy a pozitív pszichológia elfogadja az élet árnyoldalát.

40. oldal

3 hozzászólás
DaTa>!

Behoztak hozzám egy gyereket a klinikára, aki görcsösen kapaszkodott az anyjába, egyszerűen leválaszthatatlan volt róla. Csak úgy lehetett vele beszélgetni, hogy a mama ölében ült. Félreértés ne essék, nekem nem az jutott eszembe, hogy jaj, mennyire szereti ez a gyerek az anyját, hanem az, hogy annyira bizonytalan benne, hogy egy percre sem meri elengedni. Ugyanezt gondolom a férfi-nő kapcsolatokról is.

140. oldal

Almost_Zed>!

Mi az, hogy boldogság? Egy biztos: semmiképpen sem valamiféle tartós állapot. A boldogság eksztázis, egy fölszikrázó pillanat az ember életében, és ezek a fölszikrázó pillanatok nagyon hamar kihunynak. Ha éltek háborús időkben vagy láttak háborús filmeket, ahhoz tudnám hasonlítani, mint amikor föllőnek egy rakétát, és az egy pillanatra bevilágítja a tájat, aztán kialszik, és megint sötét lesz. A boldogság pillanatai is bevilágítják az ember életét egy nagyon rövid időre. Az elégedettség lehet tartós állapot – a boldogság nem.

Popper Péter

Chöpp>!

Ha én ördög lennék, és kapnék egy megbízást egy még nagyobb ördögtől, hogy tegyem tönkre a teremtett világot, pontosan azt csinálnám vele, amit most az ember: siettetnék. Gyorsítanám a fejlődést, az élményeket, az információkat, a történéseket, az érzelmi hatásokat, és mint tehetséges Sátán, pörgetni kezdeném a világot. És addig pörgetném, amíg ennek a pörgésnek a sebessége meghaladja az emberi agy élmény-feldolgozási képességét, az emocionális teherbírását. Amíg minden tönkre nem megy.

Popper Péter, 114.o.

Chöpp>!

Nem szabad ilyen gyorsan élni.

Popper Péter (141.o.)